2013.08.31. 23:29 - Fidelio

Ismerjük el, Selmeczinek nem volt könnyű dolga: a magánnyugdíjak einstand-ját kellett megvédés-ként eladnia. Hoffmann-nak a pedagógusok megbecsülését kellett volna megmutatnia a béremelés ígéretével. Neki sem sikerült.

Hoffmann Rózsa ugyanis elkövetett egy hibát. Azt hitte: a Fidesz, ha a választás során konkrétan megígért valamit, azt be is tartja. Pedig Hoffmann kartársnő sok mindent tapasztalt már: Szorgoskodott ő a minisztériumban a Kádár-rendszer idején – Hoffmann elvtársnő láthatta a bűnös állampárt működését belülről – hiszen „kénytelen” volt belépni az MSZMP-be, hogy gimnáziumi igazgató lehessen. A KDNP mellett pedig most a Fidesznek is tagja, indított is etikai eljárás elődje, Pokorni ellen.

Hoffmann talán abban reménykedett, hogy a Fidesz nem sok konkrét ígéretet tett, így legalább azokat betartja. Egyébként megállapíthatjuk, a többi konkrét ígéretet sem sikerült. Az azonnali nagymértékű adócsökkentésből az egykulcsos adó lett, amivel a 280 ezer forint alatt keresők rosszul jártak (plusz még csekkadó, áfa-emelés stb.). Az egymillió munkahely időarányosan sem teljesül, s ami növekedés van, az inkább statisztikai trükk: jórészt beleszámolják a külföldön dolgozók munkahelyeit is. (A két hét alatt megteremtett közbiztonságon komoly ember eleve csak mosolygott.)

Pedig Hoffmannék 2010-ben szép nevet is adtak a bér-ígéret mellé: a pedagógus életpályamodell elsőre szépnek is tűnt. De 2011 végére ez már másként festett. Egy szakszervezeti vezető (Mendrey, PDSZ-elnök) szerint az akkori tervek „jelentős mértékben eltérnek a választási ígéretektől és a tavaly decemberben nyilvánosságra került változattól.” „A pedagógus-életpályamodell kész átverés, és egészen másról szól, mint egy életpálya.”

Most, 2013 végén látszik, hogy még a 2011-es ígéretnek is csak a 60%-a teljesül ebben a ciklusban. Természetesen ez az emelés is jól jön a pedagógusoknak, hiszen 2008 óta nem volt bérnövelés: a tanárok nagy részének körülbelül 30-40 ezer forinttal nő a nettó bére.

Csakhogy. A kötelező heti óraszám emelkedése (22 helyett 26) miatt a túlórák után a jövőben nem jár pénz, ami az alapfizetés 18%-a. Így lehetnek olyanok, akiknek csökken a bére. Ezen komoly vita is folyt a Fidesz-frakcióban a hét elején, de Pokorni szakmai javaslatait megint lesöpörték.

Ezzel együtt még átlagban kijön egy közel 20%-os béremelkedés. Ez nem hangzik rosszul, ha nem lett volna a kiéheztetés: az életpályamodell ígéretével mindeddig halogatták a béremelést. A fizetéseket ugyanis utoljára 2008-ban emelték, így azóta az infláció miatt azok 31,2%-ot veszítettek értékükből.

Ezzel már a többség számára már jókora mínusz jön ki. Hoffmannék ezt tetézik meg a munkaidő növelésével: a kötelező óraszám emelésén túl a tanároknak további 6 órát kell bent tölteni az iskolában, többek között „eseti helyettesítéssel” és tanulói felügyelettel.

Ez a tanulói felügyelet pedig már nemcsak a tanárokat terheli. Az Orbán-kormányzat ugyanis bevezeti az egésznapos iskolát, ami lehetne jó. Csakhogy koncepció nélkül gyakorlatilag kiterjesztik a napközit – ahol a szaktanárok (külön anyagi elismerés nélkül) kötelezően felügyelik a gyerekeket.
Eddig a rendszer az igények alapján működött: az kért napközit, akinek szüksége volt rá. Ezentúl a többi szülőknek külön kérniük kell, ha szeretnék, hogy a gyermeküket hazaengedjék – arra pedig nincs szabály, hogy az igazgatók engedélyezik-e.

Ezt sikerült összekalapálni életpályamodell címén. Legalább olyan rosszul sikerült, mint a tankönyv-piac államosítása, ahol a megdrágított könyvekért előre kellett fizetni, azok késve érkeztek, és sok iskolában még most sem engedték még kiosztani.

A Fidesz-frakció ülésén fölmerült egy iskolán kívüli probléma is: hogyan magyarázzák el a többi társadalmi csoportnak, például a munkásoknak, hogy ők nem kapnak béremelést.