2012, november 15 - 12:13 barikad.hu

A napokban több olyan hír látott napvilágot, ami ismét azt bizonyítja: a kormány arra használja fel kétharmados többségét, hogy hosszú évekre próbálja bebetonozni a hatalmát.

A Fidesznek kedvez az új eljárási törvény

A fideszes kormány alaposan megváltoztatta a választási kampány szabályait. Hétfőn ugyanis elfogadták a választási eljárási törvényhez benyújtott módosító javaslatokat, így már csak a zárószavazás van hátra. Egyúttal kiderült az is, milyen "praktikákkal" próbálja megszilárdítani a hatalmát a kormánypárt és minél inkább megnehezíteni az ellenzék dolgát.

Nézzük, mik azok a legfontosabb változások, amelyek a Fidesz malmára hajthatják a vizet. A plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban, a közszolgálati médiában, illetve a közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethetnek. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi médiumok és a hazai internetes hírportálok mellett a körzeti, valamint a helyi médiaszolgáltatóknál sem lehet politikai hirdetéseket közzétenni.

Miért kellenek a választási plakátok?

Bár a kabinet arra hivatkozott, hogy ezeket a változtatásokat azért szeretnék, hogy ne az legyen a meghatározó, ki mennyit költ a kampányra, azért ez egy kissé sántít. Tudható például, hogy a plakátpiac döntő része Simicska Lajos, a Fidesz egyik legfőbb szövetségesének érdekeltségébe tartozik: így ők dönthetnek majd arról, kinek mennyiért adnak majd hirdetési felületet. Az üdvözlendő, hogy a kereskedelmi csatornákról kizárták a hirdetéseket, de az internetes hírportálokra illetve a helyi lapokra és televíziókra vonatkozó korlátozás éppen a nagyobb pártoknak kedvezhet, mivel ezekre az olcsóbb hirdetési megoldások a jellemzőek. Szerettük volna a témában megszólaltatni a fideszes Vas Imrét, az indítvány benyújtóját is, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.

A regisztrációt is lenyomják az emberek torkán

Az elég hamar egyértelművé vált, hogy a választási akarattal ellentétben a kormánynak esze ágában sincs lemondani a választási regisztrációról. A Jobbik már korábban is jelezte, hogy ezt a szabad választójog súlyos korlátozásának tartja. Orbánék ezzel éppen a bennük csalódott bizonytalanok egy részét zárják ki a választásból, akikre az jellemző, hogy az utolsó pillanatban szoktak elmenni szavazni és általában nem a számukra kiábrándítóan ténykedő kormánypártra voksolnak. A nemzeti radikális párt szerint aggályos az is, hogy emiatt megnyúlik a kampány, mivel a választók megszólítása már a regisztrációkor el fog kezdődni. A Fidesz pedig éppen azt hangsúlyozta korábban, hogy azt kellene elérni: minél kevésbé zaklassák az állampolgárokat a választások kapcsán.

Még a feliratkozást is korlátozzák

Ennek ellenére korábban azon is gondolkodtak, hogy a települési jegyzők keressék fel az összes állampolgárt azért, hogy tájékoztassák őket illetve lehetőséget biztosítsanak a regisztrációra. Gaudi-Nagy Tamás korábban lapunknak jelezte: bár ezzel bővíteni tudnák azoknak a számát, akik élni tudnak az előzetes regisztrációval, ezt a megoldást nem tartja szerencsésnek, mivel az önkormányzatok esetében egy átpolitizált közegről van szó. Végül - mivel túlságosan nagy terhet jelentett ez számukra - éppen a helyhatóságok nyomására a Fidesz lemondott erről. A jobbikos politikus szerint ehelyett a kormánynak lehetőséget kellene adni a Magyarországon élőknek is, hogy otthonukból szavazzanak. Bár ez az új módosításokkal részben megvalósult, mivel az internetes ügyfélkapunk keresztül regisztrálni lehet, de akiknek erre nincs lehetőségük, azoknak a települési jegyzőt kell felkeresniük, mivel levélben ezt csak korlátozottan, mindössze két héten keresztül tehetik meg.

Vona: ilyen játékszabályok mellett is győzelemre készülünk

Vona a választási regisztráció kapcsán korábban úgy fogalmazott: pártja - az MSZP-vel, az LMP-vel és a DK-val ellentétben nem fog politikai hisztériát kelteni az ügyben. Mint mondta, ha ilyenek a játékszabályok, akkor a Jobbik ilyen játékszabályok mellett is fel fog készülni a választásokra és ugyanúgy győzelemre készül, mint tette azt a korábbi Tiszavasvári időközi önkormányzati választások alkalmával is.

Törvényes lesz a választási mozgósítás

Bár a kampánycsend marad, érdemes elgondolkodni azon, vajon mi lehet a célja annak a fideszes indítványnak, amely azt tartalmazza, hogy nem minősül választási kampánynak a választáson való részvételre történő buzdítás. Ezzel kapcsolatban Staudt Gábor (Jobbik) korábban elmondta: szerinte a kormánypártok ezzel azt szeretnék, ha a választási mozgósítás ne minősüljön kampánycsendsértésnek, ami az ellenzéki párt számára elfogadhatatlan. Íme egy példa arra, hogy ez miként valósulhat meg.

A módosítás értelmében a korábbi tervekkel ellentétben mégsem indulhatnának egyesületek a választásokon. Bár a Jobbik támogatja ezt, hiszen így tisztázható és átlátható azoknak a háttere, akik részt vesznek a voksoláson, az a napnál is világosabb, hogy Orbánék döntése a Bajnai féle szervezet ellen irányult.

Tovább marad a politikai álláshalmozás

De nem csak a választások kapcsán figyelhetjük meg, hogy a Fidesz foggal-körömmel védi hatalmát, erről szól például az összeférhetetlenségi szabályok elodázása is. Azok ugyanis nem a parlamenti választások alkalmával lépnének hatályba a kormány tervei szerint, hanem csak az önkormányzati választásoknál. Novák Előd szerint bár nyilván ez is egy "jó" fogás a kabinet számára, hogy tolják el az annak bevezetését, szerinte nem ezen a fél éven fog múlni. Ugyanakkor hangsúlyozta: ha a kormánynak olyan fontos lett volna ez az ügy, már időközben is megérte volna meghozni az erre vonatkozó szabályokat. Ismert: éppen a fideszes képviselők esetében gyakori az álláshalmozás, több országgyűlési képviselőjük polgármester is egyben. A Jobbiknál ezt alapszabályban tiltották meg a kezdetektől fogva. A kormány azzal próbálta megmagyarázni a halasztást, hogy az önkormányzatoknál a ciklus végéig vállalták a munkát a képviselők. Novák Előd szerint ez gyenge érv, mivel az egész országban változnak a munkakörülmények, és az embereknek ehhez kell alkalmazkodniuk. Hozzátette: ha az egyéni képviselőknél nem is tiltják az álláshalmozást a parlamenti választások idején, legalább a listán szerzett mandátumok esetében be kellene vezetni az összeférhetetlenséget. A nemzeti radikális párt képviselője figyelmeztetett: kevésbé kapott nagy nyilvánosságot, hogy a járások élére országgyűlési képviselőket fognak helyezni, ami a politikai álláshalmozás egy újabb durva formája.

A Fidesz és a média "függetlensége"

Hogy mire használja fel kétharmados többségét a Fidesz, annak az egyik legelső példája volt a médiatörvény megváltoztatása és az egész médiaszabályozás. Ennek következtében a médiumokban felerősödött az öncenzúra, és általánosan elmondható, hogy az újságokban, televíziókban, rádiókban nem mernek bátran fogalmazni - hangsúlyozta Novák Előd. Nehezményezte azt is, hogy a Médiatanácsban csak a Fidesz tagjai kaphatnak helyett, miközben a jogelődjénél, az ORTT-nél minden pártnak volt delegáltja. Ismert: a tanács bírálja el például a frekvenciapályázatokat is.

Korábban az Európai Tanács (ET) is kifogásolta a magyar médiahatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak kinevezési és jelölési módját, a politikailag motivált rendszert - cikkezett ennek kapcsán a Népszabadság. Nem csak azt kifogásolta, hogy csak a Fidesz által jelölt tagokat választott meg az Országgyűlés a Médiatanácsba, hanem azt is, hogy Szalai Annamáriát, a hatóság elnökét, a Fidesz egykori tagját Orbán Viktor miniszterelnök nevezte ki. Bár az ET úgy vélekedett, hogy a jelölési és kinevezési rendszert meg kellene változtatni, a személyek kiválasztásánál a szakértelemre és függetlenségre kellene helyezni a hangsúlyt. A tanács azt is javasolta, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához. Mindezek felett azonban szemet hunyt a Fidesz, hiszen a célja most sem volt más, mint saját hatalmának megerősítése.

Kovács Zita