2013. szeptember 26.  Vas András

Kaotikus állapotok uralkodnak a közoktatásban – szűrte le a három hete, az új tanév kezdetével bevezetett változások mérlegét Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, aki szerint az intézményvezetők számos iskolában önkényesen növelték a tanárok óraszámát, nem vették figyelembe az álláshelyek kiszámításánál a vonatkozó kormányrendeletet, a többletmunkát nem fizetik ki.

A PSZ elnöke ősbűnnek nevezte a 2011 decemberében átvert köznevelési törvényt, s úgy vélte, ennek a következménye, hogy a pedagógusok szeptembertől nem az életpályamodellhez kapcsolódó fizetésemelést kapják, hanem annak csupán a töredékét. Hozzátette, a törvénymódosítók és a rendeletek késve jelentek meg, akormány ezzel megsértette a jogbiztonsághoz fűződő alapjogot, s ez, valamint a Nemzeti Pedagógus Kar kötelező tagsága miatt az Alkotmánybírósághoz fordultak.

 – Ha nem a saját bőrömre menne, azt mondanám, olyan ez az egész, mint egy hrabali szatíra: kínjában röhög az ember – jelentette ki egy kaposvári pedagógus, aki a cikk többi megszólalójához hasonlóan kérte, nevét ne írjuk le... – A tantestületen belül megy a helyezkedés, persze attól függően, kinek, hogyan változik a bére. Nagy általánosságban megállapítható: akik eddig a minimumot dolgozták, nem vállaltak semmi pluszmunkát, nem képezték magukat, most bizonyosan jobban járnak anyagilag. Akik viszont rendszeresen helyettesítettek, vizsgáztattak, szakköröket vezettek, kirándulásokat szerveztek, értetlenül néznek, hiszen vagy alig nő a pénzük, vagy egyáltalán nem, sőt akad olyan kolléga is, aki kevesebbet kap, mint korábban.

A fizetések mellett az egész napos iskola bevezetése is komoly indulatokat generált. Intézményfüggő, hol, mennyire támogatják a szülők, hogy gyermekük délután négyig az iskolában legyen: a kevésbé tehetős családok számára, ahol a szülők délutánig dolgoznak, segítséget jelent az iskolai gondoskodás, ám a gyerekekkel nehezebb elfogadtatni a bezártságot.
– Hogyan magyarázzam el egy túlkoros, hatodikos fiúnak, hogy nem mehet haza ebéd után, hanem bent kell maradnia az iskolában? – kérdezett vissza egy Kaposvár környéki falusi iskola igazgatója. – Hozzászokott, hogy azt csinál, amit akar, ha benntartjuk, csak a többieket vadítja, velük sem lehet bírni. Pedig próbálunk elfoglaltságot szervezni számukra, szakkört, sportfoglalkozást, ám sok gyerek délután már nem akar szervezett programokon részt venni, menne a maga dolgára. Szerintük még az sem mindegy, ha az iskola udvarán fociznak, vagy a focipályán, mert ott nem szól rájuk senki.

Hivatalosan az igazgató – az új terminus szerint: intézményvezető – felmentést adhat az egész napos iskola alól, ha a szülők megfelelő indokkal igénylik. Több kaposvári iskolában a felső tagozatosok nagy része él is a lehetőséggel.
– Ha négyig bent kellene maradnia a gyereknek, nem tudna edzésre járni és különangolra – magyarázta egy kaposvári szülő. – Minden délutánra van elfoglaltsága, emellett még a leckét is meg kell tanulnia, utóbbit általában a különórák és a sport előtt letudja. Ha négyig iskolában lenne, este nyolckor tudna csak nekiállni tanulni, vagy reggel kellene korábban kelnie.
– És edzésre sem érnék oda – tette hozzá a hatodikos fiú, aki tavaly 4,8-as bizonyítványátlaggal büszkélkedhetett a megyeszékhely egyik elitnek tartott iskolájában. – Meg aztán igazából senki sem marad bent a barátaim közül délutánra, csak azok a szerencsétlenek, akiknek a szülei nem találtak ki valami indokot, miért hozzák el őket.

Egy másik kaposvári iskola szülői munkaközösségének vezetője úgy vélte, családja válogatja, melyik megoldást választják, ám az egész napos iskolát elég lenne csak alsótagozatban megtartani, ahol eddig is létezett a napközi, sőt, az egész napos rendszer még jobb is lehetne a gyerekeknek, hiszen különféle szabadidős foglalkozásokkal meg lehetne szakítani délelőtt is a tanórák monotóniáját.
– Sok helyen ez már létezett – állította Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) Somogyért is felelős régiós ügyvivője. – A jelenlegi rendszer viszont a tanárnak, gyereknek, szülőnek egyaránt teher. Ki lehet jelenteni, megbukott az egész napos iskola kísérlete, a gyakorlat három hét alatt igazolta, nincs rá igény, és a feltételeket sem tudták hozzá megteremteni, hiszen nincsen pénz a nívós délutáni foglalkozásokra. 
A PDSZ régiós vezetője hozzátette, információik szerint a legtöbb iskolában a felsős osztályokban alig négy-öt gyerek marad kikérő nélkül, a szülők a legkülönfélébb indokkal kérik ki csemetéjüket. Így persze a délutáni foglalkozásokon, tanulószobákon a létszám is állandóan változik, ami szintén nem tesz lehetővé érdemi munkát.

– Sokan vannak, akik csak annyit írnak, ők is tudnak vigyázni a gyerekre – folytatta Nagy Erzsébet. – A többség rettenetesen dühös, kikérik maguknak, hogy papírt kell írniuk, ha el akarják vinni őket, azt mondják, a gyerek az övék, a családé, nem az iskoláé. Emellett sérelmezik, hogy a papír arra is kell a gyereknek, hogy hazamenjen, mert az egész napos iskola bevezetése óta a rendőrök délután négyig vegzálhatják az iskolásokat, ami valljuk be, nonszensz!

Sztrájkkal a gondolatrendőrség ellen

A napokban kell aláírniuk új kinevezésüket a pedagógusoknak: a 
szignóval egyúttal elismerik, tagjai lettek a Nemzeti Pedagógus Karnak (NPK). Sok helyen azonban emiatt megtagadták a dokumentum aláírását, vagy különmegjegyzéssel voltak csak hajlandóak aláírni a papírokat.
Akad olyan intézmény a régióban, ahol mindenki írásbeli megjegyzést fűzött az aláíráshoz – tájékoztatott Nagy Erzsébet. – A legtöbben arra hivatkoznak, hogy ugyan a kinevezésben az áll, mindenről tájékoztatták őket, ám semmit sem lehet tudni a feladatokról, kötelezettségekről, egyáltalán a Kar hatásköréről, hiszen igazából nem létezik, nincs szabályzata. Csak annyit lehet tudni, kötelezően tag lesz mindenki – a pedagógusok amúgy az NPK-t egymás között gondolatrendőrségnek hívják...
A PDSZ régiós vezetője hozzátette, az NPK jogintézményének megszüntetése is rész lesz a sztrájkköveteléseiknek a megnövekedett munkateherrel és a munkaidő-beosztás anomáliáival egyetemben.
– A miniszteri választól függ a munkabeszüntetés – jegyezte meg. – Ám mivel nincsenek illúzióink, tudjuk, elutasítják a követeléseinket, így szinte biztosan lesz sztrájk. Vélhetően még a téli szünet előtt.

Forrás: sonline.hu