Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit
Lengyel János

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Kirekesztő nemzetegyesítés, avagy Orbán tíz éve!

Sorozatunkban a napi hírek tükrében felvillantjuk Orbán Viktor kormányzásának eseményeit.  Azokat a döntéseket, amelyek megalapozták a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett kormányzás politikáját, s alapvetően meghatározták az ország lakóinak mindennapjait. Egyébként Orbán értékelése szerint az elmúlt tíz év olyan sikertörténet, amely egyben az elmúlt száz esztendő legsikeresebb fejezete is. A miniszterelnök kiegyensúlyozott fejlődést lát, gazdasági eredményeket, amelyek előnyei a legszegényebb rétegekhez is eljutottak. Ezzel szemben, a kritikusok a demokrácia leépítését, a közszolgáltatások színvonalának drámai romlását, a korrupció elszabadulását látják. Portálunk heti rendszerességgel felidézi ennek a tíz évnek a történéseit – ahogyan ma lájuk.

A második Orbán-kormány tíz évvel ezelőtt, 2010. május 29-én alakult. A kétharmados parlamenti többség megszerzése igazolta a Századvég Közvélemény-kutató választási győzelmet megelőző felmérését, amely szerint Magyarország komoly reményekkel fogadta Orbán Viktor kormányzását. A gazdasági válságból kiláboló ország azt várta, hogy gyors és okos gazdasági döntések születnek. A Fidesz a választási kampányban azt ígérte Magyarországnak, hogy egymillió munkahelyet teremt, megfékezi a korrupciót és a bűnözést, továbbá megőrzi a nyugdíjak vásárlóértékét.

A hatalomra kerülő kormány az első döntései között elfogadta a „Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát,” amely egy új korszak kezdetét volt hivatott kijelölni. Íme a szöveg egy része, amely megtalálható az interneten.

„Legyen béke, szabadság és egyetértés. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyűjtötte életerejét, és a szavazófülkében sikeres forradalmat vitt véghez.  Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja. Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a NER megalapításáról döntöttek.”

A nyilatkozat ugyan egy új társadalmi szerződés, de tartalmáról a kormány nem egyeztetett az ellenzékkel, ami egy „nemzetegyesítő dokumentum” esetén minimum feltétel. Miután az előkészítésből teljesen kizárták az ellenzéki pártokat, ezért a törvényt szinte csak a kormányzati kétharmad szavazta meg. A Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat mögött legfeljebb a nemzet egyik fele sorakozhatott fel. 

Ennek ellenére, a törvény elfogadása után a kormány úgy döntött, hogy a „történelmi” nyilatkozat egy példányát kötelező jelleggel, „jól látható helyen” ki kell helyezni a középületekben. Ez megtörtént az államigazgatási szerveknél, az önkormányzatoknál, illetve a Magyar Honvédségnél. A kormány azt is előírta, hogy a nyilatkozatot „színes formátumban, méltó minőségben, nyomdai úton állítsák elő, legalább 50x70 cm méretű, téglalap alapú keretben. A nyilatkozat hozzáférhetőségét az igazságügyi minisztérium vizsgálta.

Bár a törvény kiterjedt a köztársasági elnök hivatalára, de a Fidesz által is támogatott elnök, Sólyom László élből megtagadta e politikai hűségnyilatkozat kifüggesztését. Ugyanígy döntött az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság, továbbá az Legfőbb Ügyészség is. A Számvevőszékről nem érkezett jelentés, de valószínű, hogy ott most már kint van a nyilatkozat. A parlament elnöke és Schmitt Pál a törvényhozás épületében és a képviselői irodaházban is kifüggesztette a dokumentumot.  Schmitt révén – aki később rövid ideig államfő is lett –, valószínű a köztársasági elnöki hivatalba is bekerült a Nemzeti Együttműködési Nyilatkozat.

Egyébként a nyilatkozat elfogadását, s kihelyezését országos botrány kísérte. Már csak azért is, mert törvényre emelésének körülményei inkább szembeállították, mint egyesítették a nemzetet. A szocialisták szerint Magyarországon hasonló módszerrel csak Horthy Miklós és Rákosi Mátyás akarta „egyesíteni” a nemzetet. A Jobbik Lenin és Sztálin szellemét látta életre kelni. Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordult, mert sérülni látta a közigazgatási szervek pártatlan működését. A taláros testület azonban nem vetette le a középületektől a politikai nyilatkozatot. Sok helyen még látható, de már igen rossz állapotban.

Kevesen emlékeznek rá, de a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatában Orbán Viktor azt írta: 

A győztesnek nem igaza van, hanem feladata. A győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, teljesítse a feladatát. Számomra a XXI. században ez a modern kormányzás mottója. 

A magyar választók azt üzenték mindnyájunknak, hogy igaza a nemzeti egységnek van, a győztes feladata pedig az, hogy a nemzeti egységet és annak igazságát védje.

Orbán Viktor azt is megfogalmazta, hogy kormányának a nemzet egységét kell képviselnie. A Nemzeti Együttműködés Programja című dokumentum tartalomjegyzéke a következő. 

Itt az idő, hogy talpra állítsuk a magyar gazdaságot
Itt az idő, hogy újra rend legyen az országban
Itt az idő, hogy megmentsük az egészségügyet
Itt az idő, hogy megteremtsük a szociális biztonságot
Itt az idő, hogy helyreállítsuk a demokratikus normákat. 

A Fidesz programja 2010. május 22-én emelkedett törvényerőre. 

Orbán Viktor kormányzásának tíz éve vagyunk szemtanúi, részesei, támogatói vagy elszenvedői. Sorozatunk azoknak készült, akik szívesen felidézik az elmúlt évtized történéseit. 

Forrás: hírklikk.hu

Rovatok: 
Egyéb

Navigáció

Partnerek

X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1