2015-ben sokkal jobb lehetett a tervezettnél a költségvetés hiánya, és a folyamatok arra utalnak, hogy 2016-ban is kedvező lehet a deficitszám. Miután egyre nyilvánvalóbbá vált a kormány számára is a költségvetési mozgástér, újabb és újabb intézkedéseket jelentett be - írja a harmadik negyedéves kormányzati szektor adatok kapcsán Kondora Szilárd, az OTP Bank elemzője, aki egyúttal arra is becslést adott, hogy a családi otthonteremtési támogatás mennyibe kerülhet az adófizetőknek.
A tavalyi harmadik negyedév végéig tartó négy negyedéves gördülő átlag alapján a költségvetés GDP-arányos hiánya 0,8%-on állt. A rendkívül alacsony hiány alapvetően az EU-forrásokra épülő fiskális beruházások kedvező hatására és a vártnál jobb bevételi számokra vezethető vissza - állítja friss elemzésében Kondora Szilárd.
Most már biztosnak tűnik, hogy az OTP eddigi 2%-os deficit-előrejelzésénél is jobb lett a 2015-ös egyenleg. A jelenlegi állás szerint 1,7%-os deficitet vár az elemző. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormány látványosan alullőtte a 2,4%-os deficitcélját - fogalmaz a szakértő.
Balatoni András, az ING Bank elemzője 1,4%-os hiányt prognosztizál a 2015-ös évre. A Portfolio saját értékelése pedig itt olvasható:
2016.01.05 09:00Rekordot döntenek Orbánék
Varga Mihály szerda reggel 9:30-kor a költségvetés kedvező folyamatairól sajtótájékoztatót tart:
2016.01.05 15:11Holnap reggel örömhírt közölnek Vargáék
Ez lehet 2016-ban
A kormány az idei évre 2%-os költségvetési hiánycélt tűzött ki, ez az OTP várakozásai szerint teljesülhet is, azonban negatív és pozitív kockázatok is leselkednek az idei egyenlegszámra. A legfontosabb makrogazdasági kockázat, hogy 2016-ban lassul az EU-pénzek lehívása. Az OTP elemzőinek várakozása szerint az EU-transzferek összege GDP-arányosan 1,9 százalékponttal eshet vissza, részben ennek köszönhetően a gazdasági növekedés üteme 2%-ra lassulhat a tavalyi 2,9%-ról. Ez pedig hatással van a költségvetés bevételeinek növekedési ütemére is - véli az elemző.
Azt is megjegyzi ugyanakkor a közgazdász, hogy egyértelmű jelek vannak arra, hogy a kormány tisztában van ezzel a kockázattal és készen áll a gazdasági növekedés ösztönzésére. A legutóbbi költségvetési adatok pedig megerősítik az OTP elemzőinek vélekedését, hogy
Ennyibe kerülhet az új CSOK
Ezt a költségvetési mozgásteret (ami elsősorban a jobb gazdasági növekedésből, a feketegazdaság felszámolása érdekében tett intézkedések hatásából és a ciklikus pozícióból ered) a kormány:
részben a deficit csökkentésére használja fel (a tavalyi 2,4%-os hiánycél után 2% a 2016-os költségvetési hiánycél)
részben a bevételek csökkentésére: (1) szja-csökkentés, (2) bankadó-csökkentés, (3) 2 gyermekes családok adókedvezményének növelése, (4) új lakás áfájának csökkentése
harmadrészt a kiadások növelésére: (1) felpörgetik a 2014-2020-as uniós keret pénzeinek lehívását, (2) költségvetési beruházásokat tervez, ez a GDP arányában 0,6 százalékponttal lehet magasabb, mint tavaly, (3) kibővíti az otthonteremtési támogatást.
Lényeges új intézkedés a CSOK kibővítése. Ezen belül az igazi áttörést a 10+10 millió forintos állami támogatás és hitel okozhatja, vagyis, hogy hány fiatal pár felel meg a feltételeknek - mutat rá Kondora.
Így számolt az elemző
Első körben az OTP elemzője abból indult ki, hogy 2014-ben 38780 házasságkötés (1) történt Magyarországon. Ha mindegyik pár kihasználja az új CSOK-lehetőséget, akkor az 388 milliárd forintjába kerülne az állami költségvetésnek, ami a GDP 1,2%-a. Ők csak azok a párok, akik 2014-ben megházasodtak, azonban a már gyerekes családok (2) is pályázhatnak az összegre.
Ez utóbbi hatásának megbecsléséhez a 2011-es népszámlálás adataiból indult ki az elemző:
95 ezer családban van 3 vagy több gyerek, ahol a gyerekek 15 év alattiak
284 ezer családban van 2 gyerek, ahol a gyerekek 15 év alattiak
524 ezer családban van 1 gyerek, aki 15 év alatti
A szakértő szerint számos tényező van ugyanakkor, ami a program megbecsült költségét csökkenti. Megemlíti a hitelezési kapacitás szűkösségét, a magasabb adóbevételeket a program hatására, és az építőipar szűkös kapacitását.
Az új lakások száma amennyiben eléri a 20-30 ezer darabot a következő 2-3 évben és mindegyik vásárló megfelel az új támogatás feltételeinek, akkor a program 150-250 milliárd forintba kerülne az államnak - vetíti előre.
Azt is hozzáteszi, hogy rövid távon az új ingatlanok építését korlátozhatja a feszes munkaerőpiac, vagyis a megfelelő munkaerő hiánya az építőiparban. A kereslet növekedése pedig az új lakások piacán áremelkedéshez vezethet, ezzel néhány vásárlót "kilök erről a piacról", és ez megint csökkentheti a program költségvetési hatását.
Összefoglalásképp azt is kiemeli az elemző, hogy a termékenységi ráta növelését célzó intézkedés üdvözlendő, azonban a program jelentős bizonytalanságot okoz a költségvetés jövőjére nézve, ezért fokozottan figyelni kell a program alakulását. A jelenlegi felállás szerint azonban nem dönti romba a költségvetést.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
