Forrás: Ténytár

A kormányzat fogyatékosokkal kapcsolatos politikája kétarcú. A deklarációk szintjén a korábbi ciklusok esélyegyenlőségi megközelítését, alkotmányos jogvédelmét erősíti, ha azonban mélyebbre tekintünk, és a tényleges jogszabályi változásokat nézzük, akkor a kép már korántsem ennyire rózsás. Bár bizonyos kedvezményeket - egyfajta mézesmadzagként - megemeltek, de számos ponton kedvezőtlennek mondhatóak a jogszabályi változások.

Az Alaptörvény IV. módosításának "bakija" mellett egyértelműen a fogyatékosokkal szembeni csekélyebb érzékenységre utal szociális segélyeik csökkentése, a kikényszeríthető, egyértelmű és konkrét akadálymentesítési kötelezettség eltűnése, bizonyos fogyatékossági körök támogatásból való kikerülése, valamint a fogyatékosokat is érintő, a megváltozott munkaképességűek juttatásainak átalakulása.

Szép szavak ...

Amennyiben az alkotmányos szintű szabályokra tekintünk, akkor elsőre nézve még akár pozitívnak is tűnhetnek a változások. A korábbi Alkotmány szabályozásához képest azAlaptörvény immáron rögzíti, hogy "Magyarország külön intézkedésekkel védi ... a fogyatékkal élőket". Az Alaptörvény rendelkezései azonban alapvetően csak "szép szavak", ugyanis azok ún. államcélok: azaz nem jár velük tényleges jogvédelem.  

Ezek jelentőségét már az Alaptörvény IV. módosításának folyamata is lerontotta: ott ugyanis a társadalombiztosítási ellátásoknál a rokkantak helyébe akarták helyezni a fogyatékosokat, miközben a két kategória jelentősen eltér egymástól. Így ezzel a módosítással a megváltozott munkaképességűek juttatásainak alkotmányos garanciáit húzták volna ki. Persze voltak olyan területek, ahol az Alaptörvény valódi előrelépést jelentett, így például a jelnyelv alkotmányos elismerése és védelemben részesítése. 

... és a zord valóság

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény módosításai - már az előző ciklusokban is - az eredeti, 1998-as koncepciótól történő folyamatos visszalépést jelentették. Így a költségvetési források hiányára hivatkozva -igaz, a fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteivel egyeztetve - de a minden állami szervre kiterjedő akadálymentesítés helyett egy külön mellékletben írt elő számon kérhető kötelezettségeket. 

A legutóbbi törvénymódosítással az akadálymentesítés helyzete látszólag javult: ismét bekerült az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására vonatkozó előírás. Igaz, ez a gumiszabály a pontosan számon kérhető szabályozást váltotta fel, így az akadálymentesítés új rendelkezéseinek kikényszeríthetősége kérdéses. 

A törvénymódosítás mindezeken túl a kormány szervezetalakítási szabadságára hivatkozva hatályon kívül helyezte az Országos Fogyatékosügyi Tanács felépítésére és működésére vonatkozó szabályokat. Ezzel kapcsolatban az érintett szervezetek erősen tiltakoztak, hiszen bár megmaradtak törvényi feladataik, de a szervezet kialakítása az országgyűléstől a kormányhoz került, amely jóval szabadabban alakíthatja át azt. 

A fogyatékosügyi törvény módosításainak persze más mozzanatai is voltak, amelyek egyfajta mézesmadzagként írhatóak le.

A mézesmadzag...

... a súlyos fogyatékosok fogyatékossági támogatásának emelése. Eddig ez az ellátás a nyugdíjminimumhoz kötődött, amelyet már hosszú évek óta nem emeltek. Most végreemelték ezt a juttatást, s egyben azt is előírták, hogy a nyugdíjemelések mértékével minden évben növelni kell azt. Ez a szabályozás valóban korrekt rendelkezés, hiszen így a súlyos fogyatékosok életét segítő ellátás követheti az inflációt. 

... és a korbács

A fogyatékosokat azonban kevésbé kedvezően érintették a segélyezési szabályok változásai. Az új rendszerben ugyanis a rendszeres szociális segély összege - amely a rászoruló fogyatékosok ellátása is - az elmúlt években csökkent.

Bár miként már jeleztük, a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékosok köre eltér egymástól, azonban szintén nem volt fogyatékosbarát intézkedés a megváltozott munkaképességűek ellátórendszerének - a Ténytár által már korábban elemzett - átalakítása sem. Ez ugyanis jelentősen szigorította az ellátásokhoz való hozzáférést, valamint csökkentette azok mértékét. 

Hab a tortán

A módosítások körében hab volt a tortán a választási regisztrációt előírni próbáló választási eljárási törvény javaslatának a szabályozása. Az ugyanis ugyanolyan feltételeket szabott volna a fogyatékos személyeknek, mint a fogyatékossággal nem élőknek. Végül a jogvédő szervezetek tiltakozásának hatására a hírhedt 60 oldalas módosítóban ezen szabályozás valamivel oldottabbá válna.

Mindezek azt mutatják, hogy bár a kormányzat szép szavakat megfogalmaz, de összességében nem tekinti szavazóbázisának a fogyatékosokat.