Szerző: WEBBeteg - Dr. Plósz János, gastroenterológus

A lisztérzékenység (coeliakia) a vékonybél krónikus, felszívódási zavarhoz vezető megbetegedése, mely az étkezéssel bevitt bizonyos növényi fehérjék (glutén) hatására alakul ki az erre fogékony egyénekben.

A lisztérzékenység hajlama családi öröklődést mutat (elsőfokú rokonok 8,5 százalékában diagnosztizálható a betegség). Kialakulásában - a genetikai tényezők mellett - immunológiai és környezeti hatások is szerepet játszanak. A betegség gyakorisága az utóbbi időben nőtt (hazánkban 1:85 arányt észleltek), de az esetszám emelkedését valószínűleg a sokat javuló diagnosztika okozza, azaz olyan embereknél is felismerik a gluténérzékenységet, akiknél korábban erre nem került sor.

A betegség kiváltója a búzában lévő glutén alkoholban oldódó komponense, a gliadin.  Emellett a rozs (secalin), az árpa (hordein) és feltehetően a zab (avenin) hasonló fehérjéi is fokozzák a gyulladást az arra érzékeny betegekben.

A lisztérzékenység tünetei

- klasszikus, ám nem csak a lisztérzékenységre jellemző tünet a nagytömegű, laza széklet, hasmenés, fogyás, puffadás;
- következményes vérszegénység, gyengeség, fáradékonyság;
- gyermekkorban a növekedés elmaradása, alacsony termet;
- szimmetrikusan eloszló erősen viszkető kiütés a váll, ülep, fejbőr, térd, könyök területén (dermatitis herpetiformis);
- ataxia (akaratlagos mozgások hibás koordinációja), idegbántalmak;
- alopecia areata (foltokban jelentkező kopaszság); pikkelysömör (psoriasis); ismeretlen eredetű májenzim-emelkedés is a lisztérzékenység tünete lehet.   

ÖN TUDTA? - A LISZTÉRZÉKENYSÉG FELISMERÉSE

A lisztérzékenység diagnosztizálása könnyű, ha gondolunk rá, de a szerteágazó, gyakran atípusos tünetek miatt sokszor akár egy évet is késhet a betegség felismerése.

Egyre gyakoribbak az atípusos tünetekkel járó coeliakiás esetek. Gyakran a vashiányos vérszegénység  a lisztérzékenység egyetlen megnyilvánulása, ezért ismeretlen eredetű vérszegénységben fel kell hogy merüljön a kórkép lehetősége.

A felnőttkorban diagnosztizált lisztérzékeny betegek többsége - ellentétben a gyermekgyógyászati esetekkel - nem alultáplált, sőt gyakran  túlsúlyos. A tünetek általában a gabona étrendbe iktatását követően 6-12 hónappal kezdődnek, rendszerint fokozatosan alakulnak ki.

A betegség hevessége és a tünetek kialakulásának időpontja különböző lehet, ami összefügg azzal, hogy a glutén mikor került az étrendbe, és befolyásolja a glutén fogyasztott napi mennyisége is.

Vizsgálatok lisztérzékenység gyanúja esetén? Vérvétel során a gluténérzékenységre jellemző antitestek mutathatók ki. Jelenleg az anti-endomysium antitest (IgA) és a szöveti transzglutamináz elleni antitest (IgA és IgG) kimutatása az elfogadott, ez utóbbi érzékenysége és specificitása is 99 százalék fölötti.  

Pozitív szerológia esetén is javasolt a vékonybél nyálkahártyájának biopsziás mintavétele (gyomortükrözés során) és szövettani vizsgálata. Az ekkor észlelt eltérések a következők: boholyatrófia, nyálkahártyában emelkedett nyiroksejt-szám. 

MIÉRT KELL KEZELNI A LISZTÉRZÉKENYSÉGET?

A kezeletlen lisztérzékenység a rosszindulatú nyirokrendszeri daganatos betegségek fokozott kockázatával jár! A coeliákiával gyakrabban előforduló betegségek közé tartozik a cukorbetegség, az autoimmun máj- és pajzsmirigygyulladás, a Sjögren-kór és az IgA-hiány.

Gluténmentes étrend

A lisztérzékenység kezelése a teljes gluténmentes étrend. Ha ezt sikerül maradéktalanul megvalósítani, a beteg tünetei megszűnnek, a szöveti eltérések rendeződnek.

- Lisztérzékenyek számára tiltott ételek, italok: búza (liszt, búzacsíra), rozs, korpa, árpa, maláta, tönkölybúza, durumbúza, sör, whiskey, vodka, gin.

- Nyomokban glutént tartalmazhatnak: stabilizátorok, karamell, citromsav, dextrin, maltodextrin, maltóz, növényi sűrítőanyag, rizstej, szójaital, szójaszósz,  rokfort sajt, sütőpor, instant kakaó és kávé, levespor, mártáspor, mustár, ketchup, nápolyi, keksz, fogyókúrás porok.

- Gluténmentes, fogyasztható ételek: burgonya, rizs, kukorica, köles, hajdina, szója, bab, borsó, gyümölcsök, zöldségek, halak, húsok, tejtermékek. Gyári termékek közül a gluténmentes jelzéssel ellátott élelmiszerek fogyaszthatók. 

Bár a diéta betartása nem könnyű, a glutén teljes kihagyása teljes gyógyuláshoz vezet. Nagy segítség lehet a betegek számára coeliákiás klubokhoz, betegcsoportokhoz való csatlakozás (receptek megosztása, beszerzési források ismerete). Tipp: receptek lisztérzékenyeknek és más speciális diétára szoruló betegeknek.

(WEBBeteg - Dr. Plósz János, belgyógyász gastroenterológus)
Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/emesztorendszer/611/liszterzekenyseg

***

Gabonaallergia vagy lisztérzékenység? - Mi a különbség?

A búzaallergiát (gabonaallergiát) gyakran összetévesztik az ún. lisztérzékenységgel, más néven gluténérzékenységgel. Noha mindkét betegség a gabonával szembeni érzékenység következménye, van köztük eltérés.

Gabonaallergia esetén a szervezet az élelmiszerekben lévő különböző fehérjékre ad allergiás reakciót. Fő kiváltói a búzában lévő albumin, glutén és globulin.

Ezzel szemben a gluténérzékenységben szenvedők a gluténra reagálnak. A reakció kihatással van a vékonybél-bolyhokra. A betegség másik neve cöliákia.

A gabonaallergia tünetei

A gabonaallergia ritkán fordul elő, ezért nem egyszerű diagnosztizálni. Legjellemzőbb tüneteit tekintve könnyen összetéveszthető más allergiákkal. Ilyen tünet az eldugult orr, fáradtság, asztma, erős PMS, mandulagyulladás, szemkönnyezés, koncentrálóképesség romlása, bélproblémák, vérellátási zavarok, gyakori vizeletürítés és artritisz. Néhány kutató szerint mind a búzaallergiánál, mind a gluténérzékenységnél előfordulhatnak olyan pszichés problémák, mint a depresszió és az autizmus.

A gabonaallergia terápiája

Miután allergiavizsgálattal megállapították egy személyről, hogy gabonaallergiás, le kell mondania bizonyos élelmiszerekről. Mivel a búza és gabona általában meghatározó szerepet foglal el étrendünkben, az előírt diéta kezdetben sokaknak nehezére esik, még ha valaki csak főételeket vagy gyorsételeket fogyaszt is, mivel ezekben is sok búzaszármazék rejtőzik. Kerülni kell a búzadarát, korpát, grízt, gabonapelyhet, árpalisztet, rozst. Az olyan késztermékek, mint a levesek, szószok és fűszerkeverékek, szintén tartalmazhatnak búzaszármazékokat. Ezért a búzaallergiások nem fogyaszthatnak búzasört, búzalisztből készült pékárukat és édességeket, így bonbont, rágógumit, kekszeket sem. Sajnos nincs gyógyszer, mely hatékony lenne a gabonaallergia okainak kezelésében.

(WEBBeteg – B. M.; Forrás: gesundheit.de , Lektorálta Dr. Csuth Ágnes, családorvos)

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/allergia/10599/gabonaallergia-vagy-liszter...

***

A lisztérzékenység figyelmeztető tünetei 

A lisztérzékenység hosszú időn át lappanghat, kései felismerése azonban súlyos felszívódási zavarhoz és tápanyaghiányhoz vezethet.

Kenyér, kifli és társaik

A glutén a gabonák egyik fehérje összetevője, mely ötven-ötven százalékban két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A lisztérzékenység - orvosi nevén cöliákia - a búza, rozs, zab és árpa egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység – mondta dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa.

Ha a lisztérzékeny beteg huzamosabb időn át az előbb felsorolt összetevőket tartalmazó élelmiszereket fogyaszt, a vékonybél nyálkahártyájának súlyos sorvadása jön létre. Mivel a tápanyagok felszívódását biztosító bélbolyhok is a bélrendszer ezen szakaszában találhatók, a károsodás következtében képtelenek lesznek eredeti funkciójuk betöltésére. A beteg szervezetében a tápanyagok optimális felszívódása nem jön létre, az étkezések során elfogyasztott táplálékok a szervezetben nem tudnak megfelelően hasznosulni.

Felszívódási zavarok – az első intő jelek  

A tápanyagok három fő csoportját különböztetjük meg: szénhidrátok, fehérjék és zsírok. A lisztérzékeny beteg esetében mindhárom tápanyag felszívódása csökken, de ez a legnagyobb mértékben a zsírok felszívódását érinti. A szervezetben ilyen módon nem hasznosuló zsírok okozzák a lisztérzékenység rendszerint első jellemző tüneteit: a hasmenést, vagy a lazább, zsírfényű székletet.

Tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-hiány

A felszívódási zavarok hosszú távon hiányállapotokat idéznek elő a szervezetben, melynek első jele rendszerint a fogyás és a folyadék visszatartása. Amennyiben a szükséges tápanyagok a bélnyálkahártya károsodásának következtében nem tudnak megfelelően felszívódni, a betegeknél annak ellenére fogyás következik be, hogy étrendi szokásaikon változtatnának – magyarázza dr. Hidvégi Edit.  

A súlyvesztés azonban sokszor mégsem oly szembetűnő, mivel ezzel párhuzamosan a folyadék visszatartása is jelentkezik. Az ödéma a nem megfelelő fehérje felszívódás következménye. A normál fehérjeszint nélkülözhetetlen a szervezetben ahhoz, hogy megakadályozza a véredényekből a folyadék szövetek közé történő szivárgását. Amennyiben a vérben található fehérjeszint a felszívódási zavarok következtében lecsökken, ez a folyamat bekövetkezik, így gyakran jelentkezik a betegeknél puffadás, ödéma, különösen a boka és a lábfejek területén.

Lisztérzékenység esetén az összes zsírban oldódó vitamin felszívódása zavart szenved. A vas és a B12 vitamin csökkent felszívódása miatt vérszegénység is kialakulhat. A D vitamin és a kalcium hiánya csontritkuláshoz vezethet, a kálium és a magnézium felszívódási zavara izomgyengeséget, a K-vitamin hiánya pedig vérzékenységet okozhat.

A nem diagnosztizált és kezeletlen lisztérzékenység nőknél a menstruáció elmaradását, meddőséget is előidézhet.

Örökletesség, életkorral változó tünetek

A csecsemőkorban jelentkező lisztérzékenység főbb tünetei: a hasmenés, zsírszéklet, hasi fájdalmak, a fejlődés lelassulása. Az első tünetek rendszerint a glutén tartalmú ételek bevezetését követően pár hónappal jelentkeznek. Gyermekkorban is jellegzetes tünet a hasmenés, zsírszéklet és hasfájás, fokozott gázképződés, súlycsökkenés. A soványság mellett feltűnő a gázos belek, nagy mennyiségű, a bélben levő híg széklet miatt elődomborodó has. Ez azonban leginkább csak csecsemőkre, fiatal gyermekekre vonatkozik, a felnőtteknél már nem észlelhető ilyen súlyos formában.

A felnőttkori tünetek is hasonlóak az előzőekhez, a hasmenést, hasfájást gyakran kíséri puffadás. Felnőttkorban gyakori, hogy a lisztérzékenység felismerésére már csak a felszívódási, vagy tápanyag-, ásványianyag-hiány okozta állapotok, például vérszegénység kapcsán kerül sor.

A lisztérzékenység megjelenésében döntő szerepet játszik az öröklődés, így panaszok esetén azok számára különösen javasolt a szűrés elvégzése, akiknél a családban korábban már kimutatták a betegséget. (Orvostkeresek.hu)

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/allergia/12041/glutenintolerancia

***

Lisztérzékeny betegek táplálkozása 

Szerző: WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember

Ez a betegség sajnos egy életre szól, melynek terápiája kizárólag szigorú diétával oldható meg. A cél elsősorban a klinikai tünetek (hasmenés, hányás) megszűntetése, a felszívó funkciók helyreállítása, valamint a daganatos elváltozások kialakulásának megelőzése.  A

Ezeket akkor lehet megvalósítani, ha a glutént 100 %-ban kiiktatják az étrendből, vagyis ha tartózkodnak a búza, árpa, rozs, zab, és az ezeket nyomokban tartalmazó ételek fogyasztásától. Ha helyesen van összeállítva az étrend, akkor a beteg nem szenved hiányt egyetlen tápanyagban sem.

A lisztérzékenyek ételeinek elkészítése is speciális szabályok szerint történik

A lisztérzékenyek a számukra előállított, törzskönyvezett gluténmentes termékeket fogyaszthatják, melyekről listát ad ki az OÉTI. A legnagyobb gondot a búzaliszt, a tészták, a dara helyettesítése jelenti, tehát rizs, burgonya, kukorica, szója, babliszt, szezámmag és sárgaborsóliszt használata szükséges. Nemcsak az ipari, hanem az otthoni ételkészítésre is nagyon szigorú szabályok érvényesek, hiszen nem lehet egy helyen használni és tárolni a gluténmentes ételek készítéséhez felhasznált eszközöket, edényeket, háztartási gépeket (pl. kenyérsütő, kenyérpirító).

Pékáruk, tésztafélék

A sikérmentes extrudált kenyerek és pelyhek kiválóak tízórainak vagy uzsonnának. A boltban kapható, esetleg házilag elkészített kenyerek soha nem lesznek olyan könnyű, levegős állagúak, mint a búzalisztből készültek, ugyanakkor segíthetnek rajta szódabikarbóna vagy élesztő hozzáadásával. A sütőporok sikérrel szennyezettek. Érdemes a kenyeret mélyhűtőben tárolni, majd fogyasztás előtt néhány órával kivenni és felmelegíteni, ezzel növelhető élvezeti értéke. Piskóta és linzer sütemények sütésénél alacsonyabb hőfokot kell választani, és hosszabban kell sütni a minél jobb állag eléréséhez. A gluténmentes száraztészták főzés után keményebbek maradnak. Sűrítéshez kiválóan alkalmas a rizsliszt, a kukoricaliszt, a kukorica-, vagy burgonyakeményítő. A bioboltokban kapható kölesről, hajdináról és cirokról még nem lehet biztonsággal állítani, hogy fogyaszthatók.

Húsok   

A húsok nem tartalmaznak sikért, így azokat bátran lehet fogyasztani, elsősorban sovány csirke- és pulykahúst, halakat, sovány sertéshúst. Panírozáshoz is alkalmazhatjuk a fentebb említett liszteket, és gluténmentes morzsát. A húskészítmények, felvágottak és konzervek gluténtartalmúak lehetnek, így érdemes tájékozódni előzetesen, vagy pedig előre csomagolt termékeket kell választani, amelyek biztosan nem szennyeződtek gluténnel. Ezt a csomagoláson feltüntetett áthúzott búzakalász jelzi.

Tejtermékek

Az ízesítetlen tej és a tejtermékek fogyasztása megengedett, amennyiben nem szenved a beteg tejcukor érzékenységben. Ajánlható a túró, a sajtok legtöbbje, azonban a natúr kefir, tejföl és joghurt készítése során az állományjavító lehet sikértartalmú. A Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank listájáról érdemes tájékozódni a fogyasztható és kerülendő termékekről.

Tojás, zsiradékok

A tojás és a zsiradékok is fogyaszthatók, az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás alapelvei szerint, de a növényi eredetű zsiradékokat érdemes előnyben részesíteni.

Gyümölcsök, zöldségek

A gyümölcsök és zöldségek (friss, mirelit, konzerv) sem tartalmaznak glutént, ám egyes import termékeket (pl. zöldalma) bevonhatnak sikértartalmú állományjavítóval. A Magyarországon készült bébiételek gluténmentesek.  

Nassolnivalók

Kiváló ropogtatnivalók a rizs- és kukoricapelyhek, puffasztott rizsszeletek, olajos magvak. Az édességek közül azok fogyaszthatók, amelyek szerepelnek a hivatalos listán, pl. ostyák, kekszek, sütemények, cukorkák.

Fűszerek

Fűszerezésre a száraz és a zöld fűszernövények alkalmasak. Az ételízesítők, leveskockák, mártások, fűszerkeverékek, a ketchup, mustár és a majonéz is tartalmazhat glutént. Italok

Italok

Az italok közül ajánlott a csapvíz, szénsavmentes ásványvíz, gyümölcslevek, üdítőitalok, teák, gyógyteák, valódi kakaó, babkávé, de a pótkávé malátából készül, így azt nem szabad inni. Az alkohol tartalmú italok közül nem fogyaszthatók a gabonából erjesztettek, mint a vodka, whisky, sör és gabonapálinka.

A gluténmentes élelmiszerek köre évről évre változik, így azokról folyamatosan tájékozódni kell. Az élelmiszereken figyelni kell a gluténmentes, gliadinmentes feliratokat, áthúzott búzakalászt, hiszen az összetevők felsorolása nem mindig 100 %-os. Az elhanyagolható mennyiségű glutén is károkat okoz az érzékeny emberek szervezetében. A lisztérzékenység teljes életmódbeli változást követel nemcsak a betegtől, hanem a család többi tagjától is. (WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember)

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/fogyokura/14058/liszterzekeny-betegek-tapl...