A felvételi rendeletből is kikerült a kötelező középfokú nyelvvizsga követelménye, valószínűleg az új szakképzési törvény elfogadása sincs már messze. A Pedagógusok Szakszervezete november 30-ára tüntetést jelentett be, miközben várják a döntést a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról. Újabb kérdések merültek föl az alternatív iskolák jövőjével kapcsolatban, az innovációs minisztérium a szülőkön keresztül csökkentené az iskolaelhagyók számát, és fény derült a felnőttek kompetenciáira is. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei.

Megjelent a felvételi rendelet módosítása
Ahogy azt korábban bejelentették, a középfokú komplex nyelvvizsga kikerült a 2020-as felsőoktatási felvételi minden jelentkezőre érvényes követelményei közül. Az emelt szintű érettségi azonban marad: az ezzel kapcsolatos tudnivalókat itt foglaltuk össze.A Szülői Hang felmérése alapján egyébként a szülők sem örültek volna a kötelező nyelvvizsga bevezetésének: harmaduk aggódott, hogy gyereke nem került volna be egyetemre, főiskolára, kétharmaduk szerint pedig a középiskola nem készít fel a B2-es nyelvvizsgára, de nem ez az egyetlen baj a nyelvoktatással. A részleteket itt olvashatjátok.

Megvan a következő pedagógustüntetés időpontja

November 30-án 14 órára szervez tüntetést Budapesten a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ). Emellett november 22-ig várják a kormány döntését a béremelésre és óraszámcsökkentésre vonatkozó javaslatukról, amelyet a PSZ információi szerint az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemsokára a kabinet elé terjeszt. Ha a döntéssel nem értenek egyet, januárban sztrájkolhatnak is a tanárok.
Mi lesz az alternatív iskolákkal?
Palkovics László innovációs miniszter kedden nyújtott be egy javaslatot az új szakképzési törvénytervezet miatt szükséges változásokról, a dokumentum ugyanakkor a nemzeti köznevelési törvényt is érintené. A javaslat értelmében április 1-ig minden alternatív iskolának fennmaradási engedélyt kellene kérnie az oktatásért felelős minisztertől, aki egyelőre nem tisztázott szempontok alapján dönthetne arról, hogy az adott intézmény jövő szeptembertől tovább működhet-e. Az eddig megszerzett oktatási engedélyek elvesznek, amelyik iskola pedig nem vesz részt az eljárásban, annak automatikusan be kell zárnia jövőre. A változtatás országosan 80 iskolát érinthet.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pénteki közleményében azt írta: a törvényjavaslat célja a bonyolult szabályozása egyszerűsítése, nem lesz szükség a kerettantervek átdolgozására és az iskolák nem fognak bezárni.
A szülők felelősségévé tennék a 16 évnél idősebbek szakmaszerzését
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatja azt a módosító indítványt, amely szerint a szülőnek vagy a törvényes képviselőnek kötelezettsége lenne a tankötelezettség teljesítését követően is a gyerek továbbtaníttatása legalább egy részszakma megszerzéséig. Az ITM közleménye szerint ez hozzájárulna a végzettség nélküli iskolaelhagyás jelentős csökkentéséhez.
Hamarosan elfogadhatják a szakképzési törvényt
Kedden tartották az Országyűlésben az új szakképzési törvény részletes vitáját, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleménye szerint pedig hamarosan megjelenik a végrehajtási rendelet is. A középfokú iskolákat érintő változásokat itt foglaltuk össze, a felnőttoktatás átalakulásáról pedig itt írtunk. Azt, hogy hogyan szerezhettek szakmát diplomával, itt nézhetitek meg.
Itt vannak az első felnőtt kompetenciamérés eredményei
A szövegértés és problémamegoldás területén az OECD-átlagnál rosszabbul, a számolási készségek tekintetében viszont jobban teljesítettek a magyar 16-65 évesek a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) eredményei szerint, amelyeket pénteken mutattak be. Magyarország első alkalommal vett részt a kutatásban. A felmérésről és az eredményekről itt olvashattok részletesen.