Végre az úgynevezett baloldal összekényszeredett egy megegyezésbe. Nézi az ember a négy ismert (kiismert) figurát, és elszörnyed. Ilyenek akarják közös erővel ismét padlóra küldeni a nemzetet, hiszen akkor is, ha Macskajancsi Attila eddig nem bizonyított semmit, mert annyira nem tehetséges, főleg miniszterelnöki kvalitást nem, a másik két főkolompos jelölt világosan bebizonyította már alkalmatlanságát és totális nemzetellenességét, mindamellett, hogy jól meggazdagodtak.
     Ha szemernyi böcsület lenne el Quróban, vagy a libaszakértőben, és ha lenne minimális bőr a képükön, eszükbe nem jutott volna, hogy valaha is részt vegyenek Magyarország politikai életében. A minimális bőr nem nagy követelmény, de a böcsületből ennyire sem futotta, olyan féktelen a hatalomvágy bennük.

    Fodor Gábor volt a negyedik meglepetés. Elveihez hű embernek ismertük meg, és valamennyien hallottuk, hogy nem akar közösködni ebben a "baloldalinak" hirdetett vezérürű csapatban, mint tag. Elvei tiltják ezt. És mit ad Isten, ott áll negyediknek. Ha van Istenverés, ami egy nemzetet érhet, az éppen ez a várományos csoport. Egyszerűen, megőrülnek Orbán Viktortól, aki mellett máról holnapra bukott senkik lettek. Még jobban irritálja őket Orbán sikereinek a sora, népszerűsége, Európában szerzett magas megbecsülése, (inézkedéseit, húzásait sok ország kopírozza), és egyáltalán, Orbán Viktor köztiszteletben álló államfő anyag, ők meg senkik voltak, senkik lettek és senkik lesznek, mert ilyen anyagból vannak.
    Az egyéni hatalomvágy nem elegendő, inkább a nép ismételt tönkretételét, végül pedig egy nemzeti kudarcot vetít előre. Ennek a csoportank a nagy része egyáltalán nem országvezetésére termett. Börtönre inkább. 
  És jaj, a választások! 
 Politikában sajnos nem mindíg a nemesebb fél győz. Vannak furmányos csalások, vannak háttérpénzelések, az ügyesen szinte kénye-kedvre megmanipulálható számítógépes szavazatösszegzés is végzetes csalás forrása lehet, azon kívül, a külhoni magyarok szavazatai nagyon kellenek, de technikailag talán nem hoznak a konyhára annyit, mint amennyi jó lenne, vagy amennyivel számol a mostani kormány, és ott van az általunk nem Izraelbe deportált, hanem minket önként és dalolva elhagyott magyar zsidók százezreinek a nagyon megszervezett szavazat-tömege is...  Ez utóbbi a szavazóbázist alaposan átbillentheti, és nem O.V. oldalára... 

  Vannak akik félnek a közelgő választásoktól. Én magam is félek. Annyiféle a mai kormány és O.V. ellen felsorakozott ellenállás, akkora a zsigeri megbuktatási vágy, hogy egyrészt biztosan nem jön ki belőle ismét egy kétharmad, és jó, ha egyáltalán győz O.V. és kormánya. Orbánt lehet szeretni, lehet csodálni, lehet félreéreni és lehet úton-útfélen gánycsolni, mocskolni is... Én megpróbálom, mint teljesen kívülálló, tárgyilagosan megítélni a dolgokat.
  Higgadtság és tárgyilagosság ellenére is mindig az a végeredmény jön ki a fejemben, hogy az az ember, aki ilyen rövid idő alatt, a gyalázatosan kizsigerelt és padlóra vitt országban ennyi jót volt képes tenni, és ilyen brilliásan, az legalábbis egy kis Széchenyivel ér fel.
  Isten adná, hogy lenne neki még négy, vagy nyolc év és Széchenyin is túltenne. Lehet nekünk is egyszer már egy zseniális vezetőnk.

Balogh Bertalan
Florida