Miért nem kaphatnak a magyar munkavállalók naprakész információkat arról, hogyan állnak nyugdíj-megtakarításaik? A jelenlegi gyakorlat szerint mindössze egyszer, 3 évvel a nyugdíjba vonulás előtt küld az érintetteknek adatokat hivatalosan a hatóság. Többi között erről volt szó az Oltalom Rádió, a Klasszis Média, valamint a Piac és Profit gazdasági hírportál Nyugdíjszerviz című közös műsorában.

A magyar nyugdíjrendszer az egyik legbonyolultabb a világon – mondta dr. Farkas András nyugdíjszakértő. A számítás módszere az utóbbi években agyonkomplikálódott, földi halandó magától nem is tudja kikalkulálni járandóságát. Ezért szakértő igénybevétele abszolút indokolt lehet, aminek költsége ugyan elérheti a több százezer forintot, de a haszonból a szolgáltatás megrendelőjének kiadása megtérülhet. Ehhez tudni kell, hogy a nyugdíjat soha nem a munkaadó, hanem a munkavállaló kéri és intézi.

Karácsony Mihály a Nyugdíjas Parlament elnöke hangsúlyozta, a hatóságtól az állampolgároknak joga van kikérni a róla szóló adatokat és ezt időnként érdemes is megtenni, mert a szolgálati idő a nyugdíjmegállapításnál kulcskérdés. Ha például egy munkavállalót a munkaadója „elfelejt” bejelenteni, akkor ebből súlyos anyagi kárai keletkezhetnek a dolgozónak. Például, ha valaki főiskolás korában közmunkán volt, annak is szerepelnie kell, illetve kellene a szolgálati idő nyilvántartásban. A gyakorlat viszont azt mutatja sajnos, hogy a munkavállalói emlékek és a kimutatások nagyon gyakran különböznek. A munkaadók bizony sokszor elmulasztják munkavállalóik hivatalos bejelentését, ezt lehet pótolni például tanúk bevonásával.

Dr. Farkas András felhívta a figyelmet, hogy férfiaknál még a katonáskodás is beleszámít a szolgálati időbe, amit katonakönyvvel lehet igazolni. Ha valakinek már nincs meg ez a dokumentuma, akkor a Honvédelmi Minisztériumtól lehet kérni hivatalos papírt. Fontos tudni, hogy az egyetemi évekről semmilyen adat nincs a Nyugdíjbiztosítónál, ezt is nekünk kell igazolni, de a diploma önmagában nem elegendő, a leckekönyvre van szükség. Az ilyen típusú utánajárásokkal sok-sok évet lehet nyerni, vagy elhanyagolása miatt bukni. A legfontosabb azonban az időzítés, ilyen inflációnál például egyáltalán nem mindegy, hogy ki melyik időpontot választja a nyugdíjba vonuláshoz. Ennek pontos kiszámolásához viszont már mindenképpen szakértő kell.

Karácsony Mihály elmondta, a nyugdíjas szervezetek fontosnak tartják, hogy ne csak a nőkre, hanem a férfiakra is vonatkozzon a 40 év utáni nyugdíj lehetősége. A világ összes rendszere ugyanis ismeri és megengedi a rugalmas nyugdíjkorhatár-választást. A fontos, hogy mérlegelhessenek a munkavállalók. Ha valaki kevesebb szolgálati idővel megy nyugdíjba, akkor nyilván kisebb ellátást kap majd.

Magyarországon 2011 előtt még volt rugalmas nyugdíjba vonulási lehetőség. Itt egyszerűen csak annyit kell tudomásul venni, hogy évente 3-5 százalékot veszít az, aki a hivatalosan megadott kornál előbbre szeretné hozni élete inaktív korszakát.

Piac&Profit