A Magyarok Szövetsége mozgalom 2012. október 23-án demonstrált a Budai Várban és egyben petíciót kísérelt meg átadni a Köztársasági Elnök úrnak.

 

  A petícióban két fontos, sürgős társadalmi feladat elvégzését jelölik meg: ezek, az államadósság és a korrupció végleges, gyökeres felszámolása. Kérik a Köztársasági Elnök urat, hogy ebben a két témában nyújtson segítséget a szélesebb társadalmi vita kialakulásához.

 A Szövetség szerint a magyar államadósság – ami ma 93 Mrd USD, azaz családokra számolva kb. 8 millió Ft - 30 éve okoz súlyos társadalmi károkat, s így máig családonként kb. egy lakás ára kárt okozott. Ez az adósság a kommunista időkben alakult ki. Ilyen visszamaradt adósságát Lengyelországnak és Bulgáriának, – pedig egy főre jutó értékben fele volt a magyarnak – 1993/94-ben teherértékben kb. 50%-ban elengedték, míg Magyarországnak helyben hagyták. Azóta emiatt el kellett adni 1/3 áron a nemzeti vagyon 30%-át, ám az adósság értéke nem csökkent, sőt mára 22 Mrd $-ról 90 Mrd $-ra nőtt. Eközben visszatartja a GDP fejlődését és jórészt emiatt az ország a visegrádi csoporton belül a GDP fejlődésében az utolsó helyre került. Végül, magas Forint-kamatot okozó hatása miatt előidézte, hozzávetőleg egymillió embert érintően a lakosság devizában történő súlyos eladósodását.

A Szövetség úgy látja, eljött az idő arra, hogy a magyar államadósságot rendezzék, amelyet indokolnak az okozott tetemes társadalmi károk is. Hazánk államadósságát ugyanúgy felezni kell, mint a lengyelek és a bolgárok esetében tették, és a többletfizetés értékét az országnak vissza kell kérni.

A korrupció esetében figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a spontán privatizáció során úgy jutottak sokan jelentős állami vagyonhoz, hogy annak ellenértékét máig nem fizették meg. Ennek nagysága ma – alsó értéken számolva – kb. 4000 Mrd Ft. Továbbá súlyos mértéket öltöttek az adó és jövedéki csalások, melyek felderíthető értéke évente kb. 500-600 Mrd Ft.

Ennek ismeretében, a Szövetség szerint el kell vonni az adócsaló „arisztokráciától” és az igazolatlanul meggazdagodó rétegektől 9500 Mrd Ft-ot. A külföldre kimentett vagyonokat pedig – a nemzetközi szervek bevonásával – vissza kell szerezni.

A Magyarok Szövetsége 2012. november 28-án konzultációs lehetőséget kapott a Köztársasági Elnök Hivatalától, ahol megjelenve ismételten kifejtették álláspontjukat és kérésüket.

A hivatal vezetője elmélyült beszélgetést folytatott a Szövetség delegációjával, az MSZ küldöttség átadta a jelenleg legaktuálisabb témának - a földkérdésnek - az AJE Tagozat által kidolgozott ún. Közérdekű Felhívás című anyagát is, mint az MSZ tagozati munkájának a komoly szakmaiságot kifejező bizonyítékát. 

Elismerték a Magyarok Szövetsége fáradozását a fontos társadalmi problémák felvetésében, egyben ismertetve a Köztársasági Elnök úr jogkörét a tárgyban, valamint ígéretet téve arra, hogy a további lépésekről 30 napon belül írásban tájékoztatják a Szövetséget és a közvéleményt.

Közindítvány a Magyar Köztársaság Elnökének!

Excellenciás Uram!

A magyar nemzet a 2010-es parlamenti választásokon több, mint kétharmados többséggel győzelemhez juttatta a Fidesz-KDNP koalíciót. Tette ezt azért, mert 2002 és 2010 között az MSZP-SZDSZ koalíció kormányzásával súlyos morális torzulások és visszaélések történtek, hiányosan teljesült a nemzeti érdek.

A nehéz helyzetben a nemzeti kormány először megfogalmazta a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, melyben elismerte, hogy 1990-2010 között a magyar lakosság súlyosan eladósodott és elszegényedett. Korszakos megnyilatkozás ez, de máig nem tárult a hazai közvélemény elé teljes szakmaisággal, hogy a nemzet napjainkra milyen gazdasági, jövedelmi és szociális helyzetbe került. Ennek hiányában érdemes a kialakult állapotokat pár szóban illusztrálni.

1990 után szabad belpolitikai és kedvező európai légkörbe kerülve várni lehetett, hogy mára az ország termelő tőkéje, s vele az alkalmazotti jövedelem az 1990-es értéket legalább 70-80%-kal felülmúlja, és a szociális állapotok jelentősen javulnak.

A hazai termelő tőke ma kb. 60%-a az 1990 előtti nagyságnak, külpiacai jórészt beszűkültek, a fejlesztések 1/5-öd részre estek vissza. A megmaradt magyar termelő tőkét kb. 93 Mrd $ államadósság terheli, ami GDP-hez mérten a legnagyobb Közép-Európában. A gazdaság 25%-a feketegazdaság, melyben tetemes az évi gazdasági bűnesetek száma. Megszűnt 1,5 millió munkahely. A magyar gazdasági ágazatok sora gyengült meg, vagy tűnt el. A mezőgazdaság GDP értéke 1/3-ra csökkent. A fejlett gyártó szférák, a feldolgozóipar nagy része külföldi kézbe került, illetve leépült. A magyar tőke jórészt kis kapacitású Kft-k és Bt-k halmaza. Legnagyobb gazdasági visszaesés a falvakban van. Létre jött a külföldi tőke által uralt, un. duális gazdaság, amely az országban termelt nyereség 80-90%-át birtokolja.

 A rendszerváltásban bízó lakosság 80%-ának a jövedelme megállt, vagy csökkent. Az alkalmazottak nagy része a teljesítményéhez mérten rosszabbul keres, mint a szocializmusban, A bérük 40-50%-kal marad el a teljesítményhez mérten, és ez a bérelmaradás 1990-től máig - kétkeresős családra vetítve - 8-10 millió Ft. Szembetűnő módon a szocialista időkben már hátrányt szenvedő magyar családoknak 1990 után, egy vidéki családi ház, vagy egy városi panellakás árával megegyező bérelmaradása keletkezett. Jórészt ebből eredően a társadalom szociálisan szétszakadt, tíz millió emberből 3 millió ember a létminimumon tengődik. Egy millió ember totálisan eladósodott családban él, akiket az adósság még inkább elszegényít, vagy szociális krízisbe taszít. Nyugatról nézve 6 millió ember szegény, 4 millió embernél nagyon rosszak az egészségügyi és az élelmezési mutatók, aggasztó vitaminhiányok állnak fenn. Fokozza ezt, hogy a lakosság a környező országokhoz mérten is erősen tőkeszegény. További kedvezőtlen tünet a népességfogyás, amely legnagyobb Közép-Európában. Emiatt 2040-re egy etnikai összeomlás fenyegeti az országot.

Ezen állapotok alapján belátható, hogy a XXI. században így nem biztosított a nemzet megnyugtató jövője, s e tünetek fennmaradása mellett az kiszámíthatatlan helyzetbe kerül.

A társadalmi állapotokat látva a kormány több, pénzügyi-gazdasági egyensúlyteremtő intézkedést tett, programokat hirdetett, igyekezett a krízisbe került rétegeken segíteni.

2011-ben azonban egyre hevesebb és elvtelen támadás érte a Fidesz kormányt nem csak az ellenzék részéről, hanem az Európai Parlamentben is. Közben az IMF egyre szigorúbb feltételekhez köti a biztonsági hitelek adását, megnehezítve a hazai államadósság finanszírozását. Erre a nemzeti érzelmű erők a kormány védelmében 2012. január 21-én és október 23-án nagy tömeg részvételével békemenetet szerveztek.

Egy sajátos ellenzéki csoportosulás közben egyre vehemensebb támadást intéz a kormánnyal szemben, megmutatva erejét 1956 meghitt ünnepén is. Mögötte jórészt azon rétegek állnak, melyek anyagilag érdemtelenül nyertek az 1990 utáni átalakulásban, s jórészt támogatói voltak az 1990 előtti diktatórikus rendszernek. Ők siklatták ki a rendszerváltást, s az 1990 utáni idők nagy része az ő tőkésedésüket szolgálta. Céljuk az, hogy – a liberalizmus álcája mögött – még jobban kiterjesszék uralmukat az 1990 utáni átalakulásban anyagilag vesztes 8 milliós tömeg fölött. Azok fölött, akik soha nem támogatták a kommunista rendszert és 1990 után anyagi-egzisztenciális téren újra vesztesek lettek.

Az érdemtelenül nyertes rétegek végleges visszaszorításához eljött az idő az 1990 után vesztes 8 milliós tömeg számára egy anyagi-szociális felemelő programra, egy „magyar New Deal” meghirdetésére.

A fentiek teljesüléséhez rendezni kell az államadósságot és egy radikális gazdaságkifehérítő kurzust kell indítani.

Az államadósság ma 20640 Mrd Ft, ami családokra vetítve kb. 8 millió Ft. Ezt az adósságot 1990-ben vette át az új kormány, 22 Mrd $ értékben. Ez addig a magyar családoknak már egy fél panellakás ára kárt okozott. Lengyelországnak és Bulgáriának - melynek adósság/fő értéke fele volt a magyarnak - 1993/94-ben sikerült az adósságát kb. 50%-ra mérsékelni. Magyarországon ehelyett az adósság nagy mérvű törlesztéséhez áron alul eladták a nemzeti vagyon 30%-át. 2002-től az adósság azonban ismételten elszaladt és az átvett 22 Mrd $-os érték 2012-re 93 Mrd $-ra növekedett. A magyar családoknak ez ismét egy fél panellakás ára kárt okozott. Az államadósságból eredő magas hitelkamat miatt a hazai gazdaság kevéssé tud fejlődni. Jórészt ebből következik, hogy Magyarországnak legkisebb a GDP fejlődése a visegrádi országok között. A magas kamat miatt a lakosság csak svájci frankban tudott törleszthetőnek látszó hitelekhez jutni, amivel mára súlyos krízisbe került.

A kialakult helyzetben kezdeményezni kell a magyar államadósság – 93/94-es lengyel és bolgár minta szerinti – kb. 55%-os mérséklését. Egyben kérni kell a 93/94-es rendezés elmaradása miatt keletkező kb. 40 Mrd $-os túlfizetési összeg visszaadását. Ennek értékéből nagyrészt pótolható a magyar családok 8-10 millió Ft-os jövedelmi elmaradása.

Magyarországon 1989-ben, átfogó nemzeti vagyonmérleg elkészítése nélkül kezdődött el a magánosítás. Ennek során illetéktelenek térítés nélkül jutottak jelentős állami termelő vagyonhoz. Ezt követően a gazdasági bűnözés 2,7-szeresre, a feketegazdaság aránya pedig 13%-ról 25%-ra növekedett (tőlünk nyugatra ez 9-13%.). Iparszerű lett az adóelkerülés, s annak legveszélyesebb típusa, az ÁFA-, a vám- és a jövedéki csalás és a közbeszerzések manipulálása. Az állami adóbevétel hiánya ebből eredően kb. 1000 Mrd Ft. Veszélyes jelenség még a gazdaság kriminalizálódása. Zsaroló (maffiózó) csoportok – egyfajta parazitaként - “védelmi pénzeket” szedhetnek. Tragikus helyzeteket okozva megjelent a lakásmaffia, melyet a hatóságok máig nem derítettek föl és az elcsalt tulajdonokat máig nem adták vissza. További tünet az offshore cégek létrehozása, amivel jelentős vagyonokat mentenek ki az országból. A hiányzó vagyonérték a spontán privatizáció idejéről legalább 4000 Mrd Ft. Az adócsalás estében a felderíthető érték legalább évi 500-600 Mrd Ft, ami összegében – az 1990-es évek közepétől számolva – kb. 9-10 ezer Mrd Ft. Ezek mellé jönnek az offshore vonalon eltűnt vagyonok. Ez külföldi elemzők szerint 242 Mrd $ (!!!), amit még pontosítani érdemes, de ha ennek töredéke igaz, akkor is hatalmas veszteség ez az országnak. 

Nagyon fontos lenne a magyar közvélemény előtt – mintegy a „magyar New Deal”-hez fűződő első lépésként -,egy átfogó társadalmi vita elkezdése.

Akkor lesz a magyar társadalom fejlődőképes, ha egyrészt a gazdasági növekedését három évtizede akadályozó államadósság végre rendezésre kerül, másrészt a gazdaság minőségi fejlődése akkor indul el, ha az a korrupció ballasztjaitól örökre megszabadul.

Ezért kérjük az Elnök urat, hogy a magyar közvélemény előtt egy szélesebb társadalmi vita kialakulásához nyújtson segítséget. Képviselje, hogy a magyar társadalom részese lehessen a fontos felvetések átfogó tárgyalásának.

Ennek elősegítéséhez a Magyarok Szövetsége forrásnak tekinti az Adósságrendezés című kiadványt, mely 2009 februárjában, a világgazdasági válság idején jelent meg. E kiadványt adja át Szövetségünk tanulmányozásra az Elnök úrnak.

Budapest, 2012. október 23.

Magyarok Szövetsége Elöljárói

/ Levélcím: Magyarok Szövetsége, 6800 Hódmezővásárhely, Lázár utca 7. /