2013. október 17., csütörtök 7:16   Papp Zsolt  Napi.hu

Négy év alatt 2010- és 2014 között 265 ezer új közalkalmazott termet a semmiből, ők azok az orvosok tanárok akiket az elmúlt években önkormányzati alkalmazottakból kvázi kormánytisztviselővé avanzsáltak. A minisztériumok azonban fogyatkoztak, persze vannak kivételek is a Miniszterelnökségen háromszor annyian dolgoznak mint a 2010-es induláskor.

Lassan letelik a 2010-14 közötti kormányzati ciklus, így érdemes megnézni, hogy mi lett az olcsóbb és a jó állam mítoszából. A központi kormányzat létszáma jelentősen megnőtt, eközben a minisztériumoknál általában csökkent a létszám. A 2010-es zárszámadás és a 2014-es költségvetés létszámterveit összevetve kiderül, hogy a kormányváltáskor a központi kormányzatban és a háttérintézményeknél 300 ezer ember dolgozott, jövő májusban utódjának már 656 ezer embert ad át a mostani kormányzat. A növekedés jelentés részben az iskolák és az orvosi rendelők, kórházak orvosainak és alkalmazottjainak valamint a tűzoltók kvázi kormányzati alkalmazottakká lettek a két ágazat államosításával. További mintegy 25 ezer fős növekedésért a okmányirodák kialakítása felelős - ez érhető tetten a közigazgatási tárca létszámának növekedésben.

A szigorú értelemben vett központi kormányzatnál azonban csökkenés tapasztalható, hisz a 2010-es 63,6 ezer fős létszámmal szemben 61,1 ezeren dolgoznak 2014-ben a minisztériumokban és hasonló státuszú intézményekben. A csökkenés szinte kizárólag adóhivatalok és a vámhivatalok összevonása miatt keletkezett. Mint az jól látható az igazságszolgáltatásnál - bíróságok, ügyészségek - érdemi létszámnövekedés következett be, mint az közismert az elmúlt évtizedben komoly bíróhiány volt emiatt az ügyek számos esetben késtek.

Azonban arányaiban jóval látványosabban nőtt a politikai intézmények létszáma: az Országgyűlésnél 43 százalékkal nőtt a létszám - a hivatali alkalmazottak 200 fővel vannak többen és 379 országgyűlési őr is munkába állt - ők a korábbi őrezredtől vagyis a rendőrség állományából kerültek át, vagyis korábban is közalkalmazottak voltak.

Miniszterelnökség mint a kis gömböc

A Köztársasági Elnöki Hivatal még mindig a legkisebb intézmény, igaz költségvetése már elérte két a milliárd forintot, míg az alkalmazottak száma 77 főre emelkedett, ami 57 százalékos növekedés a Sólyom László vezette elnökséghez képest. Ám mind a Országgyűlés, mind a Köztársasági Elnökség létszámboomja eltörpül a Miniszterelnökség növekedése mellett.

A Miniszterelnöki Hivatal 20 éve folyamatosan növekedett, előbb államtitkár vezette, majd az első Orbán-kormány idejéén már miniszter felügyelete. Ezt a struktúrát megtartották az MSZP-SZDSZ kormányok 2010-ben szakított ezzel a második Orbán-kabinet, mondván egy minisztérium helyett egy kis hivatal segíti a kormányfő munkáját. Már a mindez a múlté a 93 fős kis Miniszterelnökség immár 324 főt foglakoztat, ezzel már vetekszik egy minisztériumi létszámmal. Ráadásul a háttérintézményeket is ideszámítva a Miniszterelnökség 1500 állami alkalmazottnak folyósítja a fizetését. Ide kerül a 621 fős Információs Hivatal (IH) (a létszám 2012-ben volt ennyi a tavalyi zárszámadási törvény szerint, a friss adatokat a hírszerzőkről nem közlik).

Az Információs Hivatalról - az éberség jegyében - annyit még érdemes megjegyezni, hogy 2010-ben 599 gumitalpú hivatalnok fürkészte az ellenséges és baráti államok titkait, vagyis a létszám szerény négy százalékkal nőtt. Igaz a IH felügyelője Lázár János miniszterelnökségi államtitkár tavaly jelentett be komoly fejlesztéseket a hírszerzésnél, ami költségvetési támogatásukban meg is nyilvánult. Ám még mindig az IH lehet a legkisebb nemzetbiztonsági cég, hisz a 2012-es adatok szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot 817 gumitalpú katona erősítette, míg az Alkotmányvédelmi Hivatal (BM) létszáma 1808 fő volt. A Miniszterelnökségek háttérintézményeit bővíti még a 150 fős Külgazdasági Hivatal, vagy a 133 fős Kormányzati Ellenőrzési Hivatallal.

Karcsúbb lett az agrárigazgatás

A Vidékfejlesztési tárca, de különösen a háttérintézmények látványos karcsúsításon estek át: egyes agrárügyek a kormányhivatalokhoz kerültek, de ettől függetlenül csökkent a létszám a nemzeti parkoknál az átszervezések révén, a vidékfejlesztési hivatalokban is kevesebben dolgoznak. A vízügy egyes hivatalai is a BM-nél létrehozott Katasztrófavédelemhez kerültek.

Ennek megfelelően nőttek a BM hátérintézményeinél foglalkoztatott állami alkalmazottak száma, ugyanis több ezer önkormányzati tűzoltóból létrehozták az egységes katasztrófavédelmi szervet. Csökkent viszont a Honvédség létszáma a korábbi 26207 fővel szemben mintegy 500-an kevesebben dolgoznak a tárcánál, annak ellenére, hogy az új honvédelmi vezetés rendkívül büszke az önkéntes tartalékos rendszerére. A minisztérium létszámát a HM sem közölte. Igaz a pár költségvetésnél egy hónappal korábban benyújtott 2012-es zárszámadásból kiderül, hogy a tárcánál 496-an dolgoznak a 2010-es 500 főhöz képest vagyis a létszámcsökkenés nem a központi apparátusban, hanem a Honvédségnél követezett be.

A NGM berkein belül a legnagyobb átszervezést 2010-2012 között az APEH és a vámhatóságok összevonása hozta, így jött létre a Nemzeti Adó és Vámhivatal. Míg 2010-ben e területek 34,5 ezer ember dolgozott ezen a területen a ciklus végére 29,2 ezer főre csökkent az NGM-nél és a NAV-nál dolgozó alkalmazottak száma. Jelentősen nőtt viszont a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium létszáma a 2010-es 349 főről 624 főre, ezzel párhuzamosan viszont csökkent a háttérintézményeknél dolgozók száma. Látványosan csökkent a két társadalombiztosítási alapot kezelő szerv az Országos Nyugdíjbiztosítási főigazgatóság és az Országos Egészségbiztosítási Pénztár létszáma - ám az itt dolgozó ügyintézők szinte kivétel nélkül a kormányhivatalokba kerültek, így a csökkenés csak látszólagos.