2013. 7. 10. 09:42|Utolsó módosítás: 2013. 7. 10. 09:52|Pénzügy » Hitel

Levélben fordul a Kúria, a Magyar Közjegyzői Kamara és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnökéhez Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa. Ebben azt kéri, hogy a bíróságok, illetve a szervezetek tagjai a devizahiteles ügyekben hívják fel a hitelező pénzintézeteket a tartozások összegének pontosítására, ha eljárásaik során semmisségi okot fedeznek fel.

A pénzügyi jogok biztosának közleménye szerint erre azért van szükség, mert a Kúria július 4-én született jogerős döntése alapján feltételezhető, hogy az adóssal szemben nyilvántartott követelés pontos összege nem ismert.

A javaslat azt eredményezheti, hogy a tartozások összegének pontos meghatározásáig felfüggeszthetik a végrehajtások folytatását - írja közleményben a biztos.

Doubravszky György a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara nyilatkozatával összhangban azt javasolja: a végrehajtók hívják fel az adósok figyelmét arra a tényre, hogy a követelés pontosítása érdekében kérhetik a végrehajtási eljárások felfüggesztését a végrehajtást elrendelő bíróságoktól.

"Az elmúlt héten a Kúria megállapította egy pénzintézet és egy adós közötti szerződésben, hogy a felek közötti szerződés semmis, mivel a szerződés nem rögzíti azt a tényt, hogy az árfolyamrés költség" - írja a biztos.

A másodfokú bíróság indoklásában többek között azzal érvelt: a fogyasztó védelme érdekében szükséges, hogy minden adat a rendelkezésére álljon, ami ahhoz kell, hogy el tudja dönteni, képes-e a szerződésszerű teljesítésre. A törvényszék döntésének hatályon kívül helyezése érdekében fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel az OTP.

A Kúria döntésével életben tartja a devizahitel-szerződést, ám tett egy kiegészítést, miszerint az alkalmazható árfolyamrés 1 százalék, plusz-mínusz fél százalék lehet. A Kúria szerint a szerződés megkötésekor nem határozták meg egyértelműen az összes költségelemet, és az akkori teljes hiteldíj-mutató (THM) tartalmazta az árfolyamrést. Márpedig ez szerintük akkor – a szigorúbb devizahitel-törvények meghozatala előtt – szabályos volt.

Ha az árfolyamváltozásból származó veszteségeket a fogyasztók helyett a bankokra hárították volna, az a különféle számítások szerint 1400–3800 milliárd forint közötti veszteséget okoztak volna a szektornak, ez a sajáttőke jelentős részét, vagy akár annál is többet vitt volna el. Amennyiben csak az árfolyamrést iktatták volna ki a szerződésekből, az is 284 milliárd forint veszteség lett volna a bankszektornak, amely nagyságrendileg a végtörlesztés hatásához hasonló.

"A bankok mellett"

A Fidesz véleménye szerint a Kúria csütörtöki döntésével a bankok oldalára állt a devizahitelesekkel szemben – mondta budapesti sajtótájékoztatóján Kocsis Máté.

A kormánypárt kommunikációs igazgatója szerint a Fidesz számára a döntés elfogadhatatlan és felháborító, a devizakárosultak joggal érezhetik úgy, hogy az igazságszolgáltatás cserbenhagyta őket. A határozatnak beláthatatlan pénzügyi következményei lehetnek a devizakárosultakra nézve – tette hozzá.

Szerző: MTI - Világgazdaság Online