Miért is kellene finnyásak lennünk, ha miniszterelnökünk éppen egy szovjet diktátor sírjánál rója le a magyar nemzet kegyeletét? Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy Orbán cselekedete a szégyenen kívül nem sok haszonnal kecsegtet, Azerbajdzsán ugyanis január végén az államcsőd szélére sodródott.

A magyar miniszterelnök és neje 2016. március 6-án Bakuban megkoszorúzza Hejdar Alijev szovjet Politbüro-tag és KGB-tábornok sírját.  Ebben itthon egy józan megfigyelő már semmi rendkívülit nem talál, hiszen a hazai keresztény-konzervatív kormányzat már kilencszer utasította vissza a hazai kommunista titkosszolgálati archívumok megnyitására vonatkozó LMP-s javaslatot.  Miért is kellene finnyásak lennünk, ha miniszterelnökünk éppen egy szovjet diktátor sírjánál rója le a magyar nemzet kegyeletét?  Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy Orbán cselekedete a szégyenen kívül nem sok haszonnal kecsegtet, Azerbajdzsán ugyanis január végén az államcsőd szélére sodródott. 

Egy despota életéről röviden

Hejdar Alijev 1967-ben lett az azerbajdzsáni szovjet állambiztonsági szerv, a KGB vezetője, majd 1969-ben az Azeri Kommunista Párt első titkára. Élete során a Szovjet Kommunista Párt iránti feltétlen hűségének jutalmául négyszer tüntették ki Lenin-díjjal.  

Vannak országok, ahol az utókor nem annyira hálás, mint a magyar kormányzat. Mexikóváros önkormányzata például egy barátsági egyezmény jegyében 2012-ben állított szobrot Hejdar Alijevnek, amin a mexikói értelmiségiek és civil szervezetek olyannyira felháborodtak, hogy azt végül el kellett távolítani.

Azerbajdzsánban 1995 óta nem tartottak egyetlen szabad választást sem. A 2014-es választáson például véletlenül már egy nappal korábban kihirdették az eredményt. A tavaly novemberi választáson az ellenzék fontosabb pártjai már nem is voltak hajlandók részt venni, a külföldi újságírók pedig nem kaptak vízumot, hogy az eseményről tudósíthassanak.

Az országban jelenleg több mint százan ülnek börtönben politikai okokból, közöttük szép számmal akadnak vezető ellenzéki politikusok. A hatóságok figyelemmel kísérik a sajtóban megjelent kormánykritikát is, vannak szerzők, akik egy-egy cikk megírása után kábítószer- vagy lőszerbirtoklás miatt kerültek rács mögé.

Magyar, azeri két jó barát

Magyarország és Azerbajdzsán kapcsolatának sajátos mérföldköve volt, amikor – a hatalmas nemzetközi felháborodás ellenére − Magyarország 2012 augusztusában az Európa Tanács külföldi foglyok átadásáról szóló egyezménye alapján átadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki 2004-ben egy budapesti NATO-nyelvtanfolyam idején alatta, éjszaka, álmában, egy baltával meggyilkolta örmény katonatársát, Gurgen Margarjánt.

A magyar bíróság annak idején különös kegyetlenséggel, aljas indokból és előre kitervelten végrehajtott emberölés miatt ítélte életfogytiglani börtönre az azeri baltás gyilkost, akit kiadatása után, ahogyan az várható is volt, hazájában azonnal kegyelemben részesítették. A világ legrégebbi keresztény állama, Örményország, a történtek miatt, érthető okokból megszakította diplomáciai kapcsolatait Magyarországgal.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok Budapest és Baku között a magyar kormány megdöbbentő gesztusa ellenére sem indultak virágzásnak. A bakui magyar kereskedőház tervét Schmitt Pál jelentette be köztársasági elnökként, mikor 2011 novemberében Azerbajdzsánban tett látogatást.  A hányatott sorsú kereskedőház tulajdonosa később Töröcskei István oligarcha lett. Az a Töröcskei, aki az általa vezetett és csődbe vitt – részben állami tulajdonú – Széchenyi Bank irányítása során olyan cégeknek adott hiteleket, melyekben szintén ő volt a vezető.

Bakuban a politika és a gazdaság összefonódása talán még a hazainál is erősebb. Egészen varázslatos növekedést tudnak elérni egyes építőipari cégek. Azerbajdzsánban például három évvel ezelőtt megalapítottak egy céget összesen 15, azaz tizenöt dollár alaptőkével, ez a cég mostanáig mintegy 16 millió dollárnyi építőipari közbeszerzést nyert el.  Nos, erre a bámulatos teljesítményre még egy hazai gázszerelő is nagyot csettintene.

A magyar miniszterelnök 2014 novemberében a kétoldalú stratégiai dokumentum aláírásakor a Parlamentben mintaállamnak nevezte Azerbajdzsánt.  Az olajárak összeomlása miatt ez a mintaállam azóta az államcsőd szélére sodródott, ezért idén január végén 3 milliárd dollár segélyt kért az IMF-től és további 1 milliárdot a Világbanktól.

Káncz Csaba