Mindent a nyugdíj melletti munkavégzésről 2017-ben

A nyugdíj és az egyéb ellátások melletti munkavégzés idei szabályairól szóló posztjaim annyira népszerűnek bizonyultak és annyi kérdést eredményeztek, hogy ennek az összefoglalónak a megírására ösztönöztek. Az összefoglalómból minden kiderül, ami csak fölmerülhet a nyugdíj és egyéb ellátások melletti munkavégzéssel kapcsolatban 2017 folyamán. (Az itt ismertetett rendelkezéseket a 2017. július 1-jén hatályba lépett, a közérdekű nyugdíjas szövetkezetekről szóló törvény sem írta át, a szövetkezetek új területet nyitottak meg a nyugdíjas munkavállalók előtt. Erről külön összefoglalókat készíttem, megtalálja őket itt a honlapomon.) 

 Utolsó frissítés: 2017. noveber 13.

Lássuk először a tartalomjegyzéket:

1. Nyugdíj melletti munkavégzés általános szabályai
2. Nyugdíjfolyósítás szüneteltetése éves összeghatár túllépése esetén (nők kedvezményes nyugdíja, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, bányászok egészségkárosodási járadéka  és átmeneti bányászjáradék esetében)
2.1. Nyugdíjfolyósítás korlátozása külföldi munkavégzés esetén (nők kedvezményes nyugdíja, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, bányászok egészségkárosodási járadéka  és átmeneti bányászjáradék esetében)
2.2. Ellátás megszüntetése jövedelemkorlát átlépése miatt egyéb ellátások (rokkantsági és rehabilitációs ellátás) mellett végzett munka esetén

3. Nyugdíjfolyósítás szüneteltetése a közszférában
3.1. Egészségügyi dolgozókra vonatkozó külön rendelkezések

4. Nyugdíjnövelés nyugdíj mellett végzett munka révén
4.1. Plusz szolgálati idő szerzése egyéb ellátás mellett végzett munka révén

5. Nyugdíj melletti munkavégzés közterhei (adók, járulékok)

6. Nyugdíj melletti munkavégzéssel összefüggő bejelentési kötelezettségek
6.1. Egyéb ellátások mellett végzett munkával kapcsolatos bejelentési kötelezettségek 

A nyugdíj és egyéb ellátások melletti munkavégzésre vonatkozó hatályos szabályok a következők: 

A korbetöltött öregségi nyugdíj mellett idén is korlátozás nélkül lehet dolgozni a versenyszférában.

Közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban vállalt nyugdíj melletti munkavégzés esetén azonban a nyugdíj folyósítását 2017-ben is fel kell függeszteni. Ez a szerintem ma már teljesen indokolatlanul korlátozó rendelkezés nem változik idén sem, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt másodfokon a magyar állam nyert egy ilyen tárgyban indított perben, majd ezt követően a Kúria is megerősítette, hogy a közszolgák nyugdíjának felfüggesztése a közszolgálati jogviszony fennállásának tartamára nem alkotmánysértő.  

A nők kedvezményes nyugdíjában, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személyek munkavégzése esetén kereseti korlátot kell figyelembe venni, ami a minimálbér összegétől függ. E kereseti korlát az éves keretösszeg, ami a tárgyév első napján érvényes bruttó minimálbér összegének 18-szorosa. A legfrissebb hírek szerint 2017. november 15-i ülésén a Kormány eltörölheti ezt a korlátozó rendelkezést, az érintettek legnagyobb örömére.

Pillanatnyilag ugyanis amíg az ilyen ellátásban részesülő személy ez évi bruttó keresete nem éri el ezt az éves keretösszeget (idén a 2017. január 1-jén érvényes minimálbér, 127.500 Ft 18-szorosát, azaz a 2.295.000 forintot), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető. Ha viszont a kereset meghaladja ezt, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl az ellátásban részesülő munkavállaló, akkor nem szüneteltetik az ellátás folyósítását, de vissza kell fizetnie annak decemberi összegét.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy, illetve a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személy a közszférában végezne (kormányzati engedéllyel) közalkalmazotti, közszolgálati tisztviselői vagy hasonló jogviszonyban munkát, akkor az ellátása folyósítását mindaddig szüneteltetik, amíg ez a közszférás jogviszonya fennáll. 

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy – ilyen a hölgyek kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is – nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége) alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. Ezt a növelést idén január 1-jétől már hivatalból intézi a nyugdíjfolyósító (nem is fogad be ilyen tartalmú kérelmet). 

Korhatár előtti ellátást vagy szolgálati járandóságot nem lehet ilyen módon növelni, viszont a munkavégzéssel e két kategória esetében további szolgálati idő szerezhető az erre vonatkozó feltételek teljesülése esetén. (A nők kedvezményes nyugdíja melletti munkavégzéssel viszont további szolgálati idő már nem szerezhető.) 

A Munkahelyvédelmi Akcióterv keretében az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató idén 11 százalék szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho csak 22–11 = 11 százalék). Abban a hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető. 

Más szabályok vonatkoznak a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai mellett végzett munkára.

A rehabilitációs vagy rokkantsági ellátás mellett végezhető munkára egységes szabály vonatkozik 2016. májusától, eszerint az ellátást meg kell szüntetni, ha az érintett ellátott kereső tevékenységet folytat és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül minden hónapban meghaladja a minimálbér 150 százalékát (2017-ben a 127.500 forint másfélszeresét, 191.250 forintot). A biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér alatt a garantált bérminimumot kell érteni, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett fő tevékenysége vagy a társas vállalkozó fő tevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel (2017-ben ez az összegkorlát a garantált bérminimum, 161.000 Ft másfélszerese, 241.500 forint). Ha a kereseti korlát túllépése nem egymást követő három hónapban, hanem ritkábban valósul meg, az ellátás megszüntetésére nem kerül sor. 

Mindazok esetében, akik az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt ellátásban részesülőként (ideértve a 2012. január 1-je előtt folyósított előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat, korkedvezményes nyugdíjat, korengedményes nyugdíjat, bányásznyugdíjat, művésznyugdíjat felváltó korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot és a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) keresőtevékenységet folytatnak, meghatározott összegű, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem megszerzése után a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/B § (1) bekezdése szerint az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ezt a rendelkezést törli el minden valószínűség szerint a kormányzat a közeli napokban.

A rendelkezések szerint mindaddig, amíg az ellátásban részesülő személy adott évi (nyugdíjjárulék-alapot képező) keresete nem éri el az éves keretösszeget (a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér – minimálbér – összegének tizennyolcszorosát, 2017-ben 127.500 forint x 18 = 2.295.000 forintot), a keresete mellett az ellátást is korlátozás nélkül felveheti. Ha azonban a kereset meghaladja az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig, de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárig az ellátás folyósítását szüneteltetni kell. Ha a keretösszeg túllépésére decemberben kerül sor, a decemberi ellátást vissza kell fizetni.

A hivatkozott rendelkezés alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti (közszolgálati) jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.

Szintén nem kell beszámítani az éves keretösszegbe semmilyen olyan egyéb jövedelmet, amely után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni (pl. osztalékjövedelem, cafeteria-juttatások).

A nem főállású (havi 25 ezer Ft tételes adót fizető) katásnak szintén nem számít be a katás jövedelme az éves keretöszegbe, mivel ő a TB szempontjából nem biztosított (ezért e tevékenysége alapján a félszázalékos nyugdíjnövelésre sem szerez jogosultságot).

A főállású katások közül a havi 50 ezer Ft tételes adót fizetők esetében havi 90 ezer Ft, a 75 ezer Ft tételes adót fizetők esetében havi 150 ezer Ft az az összeg, amely beszámít az éves keretösszegbe.

Ha a korhatár előtti ellátásban vagy a szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatására jognyilatkozat hiányában kerül sor (azaz feketemunkát végez), az ellátást a jogsértést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól meg kell szüntetni és a megszüntetést megelőző egy évben folyósított ellátás összegét vissza kell fizetni.

A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérelmezheti az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. (A nők kedvezményes nyugdíja kapcsán nincs ilyen lehetőség, hiszen a nyugdíj mellett végzett munkával további szolgálati idő nem szerezhető.)

Az éves keretösszeg elérését – annak bekövetkezetésétől számított 15 napon belül – a folyósítási törzsszámra való hivatkozással be kell jelenteni a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a nyugdíjas az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető. 

Az e pontban ismertetett rendelkezéseket hamarosan hatályon kívül helyezheti a kormányzat!

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesülő személy valamelyik EU/EGT-tagállam vagy Svájc területén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyok valamelyikének megfelelő jogviszonyban áll, akkor a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet (uniós rendelet) 5. cikkében foglaltakra tekintettel az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe kell venni, vagyis – ahogyan a 2. pontban olvashatták -  ha a külföldön szerzett kereset vagy jövedelem meghaladja a tárgyév első napján Magyarországon érvényes kötelező legkisebb munkabér bruttó havi összegének tizennyolcszorosát (2017-ben a 127.500 forint x 18 = 2.295.000 forintot), akkor a nyugdíj, a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság folyósítását szüneteltetni kell.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szociálpolitikai vagy szociális biztonsági kétoldalú egyezményben részes tagállam területén áll a Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyban, akkor az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

a) az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztráliában, Japánban, Kanadában, Québecben, a volt Jugoszláv utódállamok közül Koszovóban, és Montenegróban szerzett keresetek/jövedelmek vonatkozásában a Tny. 83/B. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók, azonban

b) a volt Szovjetunió azon utódállamaiban, amelyek vonatkozásában a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény jelenleg is alkalmazandó – Orosz Föderáció és Ukrajna - , valamint az Albán Köztársaságban, Bosznia és Hercegovinában, Dél-Koreában, Indiában, Macedón Köztársaságban, Moldovai Köztársaságban, Mongóliában, Szerbiában fennálló biztosítási jogviszonyban elért keresetek/jövedelmek esetén – az egyezményekben foglalt, az ellátások egybeesésére, illetve a tények elismerésére és figyelembevételére vonatkozó rendelkezések miatt – a Tny. 83/B. §-ban foglalt korlátozást szintén figyelembe kell venni. 

A korhatár előtti ellátásra és a szolgálati járandóságra [2011. évi CLXVII. törvény 11. § (1) bekezdése], az átmeneti bányászjáradékra [1993. évi XLVIII. törvény 49/C. § (2) bekezdése], a táncművészeti életjáradékra [2008. évi XCIX. törvény 43/B. § (2) bekezdése], illetőleg a bányászok egészségkárosodási járadékára [23/1991. (II. 9.) Korm. rendelet 5/K. § (2) bekezdése] (együttesen e bekezdésben: korhatár előtti ellátásokra) vonatkozó jogszabályok a keresőtevékenység miatti szüneteltetés vonatkozásában a Tny. 83/B. § (1) és (2) bekezdésére hivatkoznak vissza.

Ezen ellátások folyósítása mellett külföldön folytatott keresőtevékenység esetén is a fent leírtak alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy az uniós rendelet, illetve a magyar-szovjet egyezmény kivételével a szociálpolitikai vagy szociális biztonsági egyezmények tárgyi hatálya nem terjed ki a korhatár előtti ellátásokra, ezért ez utóbbiak esetében a Tny. 83/B § nem alkalmazható.

A külföldi keresetek, jövedelmek tekintetében az ellátásban részesülő ügyfélnek bejelentési kötelezettsége van a Tny. 97. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján.

A külföldi pénznemben megszerzett keresetet, jövedelmet a Tny. 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatár elérésének vizsgálatához a megszerzés, kifizetés időpontjában az adott pénznemre érvényes MNB valutaárfolyamon kell forintra átszámítani.

Vagyis külföldi munkavégzés esetén a következőkre kell ügyelnie:
a) ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, az alábbi szabályokat kell figyelembe vennie:

ha Ön bármely EU/EGT-tagállam vagy Svájc területén a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyok valamelyikének megfelelő jogviszonyban áll (azaz keresőtevékenységet folytat, ilyen pl. a takarítás vagy az idősgondozás is), akkor a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 5. cikkében foglaltakra tekintettel az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe kell venni, vagyis ha a külföldön szerzett bruttó keresete meghaladja a tárgyév első napján Magyarországon érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2017-ben a 127.500 Ft x 18 = 2.295.000 Ft-ot), akkor a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell a következő hónaptól az év végéig.

Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szociálpolitikai/szociális biztonsági egyezményben részes tagállam területén áll a Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonyban, akkor az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során szintén figyelembe kell venni a következők szerint:

a) az USÁ-ban, Ausztráliában, Japánban, Kanadában, ezen belül külön Québecben, a volt jugoszláv utódállamok közül Koszovóban és Montenegróban szerzett keresetek vonatkozásában a Tny. 83/B. §-ban foglaltak nem alkalmazhatók, vagyis ezekben az országokban bármennyit kereshet, az nem érinti a nyugdíj folyósítását,

b) azonban a volt Szovjetunió azon utódállamaiban, amelyek vonatkozásában a magyar-szovjet szociálpolitikai egyezmény jelenleg is alkalmazandó (Oroszország és Ukrajna), valamint az Albán Köztársaságban, Bosznia és Hercegovinában, Dél-Koreában, Indiában, a Macedón Köztársaságban, a Moldovai Köztársaságban, Mongóliában, illetve Szerbiában fennálló biztosítási jogviszonyban elért keresetek/jövedelmek esetén a Tny. 83/B. §-ban foglalt korlátozást szintén figyelembe kell venni.

A külföldi keresetek, jövedelmek tekintetében az ellátásban részesülő ügyfélnek bejelentési kötelezettsége van a Tny. 97. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján, vagyis tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek (Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti, így a külföldi munkavállalását is.

A külföldi pénznemben megszerzett keresetet, jövedelmet a Tny. 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatár elérésének vizsgálatához a kifizetés időpontjában az adott pénznemre érvényes MNB valutaárfolyamon kell forintra átszámítan. 

b) ha Ön korbetöltött öregségi nyugdjas, akkor NINCS korlátozás a külföldön szerzett keresetei tekintetében, de a bejelentési kötelezettségeiről olvassa el a 6. pontot, 

c) ha Ön korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesül, akkor a következő szabályokat kell figyelembe vennie:

ha Ön bármely EU/EGT-tagállam vagy Svájc területén, továbbá az Orosz Föderáció vagy Ukrajna területén a Tbj. 5. §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyok valamelyikének megfelelő jogviszonyban áll (azaz keresőtevékenységet folytat), akkor a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 5. cikkében foglaltakra tekintettel az e jogviszonyból származó keresetét, jövedelmét a Tny. 83/B. § rendelkezéseinek alkalmazása során figyelembe kell venni, vagyis ha a felsorolt országokban szerzett bruttó keresete meghaladja a tárgyév első napján Magyarországon érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (2017-ben a 127.500 Ft x 18 = 2.295.000 Ft-ot), akkor a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell a következő hónaptól az év végéig.

Ha a fentieken kívül bármely más államban dolgozik, a külföldön szerzett keresetét nem kell figyelembe venni, bármennyit kereshet, az ellátása folyósítását ez nem érinti. 

A rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés szabályai 2016. május 1-jétől egységessé váltak.

A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységnél jövedelemkorlát érvényesül, amely szerint a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát, idén a 127.500 Ft-os minimálbér másfélszeresét, azaz a 191.250 Ft-ot.

Nagyon lényeges elem, hogy csak akkor kell az ellátást megszüntetni, ha három egymást követő hónap mindegyikében magasabb lenne a kereset, mint a fent megjelölt összeg. Ha például valaki májusban és júniusban többet keres, de júliusban kevesebbet, mint a minimálbér másfélszerese, akkor nem kell megszüntetni az ellátását. Ha augusztusban és szeptemberben ismét többet keres, de októberben megint kevesebbet, akkor továbbra sem kell megszüntetni az ellátását. Ha viszont novemberben, decemberben és a következő év januárjában egyaránt többet keres a minimálbér másfélszeresésénél, akkor az ellátását meg kell szüntetni.

Egyéni és társas vállalkozó esetén minimálbér a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel. A garantált bérminimum jelenleg 161.000 Ft, tehát a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett dolgozó ennek a másfélszeresénél, 241.500 Ft-nál nem kereshet többet három egymást követő hónap mindegyikében.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C (1) bekezdése alapján az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy ellátásának folyósítását szüneteltetni kell, ha az érintett közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.

A folyósítást az érintett kérelmére a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig kell szüneteltetni.

Amennyiben a jogosult az ellátás szüneteltetését nem kérelmezi, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága  az ellátás folyósítását hivatalból szünetelteti.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén az érintett az esetleges jogalap nélkül kifizetésre kerülő ellátás teljes összegének visszafizetésére kötelezhető.

Az öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság az ellátott kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja a fent felsorolt jogviszonya megszűnését.

A Tny. 83/B § alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem. 

A jelenleg hatályos rendelkezéseket két kormányhatározat szabályozza: a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről szóló 1700/2012. (XII. 29.) Korm. határozat és az e határozatnak az egészségügyi ágazatban való végrehajtásáról szóló 1150/2013. (III. 22.) Korm. határozat. Az első határozat nyomán (is) az egészségügyi ágazatban kialakult szakemberhiányt nyilván észlelte a kormány, és emiatt a jogalkotó lehetővé tette, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. LXXXIV. törvény (Eütev tv) szerint egészségügyi dolgozónak minősülő közalkalmazottak nyugdíjazásával megüresedő álláshelyeket be lehet tölteni és arra közalkalmazotti jogviszonyt lehet létesíteni. Természetesen ezekben az esetekben is él az a lehetőség, hogy ha a költségvetési szerv különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége indokolja, akkor a költségvetési szerv vezetője a Kormány véleményének kikérését követően megbízási vagy vállalkozási szerződést kössön az érintett egészségügyi dolgozókkal.

Az Eütev tv vonatkozó rendelkezéseit, a törvény 16/A–16/D. §-ának végrehajtására kiadott, a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendeletet, valamint a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvénynek (a Tny-nek) a nyugdíj felfüggesztésére és szünetelésére vonatkozó szakaszait együttesen kell alkalmazni a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatás kérdéseinek esetében.

Az Eütev tv és a végrehajtására kiadott rendelet alapján az egészségügyi dolgozók számára a nyugdíj összegét a munkáltató az (akkori) Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettől (GYEMSZI) jövedelemkiegészítésként megigényelheti, és kifizetheti a nyugdíjas közalkalmazott részére. Az említett jogszabályok együttes alkalmazása eleve bonyolul feladat, de a helyzetet tovább nehezíti, hogy a rendelkezések személyi hatálya eltérő, valamint a jogalkalmazónak külön figyelemmel kell lennie a nyugdíjasnak minősülő, de az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött (ilyen a nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy) foglalkoztatottakra, hiszen a náluk érvényesülő kereseti korlát (az éves összeghatár, az év elején érvényes minimálbér 18-szorosa, idén 2.295.000 Ft) érinti az illetményüket (megbízási díjukat) is.

A lényeg: a jogalkotó megteremtette a lehetőséget, hogy az egészségügyi dolgozók részére a munkáltatójuk megigényelhesse a nyugdíjuknak megfelelő összegű jövedelemkiegészítést, amelyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság helyett a munkáltató fizet ki a részükre. Az Eütev tv 16/A–16/D.§-ok rendelkezései szabályozzák törvényi szinten az egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítése igénylésének szabályrendszerét. Ennek értelmében a jogszabály jövedelemkiegészítés alatt az Eütev törvényben meghatározott feltételek szerint, pénzellátásuk törvény alapján történő szünetelésére tekintettel, egyes közalkalmazotti jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók jövedelmének kiegészítésére szolgáló juttatást ért. A jogalkotó a jövedelmkiegészítésre két jogosulti kört határoz meg: egyrészt az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személyeket, akiknek foglalkoztatását a kormány már engedélyezte, másrészt azokat, akik még nem töltötték be a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, de öregségi nyugdíjban (nők kedvezményes nyugdíja) részesülnek.

A kifizetett jövedelemkiegészítés havi nettó összege nem lehet magasabb, mint a szünetelő pénzellátás (nyugdíj) havi összege. A jövedelemkiegészítés nem képezi az illetmény részét, így nem alapja a távolléti díjnak, a jubileumi jutalomnak, az illetménypótlékoknak, valamint az ügyeleti és a készenléti díjnak, emellett a minimálbér és a garantált bérminimum biztosítása érdekében nem kell az illetmény részének tekinteni, és nem kell figyelembe venni az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzáció összegének számítása tekintetében. Az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után ugyanolyan közterheket fizet, mint a nem nyugdíjas közalkalmazott, kivéve, hogy nyugdíjjárulékot a kiegészítés összege után nem kell fizetnie.

A nők kedvezményes nyugdíjában részesülők tekintetében a Tny. 83/B. §-ában meghatározott kereseti korlát érvényesül a jövedelemkiegészítés folyósítása esetében is, vagyis az éves keretösszegbe beszámít ez a jövedelemkiegészítés is úgy, hogy az éves keretösszeg elérését követő hónapban a munkáltató már nem igényelheti meg és nem fizetheti ki a közalkalmazott részére a jövedelemkiegészítést.

A nyugdíjuk szüneteltetésével érintett egészségügyi dolgozónak egy kérelmet kell kitölteniük arra vonatkozóan, hogy részükre a munkáltató állapítsa majd meg a jövedelemkiegészítést. A közalkalmazottnak nyilatkoznia kell arról is, hogy egy vagy több egészségügyi szolgáltatónál áll-e közalkalmazotti jogviszonyban, hiszen ettől függ a jövedelemkiegészítés kifizetőjének személye. A munkáltatónak szakmai indoklásban kell kifejtenie arra vonatkozó szándékát, hogy a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatását különösen fontos érdeke vagy alaptevékenysége indokolja. 

A nyugdíj mellett végzett munka nyugdíjnövelésre jogosít! A saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását

- hivatalból

- saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján

- a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával (azaz a nyugdíjjárulék-alapot képező éves kereset 2400-ad részével) növelni kell.

A legfontosabb összetevők:

a) SAJÁT JOGÚ nyugellátásban részesüljön a nyugdíjnövelést kérelmező személy (a korbetöltött öregségi nyugdíj és a nők kedvezményes nyugdíja a két legfőbb ilyen nyugellátás jelenleg),

b) a NYUGDÍJJÁRULÉK-ALAPOT képező éves kereset számít (vagyis az a kereset, ami után a 10% egyéni nyugdíjjárulékot kell fizetni),

c) az adott NAPTÁRI ÉVBEN elért keresetet kell figyelembe venni, évenként külön-külön,

d) a nyugdíjnövelést 2017. január 1-jétől HIVATALBÓL állapítja meg a nyugdíjhatóság.

Nem kell (és már nem is lehet) külön kérnie a nyugdíj melletti munkával szerezhető félszázalékos nyugdíjnövelést, ezt 2017. január 1-jétől a nyugdíjhatóság hivatalból intézi. A 2016 előtti években végzett munka alapján elért emelést legkésőbb 2017. június 30-áig, a 2016. évi munka alapján szerzett emelést legkésőbb 2017. szeptember 30-áig (ha csak munkaviszony és hasonló jogviszonyok alapján kell megállapítani az emelést), illetve 2017. október 31-éig (ha vállalkozási és hasonló jogviszonyokat is figyelembe kell venni) állapítják meg, a jogosultság kezdő napjára visszamenő hatállyal.

Összefoglalva: a saját jogú nyugellátásban részesülő személy nyugellátását saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása (illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége) alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával hivatalból növelni kell. Saját jogú nyugdíjas a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy is, így rá is ezek a rendelkezések vonatkoznak. 

A saját jogú nyugdíj melletti munkavégzéssel viszont további szolgálati idő már nem szerezhető.

A növelést 2017. január 1-jétől a nyugdíjhatóság HIVATALBÓL intézi, már nem lehet (mert nem is szükséges) ilyen növelésre kérelmet benyújtani!

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) vonatkozó 22/A.§-ának 2017. január 1-jétől hatályos szövege a következőképpen rendelkezik:

(1) A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.

(2) Az öregségi nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása szünetel - nyugellátását a sajátjogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával - a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től - növelni kell. A nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.

(3) A nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő naptári év

a) szeptember 30-áig, ha kizárólag a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni, (ide tartozik pl. a munkaviszonyból származó kereset)

b) október 31-éig az a) pontban nem említett esetben. (így például a vállalkozói jogviszonyok esetén)

(4) Az öregségi nyugdíj megállapítása esetén a kiszámított nyugellátás összegét meg kell növelni a jogosult részére korábban - azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján - megállapított nyugdíjnövelésnek a megállapítását követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegével, ideértve a korábbi saját jogú nyugellátás megszűnését követő időközi nyugdíjemeléseket is.

(5) Ha a nyugdíjnövelésre jogosult személy a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt, a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy a nyugdíjnövelés iránti igényét a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban - erre irányuló kérelemmel - érvényesítheti. 

A részletszabályokat a Tny. 102/A.§-ának 2017. január 1-jétől hatályos új szövege tartalmazza:

102/A. § (1) Az öregségi nyugdíj 22/A. § szerinti növelése iránti, 2016. december 31-éig jogerősen le nem zárt ügyekben a kérelmeket a 2016. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.

(2) Ha a sajátjogú nyugellátásban részesülő személy 2016. december 31-éig nem kérte a 2016. január 1-jét megelőző időszakban szerzett jövedelem alapján járó nyugdíjnövelést, annak összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2017. június 30-áig hivatalból állapítja meg. A nyugdíjnövelést

a) a 2007-2010. évben szerzett jövedelem után e § 2016. december 31-én hatályos szövegében foglaltak szerint,

b) a 2011-2015. évben szerzett jövedelem után a 2016. december 31-én hatályos 22/A. §-ban foglaltak szerint

kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyugdíjnövelést visszamenőlegesen, attól az időponttól kezdődően kell megállapítani, amelytől kezdődően az a jogosultat a nyugdíjnövelés iránti kérelem legkorábbi benyújtása esetén megillette volna. A nyugdíjnövelést és annak visszamenőlegesen járó összegét a jogosultság megszerzésének időpontját követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben kell folyósítani.

(4) A nyugdíjnövelés összegét a (2) bekezdésben foglaltak szerint akkor is meg kell állapítani, ha az azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett korábban szerzett nyugdíjnövelés jogosultja nem minősül öregségi nyugdíjasnak. A megállapított nyugdíjnövelést az öregségi nyugdíj folyósításának időpontjától kezdődően kell - a jogosultság megszerzésének időpontját követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben - folyósítani.

(5) Ha a 2016. január 1-jét megelőző időszakban nyugdíjnövelésre jogosult személy a nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt, a nyugdíjnövelést a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban kérelemre, a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak szerint kell megállapítani. 

A félszázalékos nyugdíjnövelésre kizárólag az egyéni nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem jogosíthat.

A foglalkoztató (munkáltató) részére az 1997. évi LXXX. törvény (a Tbj.) által korábban előírt nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség NEM azonos a munkavállalót a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresete, jövedelme után terhelő egyéni nyugdíjjárulék fizetési kötelezettséggel. Vagyis a munkáltató által korábban a munkavállalója után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék a Tny. 22/A. § szerinti nyugdíjnövelésre való jogosultságot nem alapozza meg.

A saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottaktól egyéni nyugdíjjárulékot és egészségbiztosítási járulékot 2007. április 1. előtt nem kellett vonni,  vagyis a saját jogú nyugdíjas munkavállalónak a foglalkoztatásuk során elért keresetük, jövedelmük után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettségük nem volt.

Ezt a kötelezettséget a 2006. évi CXXI. törvény 14.§ (9) bekezdése rendelte el, amely módosította a Tbj. 25.§-át: a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után természetbeni egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot fizet. Ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.

(E törvénynek emellett a 30.§ (10) bekezdése is fontos átmeneti kiegészítő rendelkezést tartalmazott: a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó a 2007. január 1-je és 2007. március 31-e közötti időszakra is választhatta a nyugdíjjárulék fizetését. E választásáról a biztosított és a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó 2007. január 31-éig nyilatkozott a foglalkoztatónak, illetőleg a társas vállalkozásnak.)

A saját jogú nyugellátásban részesülő személyek 2007. április 1-jét követő foglalkoztatásuk és az annak során szerzett nyugdíjjárulék-köteles keresetük, jövedelmük alapján szerezhetnek jogot a Tny. 22/A.§-a szerinti 0,5%-os nyugdíjnövelésre.

Az ezt megelőző időszakban nyugdíj mellett megszerzett kereset, jövedelem alapján - miután azt még nem terhelte nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség - a 0,5%-os nyugdíjnövelésre nem lehetett jogosultságot szerezni. 

A járulékfizetési felső határ figyelembe vétele

Még egy szabályt figyelembe kell venni a 2013. január 1. előtt elért kereset, jövedelem alapján járó nyugdíjnövelés elbírálása esetén: 2012. december 31-éig ugyanis a nyugdíjjárulék-fizetésnek volt felső határa - amit évente január 1. és december 31. között kell számítani - , így a nyugdíj melletti munkavégzéssel szerzett keresetnek, jövedelemnek a 2007. április 1. és 2011. december 31. közötti időszakban csak a nyugdíjjárulék-alapot képező része vehető figyelembe (vagyis nem a teljes adóköteles kereset, jövedelem összegét, hanem a nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem összegét kell vizsgálni).

2013. január 1-től megszűnt ez a felső korlát, így ezt az időpontot követően a teljes adóköteles kereset, jövedelem összege vehető figyelembe, miután ez megegyezik a nyugdíjjárulék alapjával. 

Havi átlagkereset mértéke

A nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem után járó nyugdíjnövelés kiszámítása során a havi átlagkeresetet az elért jövedelem egy-tizenketted részében kell meghatározni, s ennek a havi átlagkeresetnek a 0,5%-a (avagy az egész évben elért nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem 2400-ad része) lesz a havi nyugdíjnövelés összege.

Ha például a korbetöltött öregségi nyugdíj mellett az adott évben elért nyugdíjjárulék-köteles kereset összege 1,2 millió Ft volt (havi 100 ezer Ft), akkor az 1.200.000 Ft 2400-ad része (a havi 100 ezer Ft fél százaléka), azaz 500 Ft lesz a havi nyugdíjnövelés mértéke. Ez látszólag nem sok pénz, de ha még például 20 évig kapja a nyugdíját az érintett nyugdíjas, akkor 20x12=240 hónapig kap havi 500 Ft-tal többet, azaz 120 ezer Ft-tal lesz több a nyugdíjas évei alatt a nettó jövedelme a nyugdíjnövelés miatt. Ha több évig dolgozik valaki nyugdíjasként, akkor természetesen többszörösen érvényesítheti - minden évi keresete után - a nyugdíjnövelést. 

A nyugdíjnövelésre jogosultságot szerzett nyugdíjas elhalálozása esetén követendő eljárás

Ha a keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjas vagy volt nyugdíjas (aki jelenleg korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rehabilitációs, illetve rokkantsági ellátásban részesül) meghal, mielőtt a nyugellátása összegét növelték volna, az érintett elhunyt jogán hozzátartozói nyugellátásra (özvegyi nyugdíjra, árvaellátásra) jogosult személy kérheti a jogszerző nyugellátásának 0,5 százalékos növelését, mivel az az előzetes nyugdíjjárulék-fizetés alapján az elhunytat megillette volna, és a hozzátartozói nyugellátás összegét is befolyásolja. (Vagyis ez esetben még mindig kérnie kell az emelést a hozzáartozói nyugellátásra jogosultnak!) 

A nyugdíjnövelés feléledése

Ha az igénylő korábban már részesült nyugellátásban (például előrehozott öregségi nyugdíjban) és nyugdíjasként folytatott keresőtevékenységére tekintettel a nyugdíjjogosultság megszűnéséig (a nyugdíj 2012. január 1-jétől korhatár előtti ellátásként történő folyósításáig) 0,5 százalékos növelést is folyósítottak részére, az újabb saját jogú nyugellátás (korbetöltött öregségi nyugdíj vagy nők kedvezményes nyugdíja) megállapítása esetén a korábbi 0,5 százalékos növelés - mint a járulékfizetéshez kapcsolódó többletjuttatás - feléled.

Az igénylő az utóbb megállapításra kerülő nyugellátás folyósításának kezdő időpontjától a növelésre ismét jogosulttá válik. A növelés összegére járó időközi esedékes emeléseket a nyugdíjhatóság hivatalból hajtja végre. 

A korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság mellett végzett munkával szerzett kereset vagy jövedelem nyugdíjnövelésre nem jogosít, viszont plusz szolgálati idő szerezhető vele.

Ugyanez vonatkozik a rokkantsági ellátás vagy a rehabilitációs ellátás mellett végzett munkára is.

A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő hat hónapon belül kérelmezheti az öregségi nyugdíj ismételt megállapítását, ha a korhatár előtti ellátás, illetve a szolgálati járandóság folyósításának időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett.

A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás mellett végzett munkával – mint keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyban töltött idővel – szerzett szolgálati idő a nyugdíjjogosultság és a nyugdíjszámítás során is beszámít. A nők kedvezményes nyugdíja esetében az így szerzett szolgálati időt a jogosultsági időbe be kell számítani. 

Két alapvető csoport nyugellátás melletti munkavégzéséről lehet szó:

a) saját jogú nyugdíjasok

b) korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők (a munkavégzés szempontjából ide tartoznak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek mindaddig, amíg be nem töltik a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt)

Ezen felül el kell különíteni a munkaviszonyban, illetve hasonló jogviszonyokban történő foglalkoztatás és a vállalkozási jogviszonyban végzett keresőtevékenység szabályait. 

Munkaviszony

a) Saját jogú nyugdíjasok

Saját jogú nyugdíjas az a személy, aki

öregségi nyugdíjat vagy

rehabilitációs járadékot kap, illetve

a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban),

egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy

növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül, vagy

a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül.

A saját jogú nyugdíjas munkavégzésekor a versenyszférában semmilyen korlátozás (korhatár, jövedelemhatár, munkaidő-korlát) nincs.

A közszférában dolgozó saját jogú nyugdíjas nyugdíjának folyósítását azonban mindaddig szüneteltetik, amíg e jogviszonya fennáll.

Vagyis szüneteltetni kell az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas

közalkalmazotti jogviszonyban,

kormányzati szolgálati jogviszonyban,

állami vezetői szolgálati jogviszonyban,

közszolgálati jogviszonyban,

bírói szolgálati viszonyban,

igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,

ügyészségi szolgálati viszonyban,

fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban,

vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll. 

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonya esetén fizetendő közterhek 2017-ben

A saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban történő foglalkoztatása esetén

a munkáltatónak meg kell fizetnie a 22 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót és az 1,5%-os szakképzési hozzájárulást,

a nyugdíjasnak munkabére alapján le kell rónia 15% személyi jövedelemadót, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot és a 10% nyugdíjjárulékot.

Ha a nyugdíj folyósítása szünetel (például azért, mert a közszférában kezd el dolgozni), a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott köteles 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is fizetni.

A saját jogú nyugdíjasnak semmilyen esetben sem kell megfizetnie a 1,5% munkaerő-piaci járulékot.

Összességében

a munkáltató közteher-költsége: 23,5%,

a nyugdíjas munkavállaló közteher-költsége: 29% (illetve 32%, ha a nyugdíj folyósítása szünetel). 

b) Nők kedvezményes nyugdíjában, illetve korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülők munkavégzése esetén fizetendő közterhek

Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt az e kategóriák valamelyikébe tartozó személy munkavégzése esetén a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:

Amíg az ellátásban részesülő személy adott évi keresete nem éri el a törvényben meghatározott éves keretösszeget (amely a tárgyév első napján érvényes minimálbér összegének a 18-szorosa, azaz idén 127.500 Ft x 18 = 2.295.000 Ft), addig a kereset mellett a nyugellátás is korlátozás nélkül felvehető.

Ha a kereset meghaladja ezt az éves keretösszeget, a következő hónap első napjától a tárgyév végéig (de legfeljebb az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig) szüneteltetni kell az ellátás folyósítását. Ha a keretösszeget decemberben lépi túl a nyugdíjas/korhatár előtti ellátott munkavállaló, akkor vissza kell fizetnie a decemberi nyugellátást/korhatár előtti ellátást.

Az 55 év feletti munkavállaló – aki lehet a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy vagy korhatár előtti ellátott vagy szolgálati járandóságban részesülő is – bruttó munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint után a foglalkoztató a szociális hozzájárulási adó mértékének felével egyező kedvezményt vehet igénybe (vagyis ilyen esetben a 100 ezer forint bruttó bérig fizetendő szocho 2017-ben csak 22% - 11% = 11%). (A szakképzési hozzájárulást idén január 1-jétől viszont a teljes bruttó munkabér után kell megfizetni.). Abban hónapban, amikor a munkavállaló az 55. életévét betölti, a kedvezmény már egész hónapra érvényesíthető.

A munkaviszonyból származó jövedelmet e kategóriákban minden (a munkabéreket szokásosan terhelő) elvonás érinti:

a munkáltatót terheli: 22% szociális hozzájárulási adó, 1,5% szakképzési hozzájárulás,

a munkavállalót terheli: 15% szja, 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeni egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerő-piaci járulék. Kedvezményt csak a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyek kapnak: nekik - a saját jogú öregségi nyugdíjashoz hasonlóan -  szintén nem kell megfizetniük a 3 % pénzbeli egészségbiztosítási járulékot (kivéve, ha szünetel a nyugdíj folyósítása), illetve az 1,5 %-os munkaerő-piaci járulékot. 

Összességében

a munkáltató közteher-költsége: 23,5%

a munkavállaló közteher-költsége: 33,5% (kivéve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgyeket, az ő esetükben a közteher 29%) 

Vállalkozási jogviszony

Kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősül az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet

saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá

az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte. 

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó saját maga, illetve társas vállalkozó után a társas vállalkozás 2017-ben havi 7.110 Ft (napi 237 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulékot, a vállalkozó pedig 10% nyugdíjjárulékot fizet (a nyugdíjjárulék alapját képező vállalkozói jövedelme alapján).

Ez a katás vállalkozóra nem vonatkozik, ő kiegészítő tevékenysége után 25 ezer Ft tételes adót fizet.

A kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő társas vállalkozó után nem kell a társaságnak szociális hozzájárulási adót fizetni.

Azok az egyéni és társas vállalkozók, akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülnek, e tekintetben nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak (addig, amíg el nem érik a rájuk irányadó nyugdíjkorhatárt). Ha az ilyen vállalkozó nem áll más jogviszonyban, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként köteles megfizetni a közterheket.

A nők kedvezményes nyugdíja viszont saját jogú teljes öregségi nyugdíj, így a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő vállalkozó hölgyek is kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak minősülnek. 

A kiegészítő tevékenység alapján a nyugdíjjárulékot

a társas vállalkozó a személyes közreműködése alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem,

az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét,

átalányadózó egyéni vállalkozó az átalányban megállapított jövedelem,

az egyszerűsített vállalkozói adózást választó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó pedig az eva-törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka

után fizeti meg.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vagy társas vállalkozó a kisadózók tételes adóját (kata) választja, akkor kisadózóként havi 25.000 Ft tételes adót kell lerónia, amivel eleget tesz a járulékfizetési kötelezettségének is.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege a kivett jövedelemtől független.

Ha egy kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonyban is dolgozik – amely több munkaviszonyból is összeadódhat –, akkor a vállalkozásnak nem kell megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ha a kiegészítő tevékenységet egyidejűleg több jogviszonyban is folytatja a vállalkozó, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

Ha a kiegészítő tevékenységet folytató egyben kisadózó vállalkozóként is dolgozik, akkor a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozásából kivett jövedelmet csak 10% nyugdíjjárulék terheli. (Az egészségügyi szolgáltatási járulékot azért nem kell megfizetni, mivel a kisadózó vállalkozás tételes adója mentesít a járulékok, így az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének kötelezettsége alól.) 

A Tny. 97. § szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felhívására a nyugdíjbiztosítási feladatok ellátásához szükséges adatokat tizenöt napon belül kell közölni.

Emellett - hatósági felhívás hiányában is - a nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.

A 98. § szerint a bejelentések közvetlenül a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél, posta útján vagy elektronikus úton teljesíthetők. A bejelentés teljesítésére megszabott határidő szempontjából az illetékes szervhez történő beérkezés időpontja az irányadó. Posta útján történő teljesítés esetén, ha a postára adást feladóvevénnyel (postakönyvvel) igazolják, a postára adás időpontja az irányadó.

Röviden: a nyugdíjas 15 napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjfolyósító igazgatóságnak minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra való jogosultságát vagy a nyugdíj folyósítását érintheti. (A bejelentést a folyósítási törzsszámra hivatkozással kell teljesíteni.)

A nyugdíj melletti munkavégzéssel kapcsolatban bejelentendő körülmény különösen:

- a 90 napot meghaladó külföldi tartózkodás
- a külföldön történt letelepedés
- a külföldi munkavégzés
- a közszférában történő munkavégzés
- a biztosítási jogviszony/kiegészítő vállalkozói tevékenység létesítése, ha korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy nők kedvezményes nyugdíjában részesül a jogosult. 

A nyugdíjas foglalkoztatásának bejelentése

(1) Közszférában történő foglalkoztatás

A Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj folyósítását - a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, fegyveres szervvel hivatásos szolgálati viszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll

(2) Korhatár betöltése előtt nyugdíjban (nők kedvezményes nyugdíja), korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy foglalkoztatásának/kiegészítő vállalkozói tevékenységének bejelentése

A Tny. 83/B. §  (1) bekezdése szerint ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,

- a 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított (ez a nők kedvezményes öregségi nyugdíja), vagy

- a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban (ez is a nők kedvezményes nyugdíja) részesülő személy

a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll (azaz lényegében: keresőtevékenységet folytat), illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (az éves keretösszeget, ami idén 18 x 127.500 Ft = 2.295.000 Ft), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.

Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. E rendelkezés alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele a Tny. 83/C. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem (vagyis az a kereset, jövedelem, amit az esetleges közszférában történő alkalmazása révén szerzett).

A külföldi keresetek, jövedelmek tekintetében az ellátásban részesülő ügyfélnek bejelentési kötelezettsége van a Tny. 97. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján.

A külföldi pénznemben megszerzett keresetet, jövedelmet a Tny. 83/B. § (1) bekezdésében meghatározott összeghatár elérésének vizsgálatához a megszerzés, kifizetés időpontjában az adott pénznemre érvényes MNB valutaárfolyamon kell forintra átszámítani.

A biztosítási jogviszony/kiegészítő vállalkozói tevékenység fennállásáról és az ellátás folyósítása alatt elért keresetről szóló bejelentés űrlapja - ha az ügyfél nyugellátásban (e tekintetben: nők kedvezményes nyugdíjában), korhatár előtti ellátásban, valamint szolgálati járandóságban részesül:

https://e-ugyintezes.onyf.hu/PDF/K38.pdf?rnd=0.4753804858773947 

A külföldi tartózkodás bejelentése 

Ha a nyugdíjas külföldi tartózkodásának várható időtartama meghaladja a 90 napot, a nyugellátásban részesülő köteles - az utazás előtt - a külföldi lakcíméről (tartózkodási helyéről) a nyugdíjfolyósító igazgatóságot tájékoztatni.

A bejelentési kötelezettség a nyugdíjas érdekeit szolgálja. A jogosult kérésére ugyanis az Európai Gazdasági Térség (EGT) államainak területén élő személy nyugellátását, baleseti járadékát a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára is utalhatja. A külföldi számlára történő utalás külön költséggel nem jár.

A nyugdíj folyósításának nem akadálya sem az átmeneti, sem a végleges szándékú külföldi tartózkodás.

A bejelentési kötelezettség másik oka, hogy az öregségi nyugdíj (ideértve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is) folyósítását ugyan nem akadályozza meg a tartós vagy végleges külföldön tartózkodás, ellenben a rehabilitációs járadékra, az egyes nyugdíjszerű ellátásokra – így különösen a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékára - való jogosultság megszűnik, ha az érintett személy három hónapot meghaladóan egybefüggően külföldön tartózkodik. A nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékra, illetőleg az egyes, tartós időtartamú szabadságelvonást elszenvedettek részére járó juttatásra pedig nem jogosult az, akinek az állandó tartózkodási helye nem Magyarországon van.

A jogosult bejelentése nyomán a külföldön élő, vagy külföldön tartózkodó személy nyugellátását, baleseti járadékát kérelmére a nyugdíjfolyósító szerv

- a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy

- az EGT-államainak területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által megjelölt, valamely EGT-államban vezetett pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára, vagy

- belföldi meghatalmazottja részére utalja, illetve

- Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött állam területén (ezek NEM az EGT-államok, hanem pl. Kanada, Ausztrália) élő személy részére a jogosult által megjelölt, a szerződő államban, a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlára történhet, ebben az esetben a folyósítás költségét az ellátásra jogosult viseli.

A külföldön tartózkodás időtartama alatt  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett - gyermek árvaellátását a gyám, eseti gondnok által megjelölt gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással kell teljesíteni.

A nyugellátás folyósítása minden esetben forintban történik.

Az ellátás belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalása a belföldi pénzforgalmi szolgáltatótól kérhető.

Az EGT-államainak területén élők részére az ellátás EGT-állambeli pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára történő utalása a nyugdíjfolyósító szervtől kérhető.

Belföldi számlára utalás esetén szükséges a belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlaszám megjelölése.

Az EGT valamely államában, továbbá szociálpolitikai, vagy szociális biztonsági egyezményben részes államban vezetett fizetési számlára történő utaláshoz szükséges a külföldi pénzforgalmi szolgáltató elnevezését és címét (ország, város, utcanév, házszám), a külföldi pénzforgalmi szolgáltató számlaszámát, és a nemzetközi pénzforgalomban alkalmazandó számot (IBAN és SWIFT kód) megadni, amelyre a külföldön élő vagy tartózkodó személy az ellátás utalását kéri.

Meghatalmazott részére történő utalás kérésekor pedig a meghatalmazott nevét és címét kell írásban közölni.

A nyugdíjfolyósító szerv minden év márciusában a külföldön élő vagy tartózkodó személyre nézve adategyeztetést köteles végezni.

Az ebből a célból a nyugdíjas részére kiküldött nyomtatványt pontosan kitöltve, aláírva, s a jogosult sajátkezű aláírását közjegyző vagy külföldi hatóság vagy a Magyar Köztársaság külképviseleti szerve által hitelesíttetve, egy hónapon belül kell visszaküldeni.

Amennyiben a nyugdíjas egészségi állapota vagy szociális helyzete miatt egészségügyi vagy szociális intézményben tartózkodik, illetve azoktól ellátásban részesül, az intézmény vagy azok orvosa, továbbá külföldi közigazgatási szerv, bíróság, pénzforgalmi szolgáltató nyugdíjbiztosítási szerv (nyugdíjpénztár) hitelesítése is elfogadható.

Az ONYF felhívja a figyelmet arra, hogy ha a kiküldött adategyeztető lap egy hónapon belül nem érkezik vissza, illetve annak pontatlan kitöltése miatt a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítását szüneteltetik! A jogosultság későbbi igazolása esetén az ellátást legfeljebb öt évre visszamenőleg lehet kiutalni. 

A korhatár előtti ellátás, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék esetén az ellátásban részesülőnek a Tny 97.§ (5) bekezdése írja elő a bejelentési kötelezettséget. Eszerint az ellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíj-biztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.

A bányászok egészségkárosodási járadéka esetén a járadékra jogosult tizenöt napon belül köteles értesíteni a járási hivatalt a jogosultsági feltételekben bekövetkezett változásról, valamint arról, ha keresőtevékenységet folytat.

A rokkantsági ellátásban részesülő személynek tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A rokkantsági ellátásban részesülő személynek az értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolnia kell jövedelmének összegét. Vagyis a rokkantsági elláttottnak CSAK akkor áll fenn bejelentési kötelezettsége, ha a jövedelme három egymást követő hónap mindegyikében meghaladta a minimálbér másfélszeresét, így magát a keresőtevékenység folytatásának tényét nem kell külön bejelentenie.

Nem úgy, mint a rehabilitációs ellátásban részesülőnek, aki köteles bejelenteni a keresőtevékenység folytatását bagy megszűnését is a keresti korlát elérése mellett. A rehabilitációs ellátásban részesülő személynek ugyanis tíz napon belül értesítenie kell a rehabilitációs hatóságot, ha

- keresőtevékenységet folytat vagy keresőtevékenysége megszűnt, vagy

- keresőtevékenység folytatása esetén a jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. Ez utóbbi esetben az értesítéssel egyidejűleg haladéktalanul igazolnia kell jövedelmének összegét.