Több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég készül a szakszervezet szerint arra, hogy a munkaidőkeretben le nem dolgozott időre jutó bért visszafizettesse. A többségen legalább 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de van, akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek.

Sok cég rengeteg munkaórát nem tudott munkavállalóival ledolgoztatni az elmúlt másfél évben a koronavírus-járvány korlátozásai, majd az egyre súlyosbodó alkatrészhiány miatti gyárleállások következtében. Ezeket a mínusz órákat pedig most – állította a Népszavának László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke – ki akarják fizettetni a munkavállalókkal, a rabszolgatörvényként elhíresült törvénymódosításra hivatkozva. Több tucat autóipari, gépipari és elektronikai cég járna el így.

A dolgozók többségén legalább 80-100 ezer forintot akarnak behajtani, de van, akitől 600-800 ezer forintot is követelhetnek – mondta László Zoltán. A szakszervezet úgy látja, a probléma 10 ezer dolgozót érint. Van, ahol azzal próbálkoznak, hogy ezeket a mínuszokat tovább görgessék a következő munkaidőkeretbe. Számos vidéki autóipari fellegvárban viszont azt állítják a dolgozóknak, hogy pénzzel tartoznak a vállalatnak. Két cégnél „nagylelkűen” azt is felajánlották a munkavállalóknak, hogy hathavi részletben kamatmentesen törleszthetik a tartozásukat – mesélte a lapnak a Vasas alelnöke.

Fordított helyzet is akad

László Zoltán szerint azonban mindkét lépés törvénytelen. A munkaidőkeret végén el kell számolni, a többletórákat ki kell fizetni, a mínusz órákat pedig a cégnek le kell nulláznia. Ha nem tudja ledolgoztatni, el kell könyvelnie saját veszteségeként – a szakszervezeti vezető szerint ez áll a törvényben. Érvelése szerint nem a dolgozó tartozik a cégnek pénzzel, hanem a cég tartozik a dolgozónak munkával.

Vannak eközben olyan vállalatok is, amelyek éppen fordított helyzetben vannak, hiszen a járványhullámok idején egyszer sem álltak le, sőt, tele voltak és vannak megrendeléssel. Ezeken a helyeken rengeteg plusz óra keletkezett, amit nem minden cég akar kifizetni. Ezért most „lepihentetik” ezeket az órákat a munkavállalókkal, miközben a kölcsönzött munkaerőt agyondolgoztatják – említette a másik végletet László Zoltán. Emlékeztetett: már a törvény elfogadásakor is arra figyelmeztettek, hogy a munkaidőkeret elnyújtása nem oldja meg az ágazat és a cégek problémáit – például a megrendelések hullámzását -, csak elodázza azokat.

Szerző: Azénpénzem/Népszava