Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Rovatvezetők

Rovatvezetők:

Frigyesy Ágnes 
  Erdély
Albert Barbara
  sport
Gyöngyösi Zsuzsanna
  Délvidék, életmód, lapszél
Lengyel János
Szemere Judit

  Kárpátalja
Dr. Virág Ildikó
  egészség

Kapcsolat:

   Elnök - Főszerkesztő:
elnok@kame.hu
   Weboldal működés:
polonkaiattila@kame.hu

 

Működéssel kapcsolatos dokumentumok bejelentkezés után olvashatók

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

NEMGOGOL Lúgos orvos: nem eléggé sérült meg az áldozat

Míg Bene Krisztián börtönben ülve az Alkotmánybíróságon támadja a két és fél évig tartó, 15 tárgyalási napon összesen 5 ítéletet hozó bírósági döntéseket, közte jogerős ítéletét, amely ítéletek mindegyike bűnösnek mondta ki, addig a bűntett előtt egy hónappal létesített új kapcsolata, a mai napig házas Bene új barátnője színésznőnek és kurvának nevezi a súlyosan roncsolódott áldozatot.

 Mire vállalkozik egy áldozat, ha orvosilag igazolható, nagyon súlyos, visszafordíthatatlan testi roncsolódást okozó támadást követően az igazságszolgáltatásra bízza magát?

Bene Krisztiánt orvosi praxisától jogerősen és véglegesen megfosztotta a bíróság: a lúgos orvos néven elhíresült bűntette 2013. március 12-én volt − a bűntény részletes krónikájáról itt írtam korábban − majd a bűntett után három (!!) évvel, csak 2016. január 13-án indult meg a büntető eljárás, amely megismételt másodfokot követően, majd megismételt harmadfokon, a Kúrián zárult 2018. július 12-én jogerős ítélettel: 11 év börtönbüntetést kapott, az orvosi praxisától végleges eltiltással.
Bene AB-beadványában adatai védelmét kéri, mindezt nyilvános tárgyalás-sorozat és általa névvel és arccal vállalt tv-interjúját követően, így én a sajtónyilvánosságot már felvállalt elítélt álláspontjánál maradok, nem pontozom újra ki a nevét, ahogy ezt most a média teszi érthetetlen módon.

Lúgos orvos: mindent ítéletet eltörölni, mert időközben törvényeket alkotnak

A volt barátnőjét elaltató, majd testét és nemi szervét lelúgozó, jogerősen elítélt egykori orvos, kórházigazgató alkotmánybírósági panasza arra épül, hogy a két és fél évig tartó bírósági eljárás során módosult a Büntetőeljárásról szóló (Be.) törvény, az pedig részben módosítja a korábbi eljárási fokozatok felülvizsgálati jogköreit. A törvény külön rendelkezik a törvényváltozás során folyamatban lévő büntetőügyekről, ott miként kell eljárni. Panaszát egy közérthetőbb formában majd lejjebb magyarázom meg, de indítványa a jogerős kúriai ítéletének és azt megelőző másodfokú ítéletnek is visszamenőleg történő hatályon kívül helyezésére irányul.

Három év nyomozás, két és fél év bíróság, tizenöt bírósági tárgyalás, öt ítélet

Jogerős ítéletet a bűntett után öt év és négy hónappal mondtak ki.
Az áldozat ezen időszak alatt arra volt kényszerítve, hogy újra és újra beszámoljon, mi történt vele, és újra és újra igazolja, mi történt testével.

Mind az öt büntető ítélet Bene Krisztiánt mondta ki elkövetőnek.

A bűntett reggelén, amikor már nem érkezett meg munkahelyére az áldozat, az első perctől kezdve az áldozat családja és munkatársai is valami nagy bajra és volt partnerére, Benére gyanakodtak. Életét a gyanakvás mentette meg, ha késlekednek, szinte bizonyosan belehal sérüléseibe. A rendőrség az áldozat megtalálása után azonnal a volt partnerre, Benére adott ki körözést, egyből őt gyanúsították.

Az elkövető Bene mindent megtett, hogy a sérüléseit majd ne élje túl áldozata: Erikát elaltatta, a lakást rázárta, a segítségkérésre alkalmas telefonját és laptopját elvitte. Kora reggel követte el, Erika gyerekei az iskolába már elmentek, csak késő délután voltak várhatóak, hogy hazaérnek.

Tetten érhető-e a panasza tárgyára irányuló szándéka az eljárás során?

Annak érdekében, hogy megértsük, Bene Krisztiánnak mire és mennyi ideig volt alkalma és jogi lehetősége a rendőrség majd bíróság előtt bizonyítani az áldozat megtalálása percétől, érdemes áttekintenünk, hányféle bírósági procedúra végén hoztak döntéseket, mennyiben volt kétség a bírósági ítéletekben azt illetően, hogy a vádlott-e az elkövető, és mire épült öt és fél éven át a nyomzás és bírósági eljárások során a védekezési stratégiája a vádlottnak és ügyvédjének.

A védekezési stratégiáját azért fontos megvizsgálni, mert ebből láthatjuk, tett-e olyasmire valaha kísérletet az öt és fél évig tartó eljárás során Bene, amit most sérelmez az Alkotmánybíróság előtt, és amire pusztán azért alapoz, mert a jogerős ítélete előtt egy évvel módosították  a Büntetőeljárási (Be.) törvényt, azzal érintve sokezer más vádlott esetét is. Az alkotmánybírósági panasza úgy néz ki, mint aki annak tudatában nem keresett magára nézve hathatós mentségeket évekig, mert az áldozata állapotát és annak állításait bármikor alapjaiban kérdőjelezheti meg.

Egy olyan elítéltről beszélünk, aki nem csupán a jogi eljárások egyes szakaszait vitatja, mint amiről a beadványa szól, hanem a kezdetektől valamennyi nyomozati, bírósági eljárást és valamennyi orvosszakértői véleményt támadja, egyben az összes tanút és magát az áldozatot is. Alkotmánybírósági beadványát talán nem véletlenül nem a tárgyalásai zömét végigvivő dr. Szekér Gyula adta be, aki készségesen vett részt az áldozat fizikai, pszichés és mentális állapotát egyaránt kétségbe vonó beadványok tolmácsolásában, hanem egy új ügyvédnő, dr. Kadlót Erzsébet. Nem tudom, ő végigolvasta-e azokat a tárgyalási jegyzőkönyveket, amelyekből megtudhatta, hogy ügyfele gyakorlatilag mindent elismert, ami megalapozza ennek a bűntettnek az elkövetését, kizár gyakorlatilag bármilyen más elkövetőt, és indirekte saját magát is alkalmasnak ítélte meg arra.
A 2017-ben hozott új Be. törvény radikálisan új elemet nem tartalmaz a korábbihoz képest. Első védője, az új törvényt más szakmai grémiumokkal kidolgozó Ügyvédi Kamara elnöke, dr. Bánáti János bizonyára felvilágosította, hogy a korábbi eljárási törvény is korlátozta a magasabb fokozatú bírósági eljárások jogköreit: azok nem úgy épülnek egymásra, hogy minden fokozaton mindent alapjaiban lehet újra vitatni, újra bizonyítani és tárgyalni. Ez a folyamatos és mindenre kiterjedő felülvizsgálati szándék, amit megcéloz beadványában Bene, egy végeláthatatlan bírósági eljárást eredményezne. Vessük ezt össze azzal, hogy a korlátozó rendelkezésekkel is mód van alacsonyabb bírósági fokozatra történő újbóli visszahelyezésre, és mindezekkel sem képes a hazai bíróság a bűntettek után 2-3 évnél korábban megkezdeni, illetve újabb 2-3 éven belül lezárni büntetőeljárást.
A Bene elleni büntetőeljárásában az első kúriai döntés visszahelyezte újból másodfokra az eljárást. Így összesen két másodfokú eljárás és két harmadfokú eljárás volt, egyenként számos tárgyalási nappal:

Elsőfok  - 4 tárgyalás
(Első) Másodfok - 3 tárgyalás
(Első) Harmadfok, azaz Kúria - 2 tárgyalás
(Második) Másodfok - 5 tárgyalás
(Második) Harmadfok - 1 tárgyalás

Számos tárgyalási nap reggel 9 órától akár délután 4 óráig is tartott, de a legrövidebbek sem zárultak fél napnál hamarabb. Ez egyébként a nyilvános tárgyaláshoz való jogot is nehezíti: ember legyen a talpán az a médiamunkás, aki ezeket végigüli, miközben végig szakértően tudósít. A nyilvános tárgyalás érdeklődőiről nem is beszélve. Hozzávehetjük ehhez az ügyvédi költségeket, az áldozat ápolása majd munkavégzése mellett rászánt napokat. Amennyiben egy sokhónapos  táppénz miatt az áldozatot állásából elbocsátották volna, a megtartott munkahellyel is komoly anyagi kiadásokkal járó eljárás során elérhetetlenné válna számára a jogi képviselet. Avagy a különleges esetekben képzett ügyvédek kénytelenek egy két és fél éves bírósági folyamatot grátisz képviselni, munkadíjukat prolongálni egy még nem ismert kártárítési ítéletig.
Büntetőeljárásokban az ügyész képviseli az áldozatot, ám ha Bene áldozata, Erika csak erre hagyatkozott volna, 2014-ben a nyomozást is lezárták volna.
Így nem példanélküli, hogy az áldozatnak az elvileg őt képviselő ügyésszel szemben is védenie kell jogait, sőt, az egész igazságszolgatással szemben.
Amire egy túlélő áldozat vagy egy megölt áldozat családja számíthat, hogy egy erőszakos bűntett után fél évtizeddel sem szolgáltatnak igazságot.

Jelen esetben viszont az áldozatnak már beleszólása sincs egy olyan Alkotmánybírósági eljárásba, ahol kizárólag az elítélt és az AB közt dől el, hogy az áldozatot ért támadásban megmarad-e tettesnek a tettes. Ha az AB elfogadja Bene indítványát, nyomozás sem indul új tettes irányában. Az áldozat újfent egy tárggyá minősül, a jogerős ítéletbe vetett bizalom, a jogbiztonság kérdőjeleződik meg.

Írásomban a bűntettet megelőző olyan mozzanatokra is kitérek, ahol az elítélt Bene olyasmiről vallott, ami a bűnössége motivációját, eszközét és lehetőségét igazolja, amelyek a legfontosabb bizonyítékok súlyos, ember testi épsége vagy élet ellen bűncselekmények esetén: ezek a közvetett bizonyítékok sokkal kevésbé vagy sehogysem hamisíthatóak, és ezek nélkül nem jön létre bűntett. A kriminalisztika és a nemzetközi joggyakorlat a szinte mindig tanúk nélkül, a szándékosság miatt minimális nyom nélkül véghezvitt, ember elleni bűntettek során ezt a hármas - eszköz, lehetőség, motiváció - elvet tartja legfontosabb igazoló tényezőnek, ezt a narancs színnel kiemelt szavak alatt átlinkelt korábbi cikkemben elemeztem.

Tehát míg Bene 5 és fél évig sosem vitatott, mi több, elismert magára nézve igen súlyos bizonyítékokat, a jogerős ítélete után felülvizsgálati jogát sérelmezi.

Bene Krisztián elismerte a motivációt: a zaklatást, a fenyegető fellépést

Bene élhetett volna azzal vallomásai során, hogy tagadja a tett motivációját igazoló cselekedeteit − az áldozat szakítását követő, a bűntett előtti, a nőt zaklatást, a fenyegető jellegű megfigyeléseket − de ezek megtörténtét nem tagadta, sőt bevallotta. Másképp ítélte meg, mit jelent sms-ek tucatjait küldözgetni, a szakítást újból és újból kitárgyalni, munkahelyen bevárni, esténként a nő háza körül körözni, rendszeres terepfutó útvonalát emiatt városi aszfaltra cserélni, este ácsorogni az ablaka előtt, de megtörténtüket nem tagadta. Nem is tehetett másként, mert szemtanúk, rögzített sms-ek, híváslista és okos telefonos futóútvonal programja is igazolta ezeket. Erika, az áldozat, senki mástól nem élt át a tett előtt ilyenfajta fenyegetést, senki nem lépett fel úgy, hogy magánéleti vagy akár hivatalos téren haragosa lenne.

Bene Krisztián elismerte a fegyvernek minősülő eszközt: ő tette be az altatófolyadékos fecskendőt a kocsijába

A kórházigazgatóért  − a zaklatási előzmények ismeretében, amelyről a munkatársak és a család is beszámolt − a bűntett estéjén azonnal kimentek házhoz, előtte hivatalosan körözték. Autója kesztyűtartójában egy használt, folyadékot tartalmazó fecskendőt találtak meg. Bene Krisztián ezt sem tagadta, hogy ő tette volna oda kocsijába. Erről a fecskendőről állapították meg, hogy annak a kétkomponensű altatószernek egyik elemét tartalmazza, amellyel az áldozatot elaltatták. A kórosan rendmániás Bene azt vallotta, rendszeresen visz haza injekciós tűket − ebben az esetben egy használt fecskendővel − hogy azzal tisztítsa ki 5 gyermeke mitesszereit. Gondolom, igyekezett ezt zömmel steril tűvel végezni. Gyermekei a tett idején vagy nagykorúak, vagy 12 éven felüliek voltak. Az apuka, aki nyíltan szeretőt tart, külön albérletet tart fent erre, napokig nem alszik otthon, a büntetőtárgyalásokra a család a megalázott feleséget hurcolja el − ahol a volt barátnő áldozat és új barátnő tanú is vall azt ecsetelve, mikor és hol éltek magánéletet − ez a férj és apuka maga nyomkodja gyermekei arcát...

A gyermekei testi integritásának is eléggé laza határokat szabott az apa. Elég perverz lehet a napokig máshol alvó apuci felhívása, hogy "gyere, lányom, kinyomogatom az arcodat." Gondolom, meg sem kérdezték tőle otthon, hol járt eddig, úgy járogatott haza kimaradásokkal, mint egy kamasz fiú...A család többi felnőtt tagja is eléggé egyedien értelmezi az emberi méltóságot, ha a nyíltan szeretőt tartó férj büntetőtárgyalására, ahol a vád a szeretője testi roncsolása, a vádlott szülei magukkal viszik a feleséget, aki az ura mellett kiálló asszonyt kell eljátssza. Ugyanez a család demonstratíve kereszténynek vallva magát, a facebookon nyilvános imát szervezett a vádlott Bene Krisztiánért, ebbe bevonva távolabbi ismerősöket, míg nem tudjuk, a gyermekek milyen jellegű kérdéseket tehettek fel a vádakat illetően otthon.

Bene Krisztián elismerte, hogy a tettes ismerte áldozatát, és hozzá magánéleti szálak kötik

A lelúgozó bűntett nem ismétlődött meg más áldozattal: a semmiből felbukkanó, az áldozat számára idegen tettes gyanúja egy sorozatelkövetőre utalna, de erről szó sem volt. A tett a lúgozással Magyarországon egyedi, az évszázad bűntettének nevezi azóta a szakma. A tett során az elkövető anyagilag semmilyen haszonhoz sem jutott, testileg aligha élhetett át egyszerűen szexuális kielégülést, de ahhoz ennyire bonyolult és kockázatos módot választani eléggé értelmetlen lett volna.

Az altatás módszere azt igazolta, hogy az elkövető komoly orvosi ismeretekkel és szakmai rutinnal rendelkezik, az igazolatlanul orvosok által sem (!) hozzáférhető altatószerekhez valamely magas pozícióban, az ellenőrzési pontokat kijátszva juthatott csak hozzá.

A tett körülményei számos aspektusban azt igazolták továbbá, hogy a tettes nagyon jól ismerte áldozatát: az áldozat napirendjének alapos ismerete nélkül nem lett volna mód kisebb - de még így is komoly - kockázattal megtámadni. Bene Krisztián maga is elimerte, védekezési stratégiája is arra épült, hogy ezt a tettet Erika egy férfipartnere követte el. A két és fél éves tárgyalási folyamatban az egyik leghangsúlyosabb védekezési elem ez volt, hogy Bene egy másik férfipartnert vádolt. Az ismeretlen tettes esetét sosem vetette fel.

Bene Krisztián szerint lelúgozni egy volt partnernőt magától értetődő

A vádlott vallomásai és védelmének indítványai szerint magától értetődő, hogy egy férfi lelúgozza a volt partnernőjét. Bene és védői sosem azt fejezték ki, hogy a tett brutalitása és módszere abszurd, ez a típusú módszer emberileg távol áll tőle. Sosem védekezett azzal, hogy erre nem lenne képes emberileg, hiszen ő orvos, gyógyít, nem lenne erre képes, hiszen ezt a nőt szerette. Mindvégig azzal érvelt, neki erre épp nem volt már oka, mert lett egy új barátnője, egyébként keresgéljenek az áldozat szerinte zűrös kapcsolatai közt. Sőt, Bene megvádolta névvel, hivatalosan is Erika új partnerét, aki a bűntett idején már mellette volt. Nem fogta fel, hogy azzal, hogy ezt az elkövetési módot magától értetődőnek tartja egy férfitól, ezzel elismerte, hogy a módszer nem áll tőle távol.

A tárgyalás évei alatt folyamatosan érezhető volt az akkor még vádlott, később elítélt Bene Krisztián élő, akkor is fennálló sértettsége, érvelései mögött a megbántott, dühös, elhagyott szerető attitűdje volt kiérezhető, akinek a legfőbb gondja az volt, épp kivel él áldozata, és milyen módon élnek szexuális életet.


Bene Krisztián a hüvelybe felnyúlással is belúgozta áldozata nemi szervét

Az áldozat sérüléseiről igazságügyi orvosi szakértői vélemények mondták ki, és ezt a korrekciós műtétek is igazolják, hogy az áldozat hüvelybemenete is súlyosan roncsolódott, gyakorlatilag a lúg okozta égési szöveti sérüléstől elzáródott. Folyadék hüvelybe kívülről, belefolyatással nem jut be még gyermeket már szült nő esetén sem, falai alapállapotban izmokkal zártak. Létezik hüvelyi irrigáció, mosakodás, de ezt is egy fecskendőszerű eszköz hüvelybe felhelyezésével tudják csak nők elvégezni. Valamilyen szintű hüvelyi kimosást guggoló és egyben terpeszelő pózban, alulról indított erős zuhanysugárral lehet végezni, pl menstruáció idején történő mosakodáskor. Csorgatott folyadék ezen a módon sem jut be a hüvelybe. Bene valamely módon kézzel vagy eszközzel a hüvelybe benyúlva is belúgozta akkor már elaltatott, magatehetetlen áldozatát, akinél stabil, guggoló pózt aligha érhetett el, hanyatt fektetett állapotban sem tudott volna csorgatva a hüvelybe bejuttatni folyadékot.

huvely_iririgator.jpg


Fotó: hüvelyirrigátor, a női hüvely kimosására, oda folyadék bejuttatására alkalmas higiéniai eszköz, a kép illusztráció

A bűntett szexuális indíttatású − a nemi szervet megcélzó − jellege miatt az áldozat kötelezően megkapta az esemény utáni tablettát is, ugyanis nemi erőszak is feltételezhető volt, azt megállapítani éppen a lúg roncsolta és elzárta hüvely miatt nem volt mód. Nemi erőszak esetén a teherbeesés kockázata fennállt, ahol egy nem létező hüvely állt volna rendelkezésre megszülni erőszakolója áldozatát.Jogilag egy magatehetetlen nő nemi szervébe felnyúlni lúg nélkül is erőszakot jelent, a teste integritása elleni durva támadás.

Bene Krisztián és védelme szerint nem sérült meg annyira áldozata, mint amit az orvosszakértők állítanak

Bene Krisztián visszatérően azt indítványozta a védelme során, hogy valóban eléggé sérült-e az áldozat, és tud-e szexuális életet élni. Ezzel az érvével őt bűnösnek kimondott ítéletek után is élt, tehát elsősorban nem azzal volt gondja, hogy nem ő tette, hanem azzal, hogy a tettes nem roncsolta szét eléggé áldozatát. Ha tényleg tagadja tettét, inkább azzal kellett volna védekeznie, hogy mennyire brutális a tett, és mennyire nem képes ő erre. A sérülés mértékét csak az vonja kétségbe, aki azt akarja elérni, hogy az ítélet ne olyan súlyos sérülést okozó támadást mondjon ki.

Bene évekkel az eset után újra és újra orvosi vizsgálatot indítványozott, dacára az igazságügyi orvosi szakvéleményeknek. Ez két szempontból érdekes, túl azon, mennyire beteg elmére utal: egyrészt orvosként hazudtolta meg orvos hivatásbeli társait, másrészt, miután megint csak más, és nem ő vizsgálja meg az áldozatot, logikailag számára az sosem kielégítő vélemény lenne, azokat újból és újból megtámadná. Véleménye szerint egy derékig érő, egy sort hosszúságú, képzeletbeli fehérnemű nagyságú felületen roncsolt női testtel, elzáródott, gyakorlatilag megszűnt hüvellyel, az altatás miatt az áldozat számára részleteiben nem ismert lefolyású brutális támadás után egy nő egyetlen veszteségélménye, hogy képes-e teste szexuális aktusra. A nő testét a tárgyalások során mindvégig csak szextárgyként értelmezte Bene, a tettesi logikát fenntartva.

Erika számára mai napig az egyik legnagyobb traumát az okozza, hogy a lehetséges verziók közül, mi mindent tett még vele támadója, egyet kiválasszon reálisnak. A bűntett színhelyét, a fürdőszobát át kellett alakítani, végül a lakást is el kellett adja, képtelen volt ott élni.
A bíróság az ítéletei során többször kimondta, hogy a tettes motivációja: "ha velem nem, mással se szeretkezz" elve volt.

lugos_fehernemu_1.jpg

Fotó: a női alsóneműről készült illusztráció kép azt modellezi, hogy a lúgos orvos áldozata testének milyen kiterjedésén van brutálisan roncsolódott egybefüggő vagy nagyobb foltokban sérülése, emellett elzáródott a hüvelye

A tárgyalásokat személyesen nyomon követőnek olykor  már olyan érzése volt, hogy Bene maga szerette volna kipróbálni, képes-e szexuális aktust létesíteni megsérült áldozatával, vagy jelen lenni, hogy megnézze, miként élnek intim életet jelenlegi partnerével. Senki más orvosi szakvéleményében nem bízott, egyfajta kielégülést keresett abban, hogy újra és újra megnézhesse legalább papíron tette eredményét. Az ember már lassan azt képzelte, hogy a bíró és vádlotti védőügyvéd felteszik Erika testét a bírói pulpitusra meztelenül, és centiről centire, szemmel és kézzel átvizsgálják ők maguk.

Az igazságügyi orvosszakértői jelentések figyelmen kívül hagyását megcélzó védői indítványokra sosem érkezett határozott bírói rendreutasítás, ezzel az eszközzel az első védő, maga az ügyvédi kamara elnöke is élt.

A sorozatelkövetők azért követik el újra és újra a tettüket, hogy ismét átéljék a támadás során megélt szituációt. Az, hogy Bene visszatérően nem fogadta el a bírósági eljárásokon kizárólag igazságügyi orvosszakaértői pozícióban beadható véleményeket, az arra utalt, Bene maga a bírósági eljárás kereteit sem tartja megfelelő fórumnak, hogy ügyében ítélkezzen.

A bírósági eljárás Bene számára az a fórum, ahol fenntarthatja kapcsolatát áldozatával, indítványai a traumát ismételtetik meg áldozatával, számára pedig az elkövetési élményt idézik fel újra és újra.

Bene Krisztián megkérdőjelezi valamennyi eljáró szerv létjogosultságát

Bene valójában nyíltan és dokumentáltan hazudik az alkotmánybírósági panaszát illetően, mert nem csupán az adott felülvizsgálati jogáért száll síkra. Apja az ő tudtával és apja állítása szerint fia belegyezésével, az ő instrukciói szerint blogot vezet a bírósági eljárások óta. Bene Krisztián nevét viseli a blog, ahol mindenféle jogi eljárást alapjaiban támad a felnőtt, 5 gyermekes, korábban kórházigazgató elítélt nevében és helyett az apja: a rendőrségi nyomozást, az orvos szakértőket, az áldozat védőjét, ügyészt és bírót, mindenkit teljesen hülyének és alkalmatlannak nevez. Az áldozat szerintük hazug és rosszindulatú, mentális és pszichés állapota kóros, erre sorozatos tesznek indítványt, vizsgálják meg e tekintetben is Erikát. Nem fogják fel, hogy a vádat az ügyész képviseli, és ilyen esetben feljelentés nélkül is automatikusan megindul a nyomozás. Ezek a vádlotti vélemények dokumentáltan megjelentek a bírósági eljárások során is, ügyvédi beadványai erre épültek.
Bene minden egyes tárgyalásra egy IKEA-s szatyorban hatalmas iratpaksamétával érkezett, azokat kinyitva maga előtt beszélt, demonstrálva, hogy bár ügyvédje van, de valójában saját jogi védelmét is ő maga látja el.

Vallomásai közül érdemes arra is emlékezni, amikor szintén polihisztor, mindenható énjére utalt: megdőlt alibije arra volt alapozva, hogy a tett kora reggelén ő egyedül mérte volna fel orvosként a kórháza alagsorában annak épületgépészeti és statikai állapotát egy tervezett felújítás érdekében.
Apja külön utasította a kórházat (!) hogy sürgősen igazolják a dolgozók az igazgató úr fia alibijét, ki és hol látta azon a reggelen. Előre megadták, milyen ügyben kell tanúskodni, és pontosan mely időszakra kell vallomást tenni. Erre kísérletet is tett a Budai Irgalmasrendi Kórház több dolgozója, mindegyikük ellentmondásokkal, valójában hamis tanúzással bukott meg a tárgyalások során.

Bene Krisztián családja a kezdetektől belenyúlt a nyomozási folyamatba: a gyanúsított által alibinek és vélhetően (altató) fegyverének beszerzésére használt kórház lehetséges tanúvallomásait tették tönkre. A kórházi dolgozó tanúk megfélemlítve érezhették magukat, igazgató munkaadójukkal szemben történő vallomással nem mertek élni, miközben épp arra utasították őket, hogy védelmében valljanak.

A bírósági eljárás során két, hamis tanúvallomást tartalmazó levél érkezett a bíróságra: egyiket álnéven írták, másikuk egy beazonosított, börtönbüntetését töltő személy írta, az abban leírtak váltak igazoltan hamis vallomásnak. Mindkét levél Bene ártatlanságát próbálta igazolni. Az álnéven írt levél dilettantizmusa és paranoid hangvétele erősen emlékeztetett az apja által vezetett blogra. A két levél külön-külön is arról árulkodott, szerzőik a bíróságot egy színházi közegnek ítélik meg, lenézik az eljárást, és azt képzelik, bármit elérhetnek egy ordítóan dilettáns levéllel. A legutolsó zugügyvéd is lebeszélte volna a szerzőket arról, ezzel éljenek, nem keveset ártottak Benének ezzel. Ezeknek a nyomozati szakaszban kellett volna eljutnia a rendőrségre, amelyre röpke három éve lett volna a levélíróknak. A hamis levelek az elsőfokú ítéletet követően, a másodfok szakaszában jutottak el a bíróságra, amikor Erika már ügyvédet váltott, és dr. Gál András által a Benére mutató bizonyítékegyüttesek alapján a vádpontok súlyosbítását igazolta.


Bene Krisztián és családja érinthetetlennek képzeli magát

Bene nagybátyja, édesanyja testvére Mikola István, volt egészségügyi miniszter. Testvére Bene Dániel, a bűntett és a bírósági tárgyalások idején az Emberi Erőforrás Minisztérium (EMMI) Támogatáskezelő főigazgatója, akkor volt államtitkár. Apja, aki a vádlottat, majd elítéltet mentegető, az igazságszolgáltatást alpárian és dilettánsan pocskondiázó blogot vezeti, Bene Henrik Béla, aki az EMMI alá tartozó Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (RETÖRKI) munkatársaként fiai munkaadó minisztériumától és társszervezetektől nyert el állami támogatásokat magyarságkutatástól informatikai rendszerek kidolgozásáig, eléggé változatos szakmai területen. Mondhatjuk, a hatalom beágyazott embere a 60-as évektől folyamatosan, mindegyik rendszernek hű munkatársa.

bene_daniel.jpg


Fotó: Bene Dániel, EMMI-államtitkárságot betöltő posztja idején Orbán Viktorral készült selfije és nyilvános posztja a fb-oldalán. Bene Dániel a jogerősen elítélt Bene Krisztián testvére, a nyomozás és bírósági tárgyalások első szakaszában államtitkár volt.


A magyar rendőrség úgy döntött, egy nőt legális lelúgozni, nem kell nyomozni az ügyben

A 2013. márciusi tettet követően négy hónap múlva a gyanúsított Benét kiengedték az előzetesből, úgy, hogy a vádat még nem ejtették ellene. Eközben az áldozat szétroncsolt, eleven hússal, gyakorlatilag csak feküdni tudott, pokoli kínokat élt meg, egy esetleges megismélelt támadás esetén altatás nélkül sem bírt volna moccanni sem. A nyomozást egy év múlva, 2014. július 7-én lezárták azzal, hogy semmilyen egyéb elkövető után nem szeretnének nyomozni, és valamennyi bizonyítékot megsemmisítenének. Az áldozatnak a nyári intézményi szünetben 8 napja volt, hogy fellebbezzen ez ellen. Ha például a szakértők megállapította életveszélyes állapotában belehal Erika a sérüléseibe, mindez a fellebbezési teher kiskorú gyermekeire vagy volt férjére hárul. Az akkori partnere egy esélyes haláleset esetén jogilag nem is képviselhette volna partnerét, hacsak halála előtt erre nem ad felhatalmazást az áldozat.

Érezhető volt a rendőrség által egyből Benét gyanúsítás, majd az ügyészség irányította nyomozás kapcsolatában, hogy egymással ellentétes folyamatok zajlanak... Kétség sem merül fel, kit gyanúsítsanak, majd 2014-ben meg akarnak szüntetni nyomozást, megsemmisíteni minden bizonyítékot. Még nem indul meg büntetőeljárás vádemeléssel, csak 2016-ban, de a rendőrség 2015 januárjában mégis elrendeli az áldozat rendőri védelem alá helyezését, amelynek során Erikának a napi rutinjában folyamatosan kellett jelentenie az őt telefonon felhívó rendőröknek, megérkezett-e az adott helyre épségben. 2014 nyarán a gyanúsítás alól kiveszik Bene Krisztiánt, de az áldozatnál újabb támadástól tartanak...Más gyanúsított nincs, és nem is keresnek.
Még laikus is azt érzékeli, hogy a hatóságok a szükséges minimum fenntartásával minden esélyt megadnak arra, hogy vagy az áldozat adja fel, vagy a gyanúsított lépjen le külföldre.

Az elítélt szabadlábon, az áldozat van rendőri védelem alatt

Bene Krisztiánt 2016-ban, elsőfokon 4 évre ítélték el. Három évvel az eset után csak azért indulhatott meg a büntető eljárás, mert az áldozat nem hagyta annyiban, hogy semmilyen tettes után sem hajlandó nyomozni az ügyészség.
A nem jogerős ítéletet követő előzetes letartóztatás egyik alapja az lenne, ha az elítélt veszélyt jelent áldozatára. Benét nem tartóztatták még le ekkor. Az áldozat rendőri védelmét viszont fenntartották 2017. március 28-áig. Másodfokon már 9 évet kapott. A másodfokú íteletét követő 18. napon tartóztatták csak le, különben a tárgyalási teremből vitték volna el egyenesen, a média és a nyilvános tárgyalás nézői előtt. Addig szabadlábon védekezett, szabadon utazott külföldre is. Egyrészt elérték, hogy a szabadlábon védekezéssel a gyanú látványos árnyéka nélkül, az ártatlanság mítoszában éljen a tettet követő 4 évig, a róla szóló híradások moderált mértékűek voltak, kitakart arccal és névvel szerepelt. Az elsőfok idején gyermek háziorvosi szakrendelést is kapott Terézvárosban az elvesztett kórházigazgatói posztja helyett. Majd a másodfokon 9 éves börtönbüntetés fenyegetése elől kapott majd' 3 hét menekülési útvonalat a legfelsőbb kormányzati körökig becsatolt család tagja, de minimum a nyilvános letartóztatás médiaképétől mentesítették.

Ellentmondó védekezési stratégia: miként követte el valaki más ezt a tettet, egyúttal az elkövetőt mentegetik, hogy nem is annyira súlyos a támadás

A vádlotti védelemnek nem lett volna feladata, hogy keressen másik tettest, az különösen nem, hogy abban az esetben tippeket is adjon, hogy a másik tettes miként hajtotta végre tettét, mégis, a tárgyalások lényegi védekezési eleme a vádlott oldaláról erre is kiterjedt.

Bene első ügyvédje Bánáti János volt, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, büntetőügyekben sztárjogász. Bánáti a védekezés során logikailag védence bűnössége mellett térvelt: az áldozat sérüléseinek mértékét vitatták főleg. Felváltva tettek arra kísérletet, hogy tagadják az elkövetést, meghazudtolják a bűnösséget igazoló bizonyítékokat és tanúkat, de ha úgy adódik, hogy elmarasztaló ítélet lesz, akkor legalább igazolják, mennyire empatikus és szerető fél volt az elkövető, mi mindent tett meg, hogy elviselhetőbb legyen az egyébként nem is olyan súlyos sérülés.

A sztárügyvéd nem látott abban védekezési rációt, hogy a lelúgozás brutalitását válassza el az ötgyermekes családapától, egy kórház felelős igazgatójától, akinek nem érdemes ilyen családi hátteret és szakmai karriert kockáztatni azért, csak mert elhagyja a szeretője.

A védelem nem gondolt arra, hogy egy teljesen idegen támadó vízióját vesse fel: miután az áldozat magánéletét percekre ismerő tettes kiléte bizonyítva volt, vélhetően Bánáti arra fókuszált, hogy a lehető legkisebb büntetéssel ússza meg védence. Az elsőfokon kihozott ítélet: 4 év börtön, foglalkozásától 5 évre eltiltás egy ügyvédi bravúr is lett volna. Bánáti vélhetően azért hagyhatta ott ügyfelét az elsőfok után, mert Bene (és családja) az ügyvédi bedvány szövegezésébe is beleszólhatott a későbbiekben, a blog is erre tett kísérleteket. Ezt már dr. Szekér Gyula alpári, a jogi hivatást megcsúfoló módszereivel készséggel vállalta.

A mai napig házas Bene Krisztián tudtával és jóváhagyásával mostani táv-barátnője az áldozatot sértegeti

A mai napig házas Bene Krisztián új barátnője a nyilvános tárgyalások során szervezett demonstrációk eseményoldalára járt be saját névvel és facebook-reggel szeretőjét utolsó vérig védelmezni még 2017-ben.
Gera Noémi − aki a nyilvános tárgyaláson tanúként is be volt idézve − teljes nevének médiában történő titkosításához főződő jogát addig voltam hajlandó védeni, amíg egy zavarodott és naív nő lépett csak fel, aki érthetően nehezen tudja felfogni, hogy a bűntett előtt egy hónappal alig megismert partnere mellőle ment el lelúgozni előző barátnőjét. Akkor még többen féltettük is, hogy egy esetleges szakítással ő válik majd újabb áldozattá.

Gera a jogerős kúriai ítélet óta már kurvázza is Erikát, az áldozatot, őt q-val jelölve, a rövidítés jelentésére kétséget sem hagyva. Iparművészként dolgozik, de 2016 óta inkább csak az áldozathibáztatás a fő területe. Ahogy Bene apja, ő sem tudja felfogni, hogy a vádat az ügyész képviselte, a gyanúsítás már akkor megtörtént, amikor Erika még életveszélyes állapotban volt, szinte magatehetetlen, és nem volt teljesen tudatánál sem. Noémi rendszeresen megosztja Bene apjának blogírásait, amelyik apa Bene feleségét hurcolja el a tárgyalásokra, ezzel levegőnek nézve az új szeretőt. Gera Noémi a tanúskodása során, a bírótól tudta meg, hogy utolsó véréig védett partnere házas, még nem vált el. Ezt Bene még akkor sem közölte vele, amikor már tudta, tanúként hívják be Noémit.

Cikkem megjelenése estéjén, 2019. november 4-én magánszemélyek és nőjogi csoportok tüntetést szerveztek az Alkotmánybíróság elé, tiltakozva az ellen, hogy egy jogerősen elítélt nőt brutálisan megcsonkoló ítéletét hatályon kívül helyezzék.

A tüntetés sárga rózsás szlogenjére utalva Gera Noémi, Bene börtönbüntetése mellett mára csak virtuális szeretője az alábbi nyilvános posztot tette közzé a facebookon:

received_454647751827799_1.jpeg

Kép: Képernyőkép Gera Noémi facebook-oldalán megosztott nyilvános posztja, letöltés ideje: 2019. november 4., délután, a posztolás ideje így 2019. november 3.

A lúgos támadó határidőn túl, ráérősen él csak panaszával

Bene Krisztián indítványa ügyében az Alkotmánybírósághoz fordult jogerős ítéletét követő negyedik hónapban, 2018. novemberében. A három hónapos határidő betartására azzal hivatkozott, hogy az írásos ítéletet csak a júliusi kihirdetés után két hónappal, szeptemberben kapta meg. Természetesen jelen volt a kihirdetett és felolvasott ítéleten is. A beadványában hivatkozott Be. törvény egy évvel korábban változott. Az a szándéka, hogy erre a törvényváltozásra hivatkozva ad be panaszt, az írásos ítélet postázása előtt is felmerülhetett benne, módja volt előzetesen felkészülni rá, különösen, hogy semmi mással nem indokolja beadványát, pusztán azzal, hogy szerinte csorbultak az új Be. törvényben megadott felülvizsgálati jogai. A számára olyannyira fontos beadványra mégis várt az írásos ítéletet követően újabb két hónapot, miközben egy hónapos felkészülési idővel betarthatta volna az eredeti határidőt is.

Az alaptörvényességi felülvizsgálati kérelem kritériumai kikötik, hogy "visszautasítást eredményez, ha az indítvány nem vet fel bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenességet, sem alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést."
Ahogy írásomban kifejtettem, mind az öt bírósági ítélet bűnösnek mondta ki Bene Krisztiánt, tehát az ítéletek lényegi eleme egyirányba mutatott végig. Tettének szándékára és elkövetési eszköztárára nézve, a társult bűncselekmények tekintetében súlyosbodott egyre az ítélet.

Az égési sérülésekben szakképzett orvos és kórházigazgató magát elmaszkírozva az otthonából kilépő áldozatot megtámadja, visszalöki, megkötözi volt barátnőjét, elaltatja, majd ráöntött lúggal égési sérüléseket okozva szétroncsolja a cikkben modellezett felületen testét és hüvelyét. A lakást rázárja, miután magára hagyta. Felfegyverkezésnek minősülő fecskendőt és altatószert az általa vezetett kórházból szerezte be, alibijét a kórházzal próbálta igazolni.

Bene Krisztiánt első fokon testi sértés és kifosztás bűntettében, 4 évre ítélték, hivatásától 5 évre tiltották el. (Bene elvitte az áldozat telefonját, laptopját, okmányait, bankkártyáját és lakáskulcsát.)

Másodfokon életveszélyt okozó testi sértés bűntettében, magánlaksértés vétségében, egy rendbeli okirattal való visszaélés vétségében és egy rendbeli készpénz-helyettesítő fizetőeszközzel való visszaélés vétségében 9 évre ítélték, foglalkozásától örökre eltiltották.

A megismételt másodfokon életveszélyt okozó testi sértés bűntette, személyi szabadság megsértésének bűntette, magánlaksértés bűntette, okirattal való visszaélés vétsége, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz visszaélése vétsége vádpontokban ítélték el, szintén 9 évre.

A jogerős kúriai döntés a megismételt másodfokú ítélet vádpontjait tartotta fenn, a fogvatartásnak minősített esetét állapította meg, 11 évre szigorodott a büntetési tétel.


Megelőző bírósági ítélettel tartalmilag lényegesen ellentétes bírói döntés sosem született, az AB-panaszlehetőség zömmel ezekre irányulhatna, ha valaki a felülvizsgálati lehetőségeit vitatja.
Bene Krisztián sosem vitatta, hogy az áldozatot fogvatartották, kifosztották vagy elaltatták. Bene Krisztián sosem vitatta, hogy lúg okozta égési sérüléseket szevedett el az áldozat.
Bene Krisztián sosem vitatta, hogy az áldozatot alaposan ismerő férfipartner tette eztsőt, ezzel érvelt és vádaskodott másra mutogatva.
Bene Krisztián elismerte, hogy zaklatta és fenyegette áldozatát, és elismerte, használt fecskendőt hurcol a kocsijában. Bene Krisztián egyetlen altatáshoz értő orvos férfipartnert sem tudott megvádolni Erika körül.
Bene Krisztián az öt és fél év során mindvégig azt vitatta leginkább, valóban annyira sérült-e meg Erika, ahogy azt a szakvélemények állítják.
Bene jogerős bírósági ítéletére irányuló felülvizsgálati panaszát 2019. november 5-én vizsgálja az Alkotmánybíróság.

Eszes Beáta

Címlap fotó: Duna TV, Tetthely című műsor, ahol Bene Krisztián arccal és névvel adott interjút folyamatban lévő büntetőeljárása soránezzel a nyilvánosan blogoló apja és az eljárás során EMMI-államtitkár bátyja hozzájárulásával felfedte a teljes családi kört.

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1