Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit
Lengyel János

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Nyugdíjak: iszonyatos létminimumon tartó trükközést tártak fel

Ha a magyar nyugdíjak alacsony szintjét próbálják cáfolni, akkor gyakran hivatkoznak arra, hogy az utolsó bérekhez viszonyítva magas az első nyugdíjak mértéke EU-s összehasonlításban. Viszont egy statisztikai trükközés miatt tűnik jobbnak a hazai összkép a valóságosnál: nemcsak a nyugdíjasok, de a nyugdíj előtt állók is rossz helyzetben vannak.
Szabó Dániel, 2019. december 4. szerda, 11:57
 
Ha a hazai nyugdíjrendszer problémáiról, és az alacsony nyugdíjakról van szó, akkor nagy hangsúlyt kap a közbeszédben, hogy sok a minimálnyugdíjas (28 500 forintos juttatást kapó), valamint a nyugdíjplafon megszűnése miatt a milliós kifizetések torzítják az átlagnyugdíj összegét. Amikor pedig a hazai időseknek fizetett jogosultságot védik, akkor rendre a helyettesítési ráta nevű mutató nagyságával érvelnek. Utóbbi viszont hiába fest viszonylag jó képet a hazai helyzetről, valójában egy hibás összevetésen alapszik.  A helyettesítési ráta lényegében azt mutatja meg, hogy a nyugdíjas hány százalékát kapja a nyugdíj előtt álló dolgozók - az ötvenes éveikben járók - bérének. Ez az érték 2016-ban még 67 százalék volt a KSH szerint, majd csökkent. Mert bár a nyugdíjakat is jelentősen, az infláció feletti mértékben emelték, a bérek ennél is sokkal jobban megugrottak - magyarázza elemzésében a Privátbankár.

Viszont a helyettesítési rátánál - a világ és az EU eltérő nyugdíjrendszerei miatt - bruttó bérekkel és nyugdíjakkal számolnak. Csakhogy míg máshol adóznak az időseknek fizetett állami juttatások, addig itthon adómentesek. Az OECD méréseinél ezért figyelik is a nettó kifizetéseket, ami már rávilágít a torzításra: Magyarországon a "helyettesítési ráta" 56,1 százalék a bruttó érték, és csavarosan kiderül, hogy 84,3 százalék a helyzet a nettónál. (A bruttósítás miatt több szakértő is kardoskodott már, ahogy arról írtunk.)

Ahogy a portál megjegyzi, így alakul ki az a kép, hogy a nyugdíjak helyettesítési rátája itthon jobb, mint Hollandiában, és alig marad el a portugál és az osztrák szinttől. Viszont az arányosítás teszi csalókává a helyzetet: az az állítás megáll, hogy a nyugdíjasok nem kapnak sokkal kevesebbet, mint az ötvenes éveikben járó dolgozók, de ennek hátterében inkább az van, hogy nagyon alacsonyak a nyugdíj előtt állók fizetései.

"Ugyanis a magyar átlagos bruttó bér az országban 2018 végén 329 900 forint volt a KSH szerint, a nettó 219 400. Az öregségi nyugdíjasok átlagos ellátása pedig 129 637 forint. Ez csak 39 százaléka a bruttó átlagbérnek és 59 százaléka a nettónak. A két szám nagyon más, sokkal alacsonyabb, mint amit az említett helyettesítési ráták mondanak" - szól a lap összegzése, amely szerint egyrészt a probléma hátterében az is van, hogy nem az összes, hanem csak az ötvenes dolgozók átlagához viszonyítanak. Az ötvenesek nettó medián bére is csak 160 ezer forint körül lehetett tavaly.

Ez a szám pedig annyira alacsony, hogy az átlag nyugdíj nem sokkal haladja meg a létminimumot, valamint elmarad attól a számtól, amit a KSH egyik adatsora szerint a jó megélhetési szinthez a megkérdezett lakosság elegendőnek tart. Ez havi 168 700 forint, ami már 30 százalékkal több az átlagnyugdíjnál.

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1