Viszont a helyettesítési rátánál - a világ és az EU eltérő nyugdíjrendszerei miatt - bruttó bérekkel és nyugdíjakkal számolnak. Csakhogy míg máshol adóznak az időseknek fizetett állami juttatások, addig itthon adómentesek. Az OECD méréseinél ezért figyelik is a nettó kifizetéseket, ami már rávilágít a torzításra: Magyarországon a "helyettesítési ráta" 56,1 százalék a bruttó érték, és csavarosan kiderül, hogy 84,3 százalék a helyzet a nettónál. (A bruttósítás miatt több szakértő is kardoskodott már, ahogy arról írtunk.)
Ahogy a portál megjegyzi, így alakul ki az a kép, hogy a nyugdíjak helyettesítési rátája itthon jobb, mint Hollandiában, és alig marad el a portugál és az osztrák szinttől. Viszont az arányosítás teszi csalókává a helyzetet: az az állítás megáll, hogy a nyugdíjasok nem kapnak sokkal kevesebbet, mint az ötvenes éveikben járó dolgozók, de ennek hátterében inkább az van, hogy nagyon alacsonyak a nyugdíj előtt állók fizetései.
"Ugyanis a magyar átlagos bruttó bér az országban 2018 végén 329 900 forint volt a KSH szerint, a nettó 219 400. Az öregségi nyugdíjasok átlagos ellátása pedig 129 637 forint. Ez csak 39 százaléka a bruttó átlagbérnek és 59 százaléka a nettónak. A két szám nagyon más, sokkal alacsonyabb, mint amit az említett helyettesítési ráták mondanak" - szól a lap összegzése, amely szerint egyrészt a probléma hátterében az is van, hogy nem az összes, hanem csak az ötvenes dolgozók átlagához viszonyítanak. Az ötvenesek nettó medián bére is csak 160 ezer forint körül lehetett tavaly.
Ez a szám pedig annyira alacsony, hogy az átlag nyugdíj nem sokkal haladja meg a létminimumot, valamint elmarad attól a számtól, amit a KSH egyik adatsora szerint a jó megélhetési szinthez a megkérdezett lakosság elegendőnek tart. Ez havi 168 700 forint, ami már 30 százalékkal több az átlagnyugdíjnál.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges