Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit
Lengyel János

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Orbán azonnal lenyúlta a nyugdíjasok pénzét, Szájer viszont „szerethető” alkotmányt akart

Sorozatunkban a napi hírek tükrében felvillantjuk Orbán Viktor kormányzásának eseményeit.  Azokat a döntéseket, amelyek megalapozták a Nemzeti Együttműködés Rendszerének nevezett kormányzás politikáját, s alapvetően meghatározták az ország lakóinak mindennapjait. Orbán értékelése szerint az elmúlt tíz év sikertörténet, amely száz esztendő legsikeresebb fejezete. A miniszterelnök kiegyensúlyozott fejlődést lát, gazdasági eredményeket, amelyek előnyei a legszegényebb rétegekhez is eljutottak. Ezzel szemben a kritikusok a demokrácia leépítését, a közszolgáltatások színvonalának drámai romlását, a korrupció elszabadulását látják. A második Orbán-kormány tíz évvel ezelőtt, 2010. május 29-én alakult. Portálunk heti rendszerességgel felidézi ennek a tíz évnek a történéseit – ahogyan ma látjuk

„Az érvényben lévő alkotmány nem fejezi ki az összetartozást és nem szerethető” – ezt először 2010 októberében 18-án mondta Szájer József. Ami arra utal, hogy a hatalomra kerülés után nem hirtelen ötlettől vezérelve, hanem előre megfontolt szándékkal kezdett el az iPadján a régi, bevált helyett új alkotmányt fogalmazni. Az alaptörvény atyjaként elhíresült Szájer tehát mindenekelőtt szerethető alkotmány kívánt megalkotni, ami elvileg társadalmi konzultáció eredményeként született volna meg. Bár a tankönyvek szerint a modern alkotmányok elsősorban a társadalom közös érdekeit, közös céljait kívánják rögzíteni, azt már Szájer első megszólalásakor is lehetett érzékelni, hogy ebben a munkában az ellenzék aligha vesz részt. Vagyis az alkotmányozásból a kétharmados többség kizárta a társadalom csaknem felét képviselő ellenzéket. 

Az állampolgároknak ugyan lehetővé tette, hogy az interneten mondják el véleményüket a készülő alaptörvényről: az alkotmányos alapértékekről, közpénzügyekről – Mészáros Lőrinc, az azóta több száz milliárd forint gazdája akkor még csak gázszerelőként kereste a kenyerét –, továbbá az alkotmányvédelemről, és az igazságszolgáltatásról. 

Egy megadott portálon: az alkotmany.postr.hu honlapon nyilvánosságra hozták az alkotmánytervezetet, amiről eleinte senki nem tudta, hogy mikor, és főleg ki készítette. Az első tervezetben – a még ma is meglévő portál tanulsága szerint – az állampolgárok döbbenetes mennyiségű helyesírási hibát találtak. Pedig állítólag az alaptörvény első változata még nem is Szájer iPadján készült.

Néhány ügybuzgó, elkötelezett állampolgár előállt konkrét javaslatokkal is, de annak nem találtunk nyomát, hogy a beküldött módosításokat bárki elolvasta, vagy véleményezte volna. És teljes homály fedi azt is, hogy ezek az „alulról jövő” kezdeményezések bekerültek-e a végleges változatba. Viszont a megadott címen (alkotmany.postr.hu) szép interjú olvasható az addig szocialista színekben politizáló Szili Katalinnal, aki a 2010-es választás idején rádöbbent, hogy ő inkább szolgálná Orbán Viktort és a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.  

Az említett honlapon egyébként megszólalt még a visszavonult kisgazda pártvezér, Torgyán József is, aki szokása szerint nem kertelt: szerinte nemzetellenes bűntettet követ el, aki nem vesz részt az alkotmányozás folyamatában. Ennek tükrében különösen érdekes, hogy a kormánypártok az ellenzéket teljesen kihagyták az alkotmány megszövegezéséből. Mindenesetre azt Gulyás Gergely többször megígérte, hogy Magyarország nem lesz királyság! Elmondta véleményét Lánczi András is, aki szerint a rendszer célja maga a korrupció. A nevezett portálon több „civil” bejegyzés is akad: egy állampolgár véleményét azonban meglepő módon nem törölték. Azt javasolta ugyanis, hogy ilyen nagy feladat előtt Szájer elmeállapotát is meg kéne vizsgálni. De az sajnos nem derült ki, hogy ez megtörtént-e, vagy sem.

Mindenesetre a Fidesz 2010-es kormányra kerülése után, tehát már október közepén Szájer József azt mondta: az Országgyűlés célja, hogy fél év alatt, 2011 tavaszára megszülessen az ország végleges alapokmánya, amely szimbolikus értelemben is véget vet az elmúlt időszak átmeneti jellegének. Az új alapokmánynak épp úgy építenie kell az elmúlt ezer év egyedülálló magyar történelmi hagyományaira, mint a modern, európai alkotmányosság elveire. 

Az akkor még létező Népszabadság kérdésére Szájer József jó ötletnek nevezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes felvetését, hogy a preambulumban szerepeljen a Himnusz első néhány sora: „Isten, áldd meg a magyart...” Ezt korábban állítólag Szájer képviselő is felvetette, hisz' a Himnusz szimbolikus szövegű. Szájer József azt mondta, hogy a rendszerváltás óta érvényben lévő alkotmánynak az a legsúlyosabb baja, hogy nem fejezi ki az összetartozást és nem szerethető! Arról sajnos nem beszélt a közelmúltban szex-orgiába keveredett Szájert József, hogy ezt a tíz évvel ezelőtti megállapítását mire alapozta. 

Ugyancsak 2010 őszén indult el az a folyamat, amelynek végén a kormány lenyúlta a nyugdíjkasszát. Egészen pontosan az állam rátette a kezét az emberek 3 ezer milliárdos nyugdíjvagyonára. Közben többször is becsapták a pénz valódi tulajdonosait. Orbán Viktor ugyanis azt ígérte, hogy aki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe, annak garantálják az egyéni számlavezetést. Ennek következményeként került a 3 ezer milliárd az állam kezébe. Hiába jelezte a parlamenti ellenzék, hogy a Matolcsy György javaslata alapján születetett döntés sérti az alapjogokat és az emberi méltóságot, a kormány visszaélve a hatalmával, „közérdekre” hivatkozva elvette – egyesek szerint ellopta – csaknem három millió ember megtakarított pénzét. A szakmai érdekképviselet úgy fogalmazott, hogy Orbán és társai köztörvényes cselekedettel vádolhatók.

Bár a pénz lenyúlását lehetővé tévő törvény elfogadásakor Matolcsy György azt nyilatkozta, hogy a nyugdíjkassza ezermilliárdjait adósságcsökkentésre fordítják, de ezt az ígéretet sem teljesítette teljes mértékben. Ezen kívül az egyéni számlákkal a mai napig adós a rendszer, sőt, a készülő alaptörvény felszámolta a kapcsolatot a nyugdíjjárulék-befizetés, és a járadék között! Ezzel alapjaiban bizonytalanították el a hazai nyugdíjrendszert. Mihályi Péter közgazdász szerint miután a korábbi garancia, hogy a befizetett nyugdíjjárulékért nyugdíj jár, kikerült az alkotmányból, ma már valójában semmi sem jár!

Folytatjuk!

Forrás: hírklikk.,hu

Rovatok: 
Egyéb

Navigáció

Partnerek

X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1