Megváltoztatta márciusi nemzetpolitikai előadásának témáját Patrubány Miklós. A Magyarok Világszövetségének elnöke eredetileg a Szent Korona Országának a 21. század kihívásaira adott válaszairól tartotta volna előadását. Ám az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának egy külföldi irattárból olyan dokumentum került a minap a birtokába, amely tervbe vett előadásának elhalasztására késztette. A Magyarok Világszövetsége a nemzeti ünnepen újabb PERDÖNTŐ BIZONYÍTÉKOT hozott nyilvánosságra. 2010 óta „keressük a fogást azon a magyarellenes összeesküvésen, amely legkevesebb százötven éve akadályozza ennek az alapvető igazságnak a kimondását, elismerését és Petőfi Sándornak a végtisztesség megadását” – mondta Petőfi Sándor Szibériába történt elhurcoltatásáról felvezetésként az MVSZ elnöke… A dokumentumot egyidejűleg ismertették Budapesten és a felvidéki Bélyben.
  A perdöntő bizonyítékot egy levél szolgáltatta, amelyet bizonyos Kiss Pál írt, aki Balatonkenesén élt. Kiss Pál 1956 után emigránsként Németországban repülőgép- és hajótervezéssel foglalkozó mérnökként kereste kenyerét. Az ominózus levéllel az első világháború során szibériai hadifogságba került édesapjától, id. Kiss Páltól szerzett információt kívánt a magyar nemzet tudomására hozni. Sajnos, szándékában megakadályozták. Mostanig. Kiss Pál most előkerült leveléből megtudjuk, hogy 1920-ban – a nemzetközi vöröskereszt szervezésében –Szibériába elhurcolt első világháborús magyar hadifoglyok érkeztek Magyarországra. Mi ebben a rendkívüli? – kérdezhetnénk. Az, amiről eddig sehol sem esett szó! Volt ugyanis a hazaérkező hadifoglyok között egy 90 éves honvéd is, akit 1849-ben hurcoltak el az orosz cári csapatok, bizonyos Minarovics Vendel! 
  Minarovics Vendel pedig a burjátországi Csitában harmadmagával találkozott az ugyancsak Szibériába hurcolt Petőfi Sándorral, aki betegen egy fogolytábor kórházában feküdt… 
   Minarovics Vendellel és két társával – a Szibériában családot alapított, és örökre ott maradt Csapó Mihállyal és Kirner Ferenccel – nem csupán id. Kiss Pál találkozott, hanem három ugyancsak hadifogságba esett magyar tiszt is. Méghozzá nem is akárkik: Prónay György százados, akinek a századában volt egy ideig Gyóni Géza költő is, Endresz György főhadnagy, aki később, 1931-ben Trianon elleni tiltakozásként a Justice for Hungary! nevű repülőgéppel átrepülte az Atlanti óceánt, és Foyta Tibor hadnagy, aki hazatérte után feleségül vette az Országgyűlés elnökének Almássy Lászlónak a lányát. 
  Hármójuk tanúsága sem volt elegendő ahhoz, hogy Magyarország érdemben kezdje vizsgálni Petőfi Sándor és a vele együtt 1849-ben Szibériába hurcolt honvédek sorsát!

Patrubány Miklós: Három magyar katonatiszt is tanúsíthatta Petőfi Sándor szibériai elhurcolását…

  Kis Pállal 2002-ben találkozott Kéri Edit is. Találkozásukról egy terjedelmes írást közzé is tett. De kimaradt belőle a koronatanú, Minarovics Vendel hazatérésének említése! Vajon miért? 
  Találkozott Kiss Pállal néhai Kiss Dénes koszorús költő, a Trianon Társaság akkori elnöke is. Meg is írta erről szóló cikkét. De annak közlését ő maga sem vállalta. A közzétételre csak Kiss Dénes halála után, 2015-ben kerülhetett sor. Vajon miért? És vajon miért nem beszél ő sem a hazatért koronatanúról, Minarovics Vendelről? 

Lévén Március 15-e, ami Magyarországon a cenzúra eltörlésének a napja is, az MVSZ elnöke feltette a költői kérdést:

„Vajon, hogy létezik, hogy a Magyar Nemzet nevű újság, amelynek Kiss Pál 2002-ben ezt a levelét – nyilvánvalóan a közlés szándékával – megküldte, soha nem szólt erről egy szót sem?!” 
  Majd konkrét példákat is bemutatva, keserűen vallva a Nemzeti konzultáció Trianonról ellen nap mint nap tetten érhető magyarországi cenzúráról, megállapította:
„Kőkemény cenzúra van ma Magyarországon, legalábbis a közszolgálatinak nevezett médiában! Ott Trianonról szó nem eshet a mai Magyarországon. Ott Petőfi Sándorról és Szibériába történt elhurcolásáról szó nem eshet a mai Magyarországon!” 

„De ez minket nem fog megállítani!” – mondta, nyilvánvalóan a Trianonról szóló nemzeti konzultációra utalva Patrubány Miklós, és kijelentésének nyomatékosításáért a következő két szónokot így konferálta fel: „Aki nekem nem hiszi el, az hallgassa meg Bottyán Zoltánt és Drábik Jánost!”.

 Ezt, az 1920-ban hazatért 1849-es honvédet, Minarovics Vendelt megnevező PERDÖNTŐ BIZONYÍTÉKOT március 15-én, a budapesti bejelentéssel egyidejűleg a felvidéki Bélyben, az ott életre hívott Petőfi Sándor Intézetben tartott ünnepi megemlékezésen Fuksz Sándor, az MVSZ Felvidéki Országos Tanácsának elnöke, egyben az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának,  koordinátora is ismertette.

A Magyarok Világszövetsége 2018. március 15-i ünnepségének teljes felvétele ide kattintva tekinthető meg.

MVSZ Sajtószolgálat

9534/180317