Bár az alacsony infláció a reálbérek növekedését eredményezte az első negyedévben, ebből a nógrádiak és a hajdú-bihar megyeiek semmit sem éreznek. Sőt, bérük még így is kevesebbet ér, mint egy évvel ezelőtt.

Azt már tudjuk a Központi Statisztikai Hivatal havi közlései alapján, hogy a rezsicsökkentések révén zuhanó infláció eredménye reálszintű bérnövekedés lett. Mivel legutóbb a rekordmagasságban lévő árindex idején készítettünk területi statisztikát (lásd: Kíméletlenül szakad szét az ország a bérek mentén című cikkünket), és már rendelkezésre állnak első negyedéves friss adatok, vetettünk egy pillantást arra, hogyan állnak az egyes megyék a reálbérek terén.

Az észak-nyugati országrész viszi a prímet

Abban semmi változás nem történt, hogy Budapesten a legmagasabb az átlagos nettó kereset, 185,3 ezer forint. Így volt ez egy évvel ezelőtt és most is, a különbség kicsivel több mint 7000 forint, vagyis 4,1 százalékos növekedés következett be nominálisan. Az első negyedévben átlagosan a második legmagasabb összeget, közel 144 ezer forintot a Győr-Moson-Sopron megyei dolgozók vihették haza, a dobogó harmadik fokára pedig Komárom-Esztergom megye fért fel 143,5 ezer forintos nettóval.

Nagyvállalatnál szeretne elhelyezkedni? Nézze meg a lehetőségeket!

Ezzel szemben Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád megye neve mellett szerepel a három legalacsonyabb nettó bér - egyik esetben sem éri el a 113 ezer forintot az az összeg, amiből átlagosan gazdálkodhatnak a dolgozók. Mindez egyébként azzal is összefüggésben lehet, hogy ezeken a területeken rendkívül rossz a munkaerőpiaci helyzet, és sokkal inkább jelent támaszt a másodlagos piac, vagyis a közmunka, mint az országunk nyugati felében. Az egy évvel korábbi állapotokhoz képest egyébként ezekben az esetekben is nominálisan mutatkozott némi növekedés, a minimálbér kötelező emelésével is indokolva.

Folytatódik a szakadás

Tavaly ősszel a rekordinfláció idején nem volt nagy meglepetés, hogy több megye esetében a reálbér csökkenéséről kellett beszámolnunk. A mostani cikkünk egyik főszereplője ez alól kivétel, Hajdú-Bihar megyében ugyanis közel 1 százalékkal ért többet a fizetés a tavalyi év szeptemberével bezáródó időszakban, mint 2011 azonos intervallumában.

A mostani kalkulációnk alapján az infláció idei nagy zuhanásának eredményeként szinte mindenhol a reálbér növekedésével találkoztunk az első negyedévben, egyedül Hajdú-Bihar és Nógrád megyében árulkodnak némi csökkenésről a számok. A hajdúsági területen dolgozók bére az idei első három hónapban 0,3 százalékkal ért kevesebbet, mint 2012 azonos időszakában, míg Nógrád megyében sokkal rosszabb a helyzet. Itt ugyanis 1,2 százalékos reálcsökkenés következett be. Az első három havi infláció átlaga, a 2,9 százalék ugyanis jócskán meghaladta a statisztika alapján bekövetkezett 1,7 százalékos nettó bérnövekedést.

Ezzel szemben Heves, valamint Veszprém és Somogy megyében "nyerték a legtöbbet" az alacsony infláción, hiszen a reálbér 3,6 százalékkal növekedett az előbbi és 3,1-3,1 százalékkal az utóbbi megyékben. Az országos átlag egyébként mindössze 1,3 százalék volt.

Tavaly ősszel arra a következtetésre jutottunk, hogy kíméletlenül szakad az ország a bérek mentén, most viszont ezt már erős túlzással lehet csak kijelenteni. A rezsicsökkentések miatt zuhanó inflációnál ugyanis majdnem mindenhol jobban nőtt a nettó bér, ezzel tehát valamennyire csökkentek a különbségek, ha a reálváltozásokat nézzük. Önmagában a nettó kereseteket nézve viszont jottányit sem javult a helyzet: a munkaerőpiaci szempontból legnehezebb helyzetben lévő régiók egyre növelik a leszakadásukat, hiszen míg tavaly 73 ezer forintos eltérés volt a rangsorunk eleje és vége között, ez egy negyedév alatt 75 ezer forintra növekedett.

Székely Sarolta
mfor.hu