Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Hollósi-Simon István

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila


 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Rekordnyereséget fölözött le a vadászati ágazat

Az októberben lezárult budapesti „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás után nem is tudjuk, valójában miről is szól ez a jól fialó ágazat. 

Az Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) adatai szerint a márciustól február végéig tartó 2020/21-es vadászati évben az ágazat bevételei meghaladták a 30,8 milliárd forintot, ami napi szintre leosztva 82 millió forintnak felel meg. Az éves bevétel nagyságát jól érzékelteti, hogy az érték közel háromszorosa a Sziget Fesztivál költségvetésének (10,8 milliárd forint 2019-ben), nagyságrendileg megegyezik a Diákhitel Központ által 2020-ban folyósított hitelek összegével (32,9 milliárd forint) és kevesebb, mint harmada a csomagküldő és internetes kiskereskedelem 2021. augusztus havi volumenének (95,3 milliárd forint) - írja a G7. . 

Általános tendenciának mondható az utóbbi évtizedekből, hogy a nagyvadak állománya növekedett, míg az apróvadaké csökkent. Például 1960-ban az akkor még kisebb erdőterületeken 17 ezer példányt számláló gímszarvas populációt becsültek, mára viszont 120 ezerre tehető számuk.

Az apróvadak számának csökkenésében az intenzív, nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhelypusztulás is nagyban szerepet játszott, legkritikusabb helyzetben a fogolyállomány van, a valaha 1 milliós állomány mára alig tízezer példányra csökkent.

Nagyvadakból összesen 226 ezer került terítékre az előző vadászati évben, legtöbbet őzből lőttek le, 109 ezret. Ezekből összesen 67 182 db trófeát bíráltak el. A trófeabírálaton belül a vadfajok részaránya nem változott érdemben az elmúlt pár évben. Az őzagancsok 63,8 százalékkal, a gímszarvas agancsok 23,8 százalékkal, a vadkan agyarak 4,5 százalékkal, a dámlapátok 6,4 százalékkal, a mufloncsigák 1,5 százalékkal részesedtek az összes elbírált trófeából.

Az apróvadfajok közül az idei szezonban csak fácánból 392 ezer egyed került terítékre. 2010 és 2020 között átlagosan 60 ezer vadász tevékenykedett Magyarországon, akik fejenként 5,5 nagyvadat és 10 apróvadat ejtettek el éves átlagban.

A dúvadak terítékéből a róka a legjelentősebb, az előző idényben 89 ezer példányt ejtettek el. Első olvasatra meglepőnek tűnik, de a többi dúvadhoz hasonló mértékű károkat okozni képes kóbor kutyák és kóbor macskák is ebbe a kategóriába tartoznak, kutyából 2185-öt, míg macskából 4186 példányt lőttek ki a 2020/21-es szezonban.

A szerzők elemzik a gazdasági mutatókat is: az ágazat az idei szezonban több, mint 30,8 milliárd forintot hozott a konyhára, s ha a bevételek hosszabb távon azt mutatják, hogy 10 év alatt több mint 60 százalékos növekedés ment végbe, ami folyó értéken számolva 4,9 százalékos, reálértelemben pedig 3 százalékos éves növekedésnek felel meg.

Az elmúlt időben a külföldi vendégvadászok számának visszaesése okozta a legfájóbb sebet. A 2019/20-as szezonról a 2020/21-es szezonra 47 százalékkal csökkent a külföldi vadásztatásból és a kapcsolódó szolgáltatásokból származó bevételek volumene, ami 3,26 milliárd forint kiesést jelent. A külföldiek által zsákmányolt trófeák száma 50,8 százalékkal 13 182 darabra csökkent, valamint bírálaton belüli arányuk is megfeleződött, 37,2-ről 19,6 százalékra csökkent.

A vadgazdálkodás országos pénzügyi eredménye (vagyis a bevételek és a kiadások különbözete) az elmúlt 10 szezonban mindig pozitív volt. Az ágazat a 2019/20-as vadászati évben könyvelhette el az eddigi legnagyobb nyereséget, 3,66 milliárd forintot, írja a G7.

mfor.hu
Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1