Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Hollósi-Simon István

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila


 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Sarkantyúcsont

       Sarkantyút tör valakivel: a kakas csüdjén hátrafelé görbülő karmot, a sarkanytyúcsontot kétfelé húzzák abban a babonás hiszemben, hogy akinél a széttört csont csúcsa marad, annak kívánsága teljesül.

        Lehetségessé, sőt magától értetődővé teszi az ösztönnek értelmet adó rálátás a méhkeréki román néptáncosok háromszéki szereplésekor – nemsokára a változás után, - ahogyan pengett a csizmás legények sarkantyúja. Miként a csizma sarkát a kétíves szár körűlveszi, ehhez csatlakozik a sarokvas és a nyak, amelyben a csillag alakú mozgatható taraj található, úgy a korábban említett ösztönt az akarat öleléssé szelídítette, - a mértéletesség test és lélek összhangjában, - és a hatvanas években dél-Erdélyben elsajátított nyelvi ismerettel „Bine ati venit!”- Isten hozott szavakkal köszöntöttem őket. A világ legtermészetesebb dolga maradt el, hogy ők nyelvüken szóltak volna, mert a szót megfelejtették, de Méhkerék községházán, a szívükben s kalapkájukon lebegett a trikolor piros-sárga-kék. Ha már a kölcsönhatás sarkantyú eleméhez jutottunk, a sarkantyú kifejezést az agrár szakszótár nem egészében fejti ki, mert hiszen ide tartozik eredeti céljának megjelölése, hogy a lovag (nesze Vaszi cseresznye!) lábbelijének (enyhén fogalmazott csizma) sarkára vert, vagy kötött bökentyű, vasból vagy más éremből készül, mellyel a lovat ösztönzi. Az acél, ezüst és arany sarkantyú a „lassú járó lónak”, - a tüzes paripának inkább zabola való. Azóta is sikolt, rikolt a pengetős sarkantyú, hogy a székely zászlót lobogtatóknak nótát, felismerhető nótát kellene azzal, ott kiverniük...

          Lehetségessé, sőt magától értetődévé teszi „több mint száz évvel ezelőtt a szinte emberfölötti nyelvtehetséggel bíró Mezzofanti olasz nyelvész, aki 58. nyelv ismerője, értett és beszélt – és ezek között magyarul is tökéletesen tudott! – egyszer így nyilatkozott: A magyarok, úgylátszik, még nem tudják minő kincset bírnak nyelvükben.” (Lássad Zsirai Miklós: Nyelvünk alkata)

        Ugyancsak az ösztönnek a székelység veleszületett cselekvésre irányuló belső indíttatás is készséges értelmes célszerű viselkedésre sarkall, hogy röviden, csupán a lényeget kiemelve áttekintjsük a március 10-i meglátásainkat, fogalmilag összetartó dolgokat miután országszerte több száz településen lengeti a tavaszváró szél a szabadság napos-holdas székely zászlóit. Tisztánlátásunkat az határozza meg, hogy ezt a megnyilvánulást mindenek előtt merjük őszintének, jogosnak minősíteni anélkül, hogy a román ajkú honfitársakat és nemzeti öntudattal bírókat bántanánk. Több évtizede annak, hogy a magát „nagy román”-nak minősitő Hagiu Dan Mihai iskola igazgató a nagy nyilvánosság előtt tőlem ezt a választ kapta: örvendek, „én nagy magyar vagyok”: Azóta a többi jó román barátaim sorában tartom nyilván.A napokban láthattuk a hagyományos „martisor” román nemzeti népszokást. Annak idején évtizedekig kapttuk-adtuk; most csak kaptam, de ez nem zavart és nem is zavarhatott egyetlen civilizált nemzetet, - bennünket sem magyarokat...

      Újabban a világsajtó is kezdett foglalkozni a székelység ügyével: Hürriyet című török napilap egy helyzetelemzést közölt, az amerikai The New York Times viszont, - ahogy azt az „ultrasliberi.hu” is megírta – helyszíni beszámolóval tájékoztatta olvasóit a székelyek küzdelméről. Mindkét lap a katalánok harcához hasonlítja a székelyek ügyét. Ne feledjük: a katalánok ma már nagy nemzetközi ismertséggel és elismeréssel nemhogy az autonómiáért, a teljes függetlenségért is harcolnak, tegyük hozzá: jó esélyekkel.

       Csak a 2004. december 5. iszonyata és gyalázata után öröm tudni, hogy már több száz anyaországi település felhúzta a székely lobogót, március 10.-ig lobog a legkisebb magyar faluban is a szabadság szimbóluma.

      Igencsak bízom a nemzeti önazonosságunk védelméért Marosvásárhelyen kivonulók egységes, pártállástól független összefogásában és a román nemzetet képviselők lojalitásában.

      Sarkantyúcsont mellett, hisszük, hogy a békés tüntetésben velünk lesz Isten.

 

       A szöveg megállapítását végezte:

                Pásztori Tibor Endre

 

Rovatok: 
Publicisztika

Hozzászólások

 #
Mottó: „Századokon keresztül a magyar a hízelkedéshez szokott, amibűl honosaink nagy részének önmaga túl¬becsülése, gőgje s hiúsága támada: az igaz egyenes szótúl pedig elszokott... „A közrestség nem engedi, hogy ott keresse a hibák gyökerét, ahol azok valódi fészke van, tudniillik saját szánakozásra méltó tudatlanságában s a legvilágosb oknak sem elegendő gőgjében." Széchenyi. „Súlyt helyezek arra. hogy elösmerjük, miszerint magunk voltunk okai elaljasodásunknak. mert az egyik legfőbb átkunk amaz önámítás. mely szerint hibáink okát mindig másban, magunkon kívül keressük a sanyarú politikai viszonyokra hárítva mindent, hagyjuk magunkat elbúsulni és elalunni a haza fájdalmat. A nemzet felemelkedő korszakát az önismeret vezette be." Vajda János
 
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1