Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit
Lengyel János

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Sok minden változik az új Tb törvénnyel július 1-től

Július 1-től él a társadalombiztosítási ellátásokat és ezen ellátások fedezetét szabályozó új jogszabály. A fontosabb változások között van a saját jogú nyugdíjasok általános járulékmentessége, az egyéni járulékkötelezettségek összevonása, a járulékfizetési alsó határ, a társas és egyéni vállalkozók járulékalap korrekciójának megszüntetése, valamint a hátralék miatti TAJ kártya inaktiválás. A fentiek mellett a szociális hozzájárulási adó mértéke 15,5 százalékra csökken.

2020. július 1-én hatályba lép a társadalombiztosítási ellátásokat és ezen ellátások fedezetét szabályozó új jogszabály („új Tbj”). Az új törvény sok tekintetben a korábbi jogszabályban („régi Tbj”) és annak végrehajtási rendeletében található szabályokkal megegyező rendelkezéseket tartalmaz. Van azonban néhány változás, amire érdemes felhívni a figyelmet.

A saját jogú nyugdíjasokat általános járulékmentesség illeti majd meg, függetlenül a foglalkoztatás formájától. Ezzel párhuzamosan a kifizető is mentesül a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól, ha saját jogú nyugdíjast foglalkoztat.

Az egyéni járulékkötelezettségek összevonásra kerülnek július 1-től, így a biztosítottakat egységes, 18,5 százalékos tb kötelezettség terheli majd, a korábbi 4 külön járulék (nyugdíjjárulék, pénzbeli- és természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint munkaerőpiaci járulék) helyett. Néhány speciális juttatás esetében – így például gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj – csak 10% nyugdíjjárulék fizetendő. Ennek következtében:

• A feladatukat megbízás keretében ellátó személyek, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamit a biztosított mezőgazdasági őstermelők járulékfizetési kötelezettsége 17 százalékról 18,5 százalékra nő. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a 2020. július 1. utáni időszak tekintetében álláskeresési járadékra is jogosultságot szereznek.

• Az összevonásra kerülő járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5 százalékos tb járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. Ez magasabb kedvezményalapot jelent, hiszen jelenleg a 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékkal szemben nem érvényesíthető a családi járulékkedvezmény.

Bevezetésre kerül a járulékfizetési alsó határ. Ez alapján a munkaviszony keretében foglalkoztatott személyek esetén is a tb járulékot legalább a minimálbér 30 százaléka után kell majd megfizetni, akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges jövedelme ennél alacsonyabb. Ez a rendelkezés különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott személyeket érintheti és esetükben a rendelkezés következtében a járulékalap eltérhet a személyi jövedelemadó alapjától.

E rendelkezés a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe is átvezetésre A legutóbbi módosítási javaslat alapján pedig, ha a munkavállaló tényleges jövedelme nem éri el a fenti összeget, a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fennálló tb kötelezettséget a munkáltatónak kell viselni (bevallani és megfizetni) anélkül, hogy ezt az összeget később a munkavállalótól visszakövetelné.

A különbözet alapján fennálló tb járulékfizetési kötelezettséget azonban a 2020. július és augusztus hónapokra vonatkozóan nem kell majd teljesíteni; az ezekre a hónapokra tekintettel a járulékalapot képező jövedelmet az általános szabályok szerint kell megállapítani.

A járulékalap meghatározásával kapcsolatosan az alábbi változások kiemelten fontosak:

• Társas és egyéni vállalkozók esetében az új Tbj megszünteti a járulékalap korrekciókat, így a jövőben a tb járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér (garantált bérminimum) után kell megfizetni, a korábbi 150 százalékos minimálbér (garantált bérminimum) helyett.
• Adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem hiányában vagy abban az esetben, ha a jövedelem részben vagy egészben Magyarországon kívül adóztatható, a járulékalapot speciális szabályok alapján kell meghatározni. A tervezett szabályozás elvi szinten hasonlít az eddigi szabályozáshoz, azonban bizonyos esetekben a járulékfizetés a KSH által a tárgyévet megelőző év július hónapjára publikált bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez kötött vagy akár további összetett szabályok mentén kell a járulékalapot megállapítani. A szociális hozzájárulási adó alapját is az új szabályokhoz igazítottan kell majd meghatározni.

Nyugdíjakat érintő új szabályok

Új jogintézményként kerül bevezetésre a nyugellátás megállapítása során az elévülési idő figyelmen kívül hagyása. A jogintézmény lehetőséget teremt arra, hogy az adózásban általános 5 éves elévülési időn túl is lehetőség legyen a nyugdíjjárulékkal és alappal kapcsolatos kötelezettségek pótlására (bevallás, befizetés) vagy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a befizetett járulék visszaigénylésére. Az eljárás a magánszemély kérelmére indul, ami egyben azt is jelenti, hogy a NAV-ot továbbra is köti az általános elévülési idő, tehát a NAV az elévülési időn túl hivatalból továbbra sem állapíthat meg kötelezettséget.

A legutóbbi módosítási javaslat pedig további lehetőséget biztosítana a szolgálati idő utólagos elismertetésére, ha a vizsgált időszakban a biztosításnak nem kellett volna fennállnia, de a magánszemély és a foglalkoztatója ennek ellenére eleget tett a társadalombiztosítási kötelezettségeknek és járulékfizetés történt, valamint az ellátásra való jogosultság megállapítható. Amennyiben az ellátásra való jogosultság nem áll fenn, akkor a korábban befizetett járulékok visszaigénylésére van lehetőség. Pontosításra kerül továbbá az is, hogy szolgálati idő elismertetése iránti kérelem csak olyan időszak vonatkozásában indítható, amely időszak tekintetében az Art. szerinti elévülési idő már letelt. Az Art. szerinti elévülési időn belüli járulékfizetés rendezésére továbbra is az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Egészségügyi szolgáltatási járulék és ellátási jogosultság

Az új Tbj egyik legfontosabb előírása, hogy ha a magánszemély egészségbiztosítási szolgáltatási járulék hátraléka egy meghatározott szintet meghalad, akkor a magánszemély TAJ kártyája inaktiválásra kerül. A legutóbbi módosítási javaslat pedig a TAJ kártya érvénytelenítését kiváltó hátralék mértékét 3 hónapról a 2020. július 1-től felmerülő 6 havi kötelezettség összegére emelné. A július 1. előtt keletkezett tartozás összegét a TAJ kártya érvénytelenítésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

A TAJ kártya érvénytelenségének ideje alatt egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe és mind az így jogosulatlanul igénybe vett egészségügyi szolgáltatás költsége, mind pedig maga az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak, azaz az adóhatóság által végrehajtható tartozásnak minősül. A TAJ kártya érvényességének visszaállítására az elmaradt egészségügyi szolgáltatási járulék rendezését követően, a jövőre nézve kerül sor.

„Részletes eljárási szabályok alkalmazandók az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megállapítására vonatkozóan, illetve arra az esetre, ha a magánszemély vitatja a kötelezettség jogalapját. Amennyiben a magánszemély nem ért egyet a kötelezettség megállapításával, egyeztetési eljárást kezdeményezhet. Az egyeztetési eljárás jogerős lezárásáig felhalmozódó hátralékot nem kell figyelembe venni a TAJ kártya érvénytelenítését kiváltó hátralék összegének számítása során. Az eljárás alatt felhalmozódó hátralékot a kötelezettség megállapításáról szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell teljesíteni” – mondta Baranyi Gábor, a Deloitte adóosztályának partnere.

Az új szabály az egészségügyi szolgáltatási járulék összegének számítási módját a KSH által közzétett fogyasztói árindexhez köti. A tárgyévet követő évre megállapított egészségügyi szolgáltatási járulék mértékeket a NAV honlapján október 31-ig teszik majd közzé.

Szociális hozzájárulási adó és személyi jövedelemadó

2020. július 1-től 17,5 százalékról 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ezzel párhuzamosan 85 százalékról 87 százalékra nő a személyi jövedelemadó alapjának számításakor alkalmazandó korrekciós tétel, ha az összevont adóalapot terhelő szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli, de azt költségként nem számolhatja el és számára nem térítik meg.

Forrás: uzletem.hu 

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1