A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében 2010 után hozott fájdalmas intézkedések eredményeit a 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti, így a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai ismét olyan fenyegetővé erősödhetnek, mint 2009-ben.
13. havi nyugdíj: 2022-ben már teljes összegben?
Az eredeti, a nyugdíjtörvényben is szabályozott koncepció szerint a 13. havi nyugdíj négy lépésben épül vissza: 2021-ben negyedhavi, 2022-ben félhavi, 2023-ban háromnegyedhavi, 2024-ben teljes havi nyugdíjat fizetnek a nyugdíjasoknak. A terv végrehajtása a négy év alatt összesen 800 milliárd forintba került volna (egyheti nyugdíj közel 80 milliárd forint). A választások közeledtétől nyilván nem függetlenül a kormányzati kommunikáció egyre sűrűbben utal arra, hogy a teljes 13. havi nyugdíjat már jövő februárban kifizethetik, vagyis a 13. havi nyugdíj már 2022-től évi 320 milliárddal - a jövő évi 4170 milliárd forintos nyugdíjkassza közel 8 százalékával - növelné a nyugdíjkassza kiadásait (és a nyugdíjasok bevételeit).
A 13. HAVI NYUGDÍJ NEM CSAK A NYUGDÍJASOKNAK, HANEM KÖZEL KÉTTUCATNYI EGYÉB ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐNEK IS JÁR, ÍGY A PLUSZ ELLÁTÁST ÖSSZESEN 2,5 MILLIÓ EMBERNEK, A MAGYAR LAKOSÁG EGYNEGYEDÉNEK FIZETIK.
A 13. havi nyugdíj második lépcsőjének kifizetéséhez a 2022. évi költségvetésben 160 milliárd 340 millió forint céltartalék szerepel, ezért ha nem kétheti, hanem egy teljes havi nyugdíjat fizetnek 2022. februárban, akkor ennek a plusz kiadási igénye további 160 milliárd 340 millió forint. (Az összeg ennél magasabb lehet, ha a nyugdíjszerű ellátásban részesülők 13. havi plusz juttatását nem tartalmazza ez az előirányzat.)
Nyugdíjprémium: történelmi maximum
Minden jogosult egységesen a maximális összegű, 80 ezer forintos egyszeri plusz juttatásra jogosult 2021. novemberben. Ez újabb kivételes kormányzati intézkedés, mivel egyrészt a törvény által engedett legmagasabb szorzószámmal számítják a prémium összegét, másrészt a maximális összeget kifizetik a 2,5 millió jogosult mindegyikének. A nyugdíjtörvény alapján a nyugdíjprémium számítása során a novemberi ellátás egynegyedét, de legfeljebb húszezer forintot kell megszorozni azzal a szorzószámmal, amely a tényleges GDP-növekedési mérték és a törvényi küszöbérték, azaz 3,5 százalék különbsége, de legfeljebb 4. Idén ez a szorzószám pontosan ez a maximális érték, vagyis 4, így a kormány legalább 7,5 százalékos növekedéssel számol idén (a nyugdíjprémium szempontjából biztosan).
ÍGY NOVEMBERBEN A MAXIMÁLIS ÖSSZEGŰ NYOLCVANEZER FORINT LESZ A NYUGDÍJPRÉMIUM MINDEN ÉRINTETT SZÁMÁRA, NOHA CSAK AZOK KAPHATNÁK A MAXIMÁLIS ÖSSZEGET, AKIKNEK LEGALÁBB NYOLCVANEZER FORINT A NOVEMBERI ELLÁTÁSUK ÖSSZEGE.
Ezért idén közel 450 ezer olyan nyugdíjas és egyéb ellátott is megkaphatja a maximális összeget, akik normál esetben csak kisebb juttatásra lennének jogosultak. A nyugdíjprémium persze nem épül be a nyugdíjba, hiszen egyszeri juttatás, de a költségvetésnek így is 146,5 milliárddal többe kerül a tervezett összegnél (a céltartalék 53,438 milliárdja helyett 80.000 forint x 2.500.000 jogosult = 200 milliárd forintba).
Kiegészítő nyugdíjemelés: a törvényi mértéknél fél százalékponttal magasabb
Az erről szóló kormányrendelet szerint nem az eddig várt 0,7 százalékkal, hanem 1,2 százalékkal emelik novemberben a nyugdíjak összegét. A hatályos szabályozás szerint a költségvetési törvényben rögzített infláció mértékével kell növelni minden év januárjában a nyugdíjakat. Amennyiben a tényleges infláció ennél nagyobb lesz, akkor a KSH január-augusztus hónapokban mért inflációs adatai alapján kalkulált éves pénzromlási mérték alapján emelési kiegészítés jár a nyugdíjasoknak. Idén a költségvetési törvényben - a júniusi módosítást is ideértve - az inflációs előrejelzés 3,6 százalék volt, ekkora emelést meg is kaptak az ellátottak a januári 3 százalékos rendszeres emelés, majd a júniusi 0,6 százalékos rendkívüli évközi emelés során. A KSH adatai alapján az első nyolc hónap inflációja 4,3 százalék volt, de a novemberi nyugdíjemelési korrekcióhoz a kormányzat nem ezt a mértéket, hanem 4,8 százalékot vett figyelembe, amely az MNB legfrissebb, 4,7 százalékos előrejelzését is meghaladja. Ezzel 20 milliárd forinttal többet kapnak a jogosultak, mintha az év első nyolc hónapjának tényadatára támaszkodva, a nyugdíjtörvény szerint kalkulálnák a kiegészítő emelési korrekciót.
2022. januári nyugdíjemelés: biztosan csak 3 százalék lesz?
A nyugdíjakat minden évben az adott évi költségvetési törvényben előrejelzett infláció mértékével kell emelni. 2022. januártól eszerint 3 százalékkal kell növelni a nyugdíjakat, mert ez a mérték szerepel az elfogadott költségvetési törvényben. A friss inflációs becslések szerint azonban 3 százaléknál jelentősen nagyobb, a legfrissebb MNB-előrejelzés szerint legalább 3,6 százalék lesz a fogyasztói árak növekedése jövőre. A jelenlegi magas, 5 százalékot meghaladó inflációra tekintettel nem lenne meglepő, ha a 2022-es költségvetési törvényt akár az utolsó pillanatban módosítanák, így a jogosultak már januárban 3 százalékosnál nagyobb mértékű nyugdíjemelésben részesülhetnének. Egy százalékpontos nyugdíjemelés közel 40 milliárd forintba kerül, így a 3 százalékosnál magasabb emelés ennek megfelelően generál plusz költségvetési igényt.
FELTURBÓZOTT NYUGDÍJKIADÁSI TÉTELEK: MI LESZ AZ EDDIGI INTÉZKEDÉSEKKEL?
Az új kiadási tételek rövid távon (nyugdíjprémium) és hosszú távon (13. havi nyugdíj, nyugdíjemelés, emelési korrekció) egyaránt jelentős plusz terhelést okoznak a nyugdíjkasszában, így az annak stabilitása érdekében
AZ ELMÚLT ÉVTIZEDBEN HOZOTT KORÁBBI KÍMÉLETLEN INTÉZKEDÉSEK POZITÍV HATÁSA LENULLÁZÓDHAT, ÉS A NYUGDÍJRENDSZER FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSE ISMÉT VESZÉLYBE KERÜLHET.
2010-ben és 2011-ben négy radikális beavatkozás valóban nagy hatást gyakorolt a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára. A 2022-re befejeződő fokozatos korhatáremelés, a magánnyugdíjpénztári rendszer 2011. évi de facto visszaállamosítása, a korhatár előtti nyugdíj és a rokkantsági nyugdíj 2012. január 1-jétől hatályba lépett megszüntetése, valamint a nők kedvezményes nyugdíjának 2010. évi bevezetése ez a négy rendszerszintű beavatkozás. Nem meglepő, hogy az első két intézkedés jelentősen javította az egyenleget.
Korhatáremelés
A korhatáremelés (amelynek révén az 1957-ben és utána született korosztályok 2022-től már csak 65 évesen mehetnek nyugdíjba) hosszabb ideig tartja aktív korban a nyugdíjjogosultakat, így a hosszabb ideig tartó járulékfizetés miatt a nyugdíjkassza bevételei növekednek, miközben az idősebb korban nyugdíjba vonulók rövidebb ideig lesznek nyugdíjasok, ami csökkenti a nyugdíjkassza kiadásait. Nem véletlen, hogy kormányok sora nyúl ehhez a kézenfekvő eszközhöz, egyre több európai nyugdíjrendszerben vezetik be a 67 éves nyugdíjkorhatárt.
AZ ÖSSZES ÖREGEDŐ EURÓPAI ÁLLAM ELŐBB-UTÓBB RÁKÉNYSZERÜL A LÉNYEGES KORHATÁREMELÉSRE, AZ EU DÖNTÉSHOZÓI ELŐTT MÁR OTT FEKSZIK AZ A TANULMÁNY, AMELY SZERINT AZ ELKÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKBEN ELKERÜLHETETLENÜL 70-72 ÉVRE KELL EMELNI A BELÉPÉSI KÜSZÖBÖT.
Külön figyelemre méltó e tekintetben az a tény, hogy a nyugdíjaskor kezdetén várható élettartamok gyorsabban növekednek, mint a születéskor várható élettartamok (persze ezt befolyásolhatja a koronavírus pandémia öregeket különösen érintő szomorú hatása, de ennek valószínűsége a tényleges mortalitási adatok tükrében hosszabb távon alacsony), így a későbbi nyugdíjba vonulás nem jelenti automatikusan azt, hogy rövidebb ideig kell fizetni a nyugdíjakat. Ma egy nő átlagosan 21 évig, egy férfi 15 évig él nyugdíjasként Magyarországon, a várható élettartam ebben a korban öt évente átlagosan közel egy évvel nőhet: idős korunkban minden megélt héttel nyerhetünk egy majdnem teljes plusz hétvégét.
Magánnyugdíjpénztári rendszer de facto visszaállamosítása
A magánnyugdíjpénztárak tekintetében nem is az egy évi nyugdíjkiadási szinttel 2010-ben éppen megegyező nagyságrendű, háromezer milliárd forintnyi pénztári vagyon visszaállamosítása az igazán lényeges tényező (az állami nyugdíjak emiatt egy forinttal sem emelkedtek), hanem az az évi 350 milliárd forint nagyságrendű járulékbevétel, amely 2011 óta nem a magánnyugdíjpénztárakhoz, hanem a Nyugdíjbiztosítási Alapba áramlik, természetesen ezzel jelentősen növelve a bevételi oldal szintjét.
A MAGÁNNYUGDÍJPÉNZTÁRAK HELYETT AZ ÁLLAMI RENDSZERBE VISSZAIRÁNYÍTOTT JÁRULÉKÖSSZEG ÉVENTE KÖZEL 9 SZÁZALÉKKAL JAVÍTJA A FINANSZÍROZÁSI HELYZETET.
Mindez persze a visszájára fordul a 2040-es derekán, mert az állami nyugdíjrendszernek attól fogva helyt kell majd állnia azért a nyugdíj-részért is, amelyet a magánnyugdíjpénztárak finanszíroztak volna. (Ezt jól tükrözi a nyugdíjígérvényekben megtestesülő implicit államadósság alakulása.)
A magánnyugdíjpénztári tagdíjak visszairányításából eredő stabilizáló hatást azonban a 13. havi nyugdíj semmissé teheti, hiszen nagyságrendileg éppen akkora plusz tételt jelent a kiadási oldalon, mint amekkora plusz tételt az állami kasszába irányított tagdíjak jelentenek a bevételi oldalon.
Egyéb átalakítások
A korhatár előtti nyugdíjak, a szolgálati nyugdíjak és a rokkantsági nyugdíjak százezreket súlyos helyzetbe hozó 2011. év végi megszüntetése ennél jóval kisebb hatást gyakorol, az MNB 2016-os elemzése szerint évente átlagosan a GDP 0,4%-ával javítja az egyenleget, amit viszont bőven el is visz a nők kedvezményes nyugdíja, amely átlagosan a GDP 0,5%-ával egyező összegben rontja a mérleget. Vagyis amit nyertek a réven a kormányzati nyugdíjreformerek, azt el is vesztették rögtön a vámon.
AZ EGYETLEN OLYAN INTÉZKEDÉS, AMELYNEK HOSSZÚ TÁVON IS BIZTOSAN KEDVEZŐ A HATÁSA, AZ A NYUGDÍJKORHATÁR EMELÉSE.
Tekintettel arra, hogy a többi intézkedés kockázatcsökkentő hatását kiiktatja a Nők40 és a plusz juttatások sora, mindenekelőtt a 13. havi nyugdíj visszahozatala, a korhatár további emelésére irányuló nyomás erősödhet a következő években.
TOVÁBBI FINANSZÍROZÁSI KOCKÁZATOK
A nyugdíjkassza bevételi oldalát alapvetően a társadalombiztosítási járulékot fizetők száma, a járulék mértéke, valamint a munkáltatóik által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke határozza meg.
Demográfiai szivattyú: a pandémia elültével turbófokozatra kapcsol?
A járulékfizetők számát eddig legalább 650 ezer fővel csökkentette a tartósan külföldön dolgozó, a külföldre ingázó vagy az utóbbi években kivándorolt magyarok száma, akik nem itthon fizetnek nyugdíjjárulékot. Ez persze évtizedek múlva - amikor ezek a magyarok is betöltik a nyugdíjkorhatárukat - enyhítheti a magyar nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást, viszont addig nyilván hiányzik az általuk (és munkáltatóik) által fizetett közteher a nyugdíjkasszából.
A pandémia sokkjának enyhülésével turbófokozatra kapcsolhat a gazdag európai államok demográfiai szivattyúja - így egyáltalán nem vehetünk arra mérget, hogy az aktív magyar munkaerő növekvő mértékű kiáramlása nem indul be újra. Mit okoz a hazai nyugdíjkasszának a magyarok százezreinek tartós külföldi munkavállalása? Évi több százmilliárdos bevételkiesést. Pontosan mekkora ennek az összege, ha a jelenlegi nemzetgazdasági bruttó átlagkeresettel számolunk?
A 705 MILLIÁRD FORINTOS KIESÉS KÉTHAVINÁL IS TÖBB NYUGDÍJ FEDEZETÉT VONJA EL A KASSZÁBÓL, AMIT MÁS FORRÁSBÓL KELL PÓTOLNI.
Szociális hozzájárulási adó: pótolható a kieső bevétel?
2020. július 1-jétől 17,5%-ról 15,5%-ra csökkent a szociális hozzájárulási adó mértéke. Ez fél év alatt 160 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál, érvelt a Pénzügyminisztérium - de azt nem említette senki, hogy ennyivel kevesebb áramlott a nagy állami újraelosztó rendszerek kasszájába. Hogyan érinti a szocho-csökkentés a Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeit? 2020 óta a szociális hozzájárulási adó 71,63%-a a Nyugdíjbiztosítási Alapot, 28,37%-a az Egészségbiztosítási Alapot illeti meg.
2021-ben a nyugdíjkasszát megillető szocho-bevétel 1662 milliárd forint, ami pontosan megegyezik a magánszemélyek által fizetett 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékból a nyugdíjalapot megillető 9,9 százalék tervezett összegével. E bevételeket ki kell egészíteni pótlólagos költségvetési forrással, ami idén 424,8 milliárd forint, emellett a 13. havi nyugdíjra 77 milliárdot, a nyugdíjprémium céltartalékjaként 53,4 milliárdot különítettek el.
EZEK A FORRÁSOK ÖSSZESSÉGÉBEN IS KEVÉSNEK BIZONYULNAK IDÉN A NYUGDÍJPRÉMIUM MAXIMÁLIS ÖSSZEGE ÉS A VÁRTNÁL MAGASABB INFLÁCIÓS EMELÉSEK MIATT, DE PLUSZ FORRÁS A SZOCHO TERHÉRE NEM VÁRHATÓ.
Jövőre sem, hiszen annak mértéke 2022-ben tovább csökkenhet (15 százalékra, miközben e közteherbe épülne az önálló 1,5 százalékos járulékként megszűnő szakképzési hozzájárulás is).
A 2022-es költségvetésben a nyugdíjkassza két fő bevételi forrása között megfordul az arány, először várnak magasabb összeget a társadalombiztosítási járulékból (1827,7 milliárd), mint a szocho-ból (1758,4 milliárd), ami persze tovább apadhat, ha érvénybe lép a fél százalékpontos szocho-csökkentés. Így biztosan nőni fog a költségvetési hozzájárulások tervezett mértéke, ami pillanatnyilag 326,6 milliárd forint, s duplájára nőhet a 13. havi nyugdíj visszaépítésének pénzigénye is (jelenleg 160,34 milliárd forint, ami félhavi plusz nyugdíj fedezete). Jövőre is tartalékolnak a nyugdíjprémiumra 68,5 milliárd forintot, ennek felhasználása a jövő évi GDP-növekedés függvénye (a költségvetési tartalék 4,9 százalékos GDP-növekedés esetén teremt fedezetet a prémiumra).
A LASSÚ KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMATOKBÓL ÉRZÉKELHETŐ, HOGY A SZOCHO MÉRTÉKÉNEK CSÖKKENTÉSE HOSSZABB TÁVON SÚLYOS GONDOKAT OKOZHAT A NYUGDÍJRENDSZER FINANSZÍROZÁSÁBAN, AMELYET A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS MÉG KEDVEZŐ IDŐKBEN IS CSAK RÉSZBEN ELLENSÚLYOZHAT.
Foglalkoztatási kényszerhedonizmus
A demográfiai szivattyú említett hatása mellett figyelembe kell venni a milliós nagyságrendű itthoni minimálbéres vagy annál kisebb, részmunkaidős bérre bejelentett dolgozó járulékfizetését, a 400 ezer katás tételes adózását, a több százezer őstermelő alacsony járulékfizetését, a százezres létszám körül ingadozó közfoglalkoztatottak még kisebb járulékfizetését (és a többi közteher-optimalizáló jogviszony hatását), hogy láthatóvá váljék, a jelenlegi nyugdíjfinanszírozási helyzet is súlyos kihívásokkal küszködik, amelyek éppen az elkövetkező két évtizedben - a magyar társadalom demográfiai öregedése miatt - a külön nehezítő tényezők nélkül is tovább mélyülhetnek.
A minimálbéresek, a katások, a hasonló könnyített közteherviselést lehetővé tevő foglalkoztatási jogviszonyokban dolgozók – együtt a külföldön dolgozókkal – persze harminc-negyven év múlva csökkenthetik a kiadási nyomást, hiszen részükre csak minimális nyugdíjat fizet vagy egyáltalán semmilyen magyar nyugdíjat nem fizet majd a rendszer. Addig azonban sok víz lefolyik a Dunán, amelybe könnyen belefulladhatnak a nyugdíjakkal kapcsolatos illúzióink. Nem is beszélve a szociális és egészségügyi ellátási rendszer párhuzamosan növekvő terheléséről, amelynek emelkedő kiadásaira szintúgy a gyermekeink és unokáink vészesen fogyatkozó létszámú évjáratainak kell valamilyen módon fedezetet teremteniük.
Természetesen a veszélyhelyzet megszűnését követően a GDP gyors növekedésével összefüggésben a munkaerőpiac bővítése, a teljes foglalkoztatottság elérése, a gazdaság további kifehérítése sokat javíthat a képen – ha nem csak a minimálbéresek, részmunkaidősök és katások létszámát fújja nagyobbra. Segíthet a jövőben a pozitív migrációs mérleg is, noha ez jelenleg nem látszik politikai szempontból valószínűnek.
MINDENESETRE A JÖVŐ NEM ÉR VÉGET 2022-BEN, ÉS A JÖVŐ NYUGDÍJASAINAK UGYANÚGY JÁR A MEGSZOLGÁLT NYUGDÍJUK, MINT A JELEN NYUGDÍJASAINAK. A KÖZELJÖVŐ FINANSZÍROZÁSI KOCKÁZATAINAK FÉNYÉBEN NEM KIS FELADAT LESZ ENNEK A BIZTOSÍTÁSA.
portfolio.hu
Farkas András, NyugdíjGuru News
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
