Ügyvédek arra panaszkodnak, hogy hiába fordulnak iránymutatásért a munkajogi ügyekkel foglalkozó bírókhoz, azok elzárkóznak még a saját véleményre alapozott tanácsadástól is, nemhogy a valódi jogértelmezéstől. Várhatóan csak a bírói gyakorlat ad majd választ fontos gyakorlati kérdésekre.

Fél év elteltével egyre nyilvánvalóbb, hogy mégis szükség lett volna valódi társadalmi egyeztetésre az idén júliustól érvényes új munka törvénykönyvéről (mt.). Ugyan a jogszabály már januárban megjelent és 2012-ben csak egy része lépett hatályba, mégis csak ezt követően kezdték a gyakorlati megvalósíthatóság szemszögéből  tüzetesebben megvizsgálni a munkaadók és az ügyvédi irodák is. A kivárás a tekintetben érthető, hogy a hatályba léptetésről és az átmenti rendelkezésekről szóló szabályokat alig pár nappal július előtt fogadta el a parlament. Nevük elhallgatását kérő ügyvédek arra panaszkodnak, hogy hiába fordulnak iránymutatásért a munkajogi ügyekkel foglalkozó bírókhoz, azok elzárkóznak még a saját véleményre alapozott tanácsadástól is, nemhogy a valódi jogértelmezéstől. Várhatóan csak a bírói gyakorlat ad majd választ fontos gyakorlati kérdésekre.

Egyre-másra bukkannak elő komolyabb hibák: az ombudsman például már az Alkotmánybírósághoz fordult aggályai miatt a várandós nők felmondási védelmével kapcsolatos paragrafusok miatt, de egyéb kifogásai is vannak a munkavállalókat védő garanciák gyengítése miatt. Ha belátható időn belül nem módosítják a törvényt, akár uniós kötelezettségszegési eljáráshoz vezethet, hogy az új jogszabály munkáltatói jogutódlással kapcsolatos része csak részben felel meg az uniós irányelveknek − figyelmeztetett Szarvas Júlia, a Deloitte Legal hálózatához tartozó ügyvédi iroda ügyvédje.

Az elmúlt fél évben többnyire a legnagyobb problémákkal küzdő és a gyenge munkavállalói képviseletekkel működő vállalkozások éltek az egyszerűbben alkalmazható, számukra előnyös változásokkal, mint a munkaidőkeret és az engedélyezett túlmunkakeret növelése, valamint a műszakpótlék-szabályozás átírása. A Policy Agenda öt hónap után készített reprezentatív felmérése szerint utóbbi miatt mintegy 400 ezer dolgozónak csökkent a fizetése. Számos helyen mondták fel még a törvény hatályba lépése előtt a kollektív szerződéseket, hogy az új mt. szerint kössék újra − számos lényeges pontban ugyanis a dolgozók hátrányára is el lehet térni a törvénytől, ilyen a szabadságkiadás vagy a rendkívüli munka ideje. Mivel azonban vannak olyan jogok − mint a személyhez fűződő jogok, a bérrel kapcsolatos megállapodások −, amelyekről nem mondhat le előre általánosságban a munkavállaló, a jövőben a munkaszerződések újrakötésekor minden eddiginél alaposabb munka- és polgári jogi ismeretekre lesz szükség.