Nehéz lenne még egy olyan gyorsan elterjesztett kultúrnövényt találni, mint a szója. 1999-es adatok szerint csupán az USA-ban 72 millió hektáron termesztették, és a gazdák a nettó piaci ár 1-1,5 %-át kötelezően be kell fizetniük, amit más forrásokkal is kiegészítve reklámkampányra fordítanak. Becslések szerint így kb. 100 millió US$-t költenek évente a szója reklámozására, és akkor még nem is említettük az ipar nagyágyúit, mint például Monsanto, Protein Technologies, Cargill Foods, SoyLife, Central Soya stb. Vajon miért kell valamit is ennyire agyonreklámozni, ha az tényleg olyan jó?

Toxinok

Szinte elképesztően hangzik ma, de alig néhány évtizede a szóját nem tartották emberi fogyasztásra alkalmasnak a nagy toxintartalma miatt. Ilyenek például a benne levő természetes enzimgátlók, amik közül a legismertebb a fehérje emésztést gátló anyagok (pl. a tripszin enzimet gátló toxin), vagy a haemagglutinin nevű toxin, ami a vörös vérsejteket összetapasztja és ezzel vérrög keltő. Ezek a fent említett toxinok egyúttal növekedést gátlóak is, amit állatkísérletekkel is igazoltak. Az enzimgátló anyagok valójában nagyméretű és egymásba forduló fehérjék, amiket a közönséges főzés nem tud teljesen hatástalanítani, és komoly emésztési zavarokat keltenek, megnehezítik más fehérjék emésztését és krónikus aminósav hiányt váltanak ki. Nagy mennyiségű tripszin gátlót tartalmazó étkezés állatokban a hasnyálmirigy teljes leterhelését okozta, megnagyobbítva és betegségeknek kitéve azt, a rákot is beleértve, és nagyobb mennyiségű zsírsavakat halmozott fel a májban. (számos forrás szerint, lásd irodalom.text)

A szója tartalmaz még goitrogeneket, ami gátolja a pajzsmirigyet. Továbbá a szója tartalmazza a legnagyobb mennyiségű phytic-savat az étkezésre használt növények közül. A phytic-sav jelentősen meggátolja az alapvető ásványi anyagok felvételét, ilyen például a kalcium, magnézium, mangán, réz, vas és legfőképpen a cink.

Az az állítás hogy a szója jó a csontritkulás ellen teljesen érthetetlen, hiszen meggátolja a kalcium felvételét és D vitamin hiányt kelt.

A kínaiak csak úgy tudták a szóját bevonni a táplálkozásukba, hogy erjesztették. Ezzel lecsökkentették a toxinok jelenlétét, de teljesen nem tudták kiküszöbölni. A szóját éppen ezért csak kiegészítő ételként használták és így terjedt el Koreába, Japánba, Indonéziába. Egy 1998-as japán felmérés szerint, (C. Nagata), egy átlag japán napi 7 - 8 gr szóját fogyasztott (kevesebb, mint 2 teáskanálnyit). Tehát csak mint kiegészítő különlegességként és nem mint húspótló főételként fogyasztották, mint ahogy ránk súlykolják. 

Érvek és ellenérvek

Egyes érvek szerint Japánban a kevés mellrák, méhrák, prosztatarák a szójafogyasztásnak köszönhető. Ez a kijelentés így meglehetősen félrevezető, hiszen egyrészt nem tesz említést a lényeges nyugati - japán étkezési különbségek között, másrészt nem veszi figyelembe a fenti adatokat. Ugyanakkor miért van az, hogy Japánban (és Ázsiában is általában) sokkal gyakoribb a nyelőcsőrák, gyomorrák, hasnyálmirigy-rák, májrák, pajzsmirigyrák? (Forrás: A. Harras, illetve C. Searle) Pont ezek azok a szervek, amiket a szója a legjobban leterhel az állatkísérletek szerint. 

SPI, TVP gyártás - ez mindennek mondható, csak étvágygerjesztőnek nem

Az SPI (soy protein isolate) és a TVP (textured vegetable protein) kulcsszerepet töltenek be a hús- és tej-helyettesítőként, legfőképpen a bébi és vegetáriánus ételekben. Ezek előállítása nem egy egyszerű folyamat, ipari gyárakban lehet csak előállítani.
A szójababot vízbe áztatják, amibe lúgos oldatot öntenek, hogy azzal eltávolítsák a rostokat. Majd leülepítik és külön választják egy savas mosással, amit egy újabb lúgos oldattal semlegesítenek. A savas mosás alumínium tartályokban történik, ami nagy mennyiségű és nem kívánatos aluminiumot hoz be a végtermékbe. Az így kapott terméket magas hőmérsékleten szárítják, ez a "szóró-szárítás". A TVP-hez még egy újabb magas hőmérsékletű és nagy nyomású folyamatnak vetik alá az SPI-t. Ez a folyamat ugyan lecsökkenti a toxinok nagy részét, de teljesen nem tünteti el azokat. Sajnos más, nem kívánatos kémiai maradék anyagok is bekerülnek a végtermékekbe. Emellett a magas hőmérséklet egy újabb mellékhatást okoz: teljesen átalakítja a fehérjék összetételét és ezzel nagymértékben használhatatlanná alakítja azokat, ahogy azt G. M. Wallace egy tanulmányban kimutatta. Ezért kell még lysin tápadalékot is adni állatoknak, amiket ilyen szójatermékekkel etetnek. 

Joseph J. Rackis egy FDA-nak beadott tanulmányban figyelmeztet az egyértelműen toxikus nitritek keletkezésére a szóró-szárítás folyamatában, valamint egy újabb toxin, az ún. lysinoalanine, formálódására a lúgos áztatásnál. Mivel a végtermék meglehetősen íztelen, nagymennyiségű ízesítőanyagot is adnak hozzá, többek között MSG-t, aminek a káros hatásáról az édesítőszerek c. cikkben már írtam.

Isoflavonok, egészségesek-e vagy károsak?

Az isoflavonok egy ösztrogén-szerű anyagi szerkezetek, amik nagy mennyiségben vannak jelen a szójában. Ilyenek például a genistein, diadzen. Számos kutatás foglalkozik velük. A legmegdöbbentőbb az, hogy az eredmények meglehetősen különböznek aszerint hogy ki finanszírozta a kutatást. A Protein Technology International nevű nagyvállalat egy beadványban kérte az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatalt (FDA), hogy az nyilvánítsa ki az isoflavonok koleszterin csökkentő hatását. S. Fallon és M. Enig szerint az FDA átszerkesztette az eredeti kérvényt, kitörölve onnan mindennemű utalást az esetleges káros mellékhatásokra, és felgyorsított módon engedélyezte a szója protein származékok engedélyezését, a hivatal saját szabályait is megszegve. Számos állami kutatóközpontban dolgozó tudós tiltakozott: dr. Daniel M. Sheehan, dr. Daniel R. Doerge, dr. Ronald M. Krauss, Sir John Scott, valamint számos táplálkozási szakértő is: Mary G. Enig, Sally Fallon, Richard és Valerie James stb, de az FDA azóta is minden további tanulmányt elutasít. 

Az eredeti Protein Technology International (PTI) által benyújtott beadvány riportjában az áll hogy csak a 250 mg/dl fölötti koleszterin szintű egyéneknél észleltek 7 - 20 %-os csökkenést, míg a többieknél a csökkenés mértéke "nem számottevő" volt, azaz egy átlagembernél nincs változás. Ezt az FDA már nem reklámozza. S. Fallon és M. Enig szerint a legmegdöbbentőbb az, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták, vagy eltussolták a káros mellékhatásokat, és a nagyobb elhalálozási arányt a szójatermékeket fogyasztó vizsgálati csoportnál. A tanulmányok közül az egyértelműen ellenvéleményt kimutatóakat figyelembe sem vették. 

N.L. Petrakis tanulmánya szerint SPI-t a mellrák elkerülése miatt fogyasztó nőknél, nagyobb mértékű volt az epithelial hyperplasia jelentkezése, ami a rosszindulatú daganat előjele. Majd C. Dees és mások kimutatták, hogy az étkezési genistein serkentőleg hat a mellsejtek ciklusaira és éppen ezért nem tanácsos szóját fogyasztani mellrák megelőzése érdekében. 

Dr. Claude Hughes tanulmánya szerint a genistein-nel táplált anya-patkányok újszülöttjei kisebb súlyúak voltak és hamarabb lettek ivarérettek. E tanulmány szerint az embereknél is ugyanez várható, kiszámíthatatlan neuroviselkedési zavarokkal, immunrendszeri elváltozásokkal és felborított szexhormon szintekkel. A kisfiúknál R. K. Ross szerint a szójafogyasztás kisebb heréket eredményezhet, valamint nehezebb tanulási és vizuális összpontosítást is okozhat. Marcia E. Herman-Giddens szerint kislányoknál korai pubertás, megzavart és fájdalmasabb menstruációs ciklusok, sőt terméketlenséget is okozhat. Mind fiúknál, mind lányoknál érzelmi és viselkedési zavarok, immunrendszeri zavarok, ingerlékenyebb belek, agyalapi mirigy zavarok, pajzsmirigy zavarok jelentkezhetnek, pontosan ugyanolyan zavarok, mint amiket J. és V. James észlelt szójával táplált fiatal papagájoknál és arra késztette őket, hogy felkérjék dr. Mike Fitzpatrick-ot, egy híres toxikológust, hogy vizsgálja ki alaposabban a szója mellékhatásait. Dr. Fitzpatrick arra a megállapításra jutott, hogy a szójafogyasztás madaraknál összefüggésbe hozható számos elváltozással, beleértve terméketlenséget, megnövekedett rák esélyt, korai fehérvérűséget, legyengült immunrendszert és viselkedési zavarokat. 

PTI vállalat 25 gramm SPI-t javasolt, mint minimális mennyiséget, hogy koleszterin csökkentő hatását kimutathatóvá lehessen tenni. Ez a mennyiség kb 50 - 70 mg isoflavonokat tartalmaz. A. Cassidy kimutatta, hogy már 45 mg is elég volt változás kornál fiatalabb nőknél hogy jelentős biológiai hatásokat váltson ki, beleértve olyan hormonok lecsökkentését is amik az egészséges pajzsmirigy működéshez szükségesek.

A PTI vállalat által javasolt 100 gramm SPI-ben már egyértelműen toxikus mennyiségű isoflavon van. A svájci egészségügy becslése szerint 100 gramm szója protein ösztrogén szempontból egyenértékű egy antibébi tablettával. Dr. Fitzpatrick kimutatása szerint egy kizárólag szójával táplált csecsemő testsúlyára számítva kb 5 antibébi tablettával egyenértékű ösztrogén mennyiséget kap naponta! 

BJU International 2000 januárjában beszámolt arról, hogy terhes anyák szóját fogyasztva, fiúgyermeket szülve, ötször nagyobb eséllyel jelentkezett hypospadias, egy nemi születési rendellenesség. Lányoknál a problémák később várhatóak, terméketlenség, hormonális zavarok, netalán rák formájában ugyanezen tanulmány szerint.

Savas kémhatás

A szója és termékei rendkívül savas kémhatásúak az emésztés során. Dr. Norman W. Walker szerint csupán ez elegendő indok arra, hogy kerüljük a fogyasztását. A szójatej teljesen más összetételű mint az anyatej. Sokkal kisebb az organikus víztartalma, 22-szer több fehérjét tartalmaz, ráadásul alig emészthető formában, 5,5-ször több szénhidrátot tartalmaz, 1.75-ször több foszfort és 4-szer több kénszármazékokat tartalmaz, ami egyértelműen savasító. Ugyanakkor 35-ször kevesebb klorin van benne, emiatt az anyatej tisztító hatását nélkülözi. 

És ekkor jön egy újabb szereplő

Mint a korábbi cikkeimnél is (tej, édesítőszerek), egy újabb szereplő lépett be: Monsanto. Ha mindez még nem lenne elég rossz, akkor Monsanto génmanipulációi még inkább veszélyesebbé és kiszámíthatatlanabbá teszik a szóját és minden más génmódosított növényt.
A veszélyek háromfélék lehetnek: allergiák, toxinok és lecsökkent tápérték. Genetikai változtatások új fehérjéket, géneket hoznak az ételbe, amik közvetlenül, vagy közvetetten veszélyeztethetik az egészséget. Transzgenetikai változások létrehozhatnak beláthatatlan DNS mutációkat, azáltal hogy módosul az eredeti genetikai információ. Ezek a mutációk előre nem kiszámíthatóak, sőt meglehetősen véletlenszerűek, a genetikeilag leggyengébb láncszemre hatnak. A magyar származású dr. Pusztai Árpád az állásával fizetett a nyíltságáért, mert aggodalmát merte nyilvánosan kifejezésre juttatni a génmódosított burgonya patkányokon kimutatott egészségkárosító hatásairól. (További információ a linkekkel balra fent.)

Hadd fejezzem be ezt a cikket dr. Pusztai Árpád gondolataival:
"...a tudás hatalom. Azt nem lehet elnyomni, az mindig előbújik valahogyan. Az erkölcs nélküli hatalom a diktatúrával azonos. Tudás csak etikával együtt eredményezi a jó hatalmát. Ez a tudósoknak ajánlható breviárium."

2002. június
Kiegészítve: 2004. február 1.
Dr. Daniel Sheehan, szója kutató tudós, Élelmiszer és Gyógyszerellenõrzõ Hivatal

forrás: http://solyom.hupont.hu/36/meghokkento-cikkek