Bemutatkozik a Maros Művészegyüttes
Időpont: 2012. június 30. 19 óra  
Helyszín: Erdélyország az én hazám világtalálkozó, Verőce, Lósi-völgy

Hamarosan megnyitja kapuit a VI. Erdélyország az én hazám világtalálkozó, 2012. június 30-július 1. között Verőcén, a Lósi-völgyben, a Kárpát-Haza Temploma mellett. A nyitónapon, június 30-án, szombaton 19 órakor mutatkozik be a Marosvásárhelyről érkező Maros Művészegyüttes.

Több évtizedes művészi munkájukról így vélekedett Sütő András, erdélyi írófejedelem 1982-ben: „Az együttes legfőbb ihletforrása a népdal és a néptánc. Ki tudná vajon e forrás titkos ereit - a térben és időben szerteágazó csermely-indázatát - fölmérni? A folklór úgy áramlik felénk az időtlenségből, ahogyan a mitológia küldi ma is hervadatlan metaforáit, az emberi szemlélet történelmi változásainak lenyomatait. Egy dallamfoszlányból, táncfigurából apáink arca és mozdulata sejlik föl a jelen színpadán, a megszólalt és táncra perdült élő hagyomány megtartó erejével. Elvész, aki mindenestől megragad a múltban, és lassú kihalásra ítélt a történelmiségben gyökértelené tett emberi közösség.
Múlt, jelen és jövendő hármas dimenziójában élünk: nemcsak az álmainkat: apáink arcát is magunkkal visszük, a múltnak minden értékteremtő energiáját. E szakadatlan folyamatosságban keressük erőnk s eszméink szerint az örök változás és változtatás kedvező módozatait.
Ebben a keresésben és kötelező emlékezésben jelent számunkra szellemi eszméltető erőt a Maros Művészegyüttes. Testvérnépek szellemvilágára nyit ablakot, ha román, avagy német dallamot énekel, sajátosságunk méltóságának jegyében szólal meg, ha csíki vagy bihari magyar balladát elevenít fel régmúlt századok homályából. Negyedszázada működik. Újabb tapsos évtizedeket!”
 
De kik ők? 1956 október 1-én alakult meg 134 taggal az Állami Székely Népi Együttes. A siker útján haladt ennek a szinte 140 tagú, fegyelmezett előadói közösségnek a művészi érettségig. Ezt a korszakot a triós forma (tánckar, zenekar, énekkar egységére épített, nagyszabású táncszvitek) és a népszokás - előadások fémjelezték. És ekkor váltak országosan elismert, népszerű alkotókká az együttessel induló karmesterek, koreográfusok és énekszólisták: Szalman Lóránt, Birtalan József és Birtalan Judit, Szarvady Gyula, Székely Dénes és Domokos István, Orbán Irma kosztümtervező, Tóth Erzsébet és Széllyes Sándor, Maria Precup, Balogh Dénes, Kerestély László és sokan, nagyon sokan mások.

Az együttes egész estét betöltő bemutatókkal szinte negyedévenként jelentkezett, így a sajtó s a nagyközönség állandó érdeklődése, figyelme vette körül. Az évek során a marosvásárhelyi együttes elnevezése és művészi feladatköre egyaránt megváltozott.
Az együttes vezetői és tagjai 1961-től Marosvásárhelyi Állami Ének és Táncegyüttes (130 taggal), vállalták a nemes, de számos gyakorlati nehézségbe ütköző feladatkört: szinte ugyanazzal a művész közösséggel a hazánk csaknem valamennyi folklórövezetét átfogó, reprezentativ dal és táncegyüttesi műsorok elkészítését és bemutatását.

Az azóta eltelt évek során számos újabb előadás került bemutatásra. A Sodrásban, Édesanyám rózsafája, Apám tánca, Kalotaszeg, Egy más világ kapuján, De sok falut, de sok várost bejártam, A viz szalad, a kő marad..., Szem látta, szív szerette, valamint a Fehérlófia, Édes kicsi Jézusunk, Mátyás király álruhái, Sodrásban, Kőműves Kelemen című foklór és táncszínházi produkciók mind meghódították a belföldi és külföldi közönséget.

Jelenleg a Maros Művészegyüttes 13 pár táncossal, 5 tagú zenekarral és az adminisztratív személyzettel együtt meghatározó helyet foglal el az erdélyi hivatásos néptáncegyüttesek sorában.
 
Szem látta, szív szerette
Táncból, jányból bokréta...

Szív szerette, szem megverte,
Szem megnézte, szű szerette,
Szem látta, szív verte,
Szem tekinté, szű szerette,
Szem nézte, megigézte.
Kék szem nézte, zöld szem nézte,
Fekete szem megigézte.
Erdő látá, mező látá, ember látá,
Fehérnép nézte, férfinép nézte,
Szálljon a szívébe aki megigézte.
Fekete szem igézte, szálljon feketére.
Kalap alól jöttél, kalap alá menjél...

 ...A táncok rögzítésére csak néhány évtizede van lehetőségünk. Addig csak néhány szóbeli vagy képi feljegyzés hagyott emléket. A régi idők tánckincsének részletei örökre, helyrehozhatatlanul elvesztek számunkra, ám vannak olyan mozaikszemek, melyeket őriznünk kell - ahogyan dalainkat, nyelvünket és mesevilágunkat hosszú századok óta őrizzük -, mert segítségükkel feltámadhat a múlt – vallja Timár Sándor.

A Maros Művészegyüttes Szem látta, szív szerette című előadásában székelyföld néhány kincset őrző falujából válogattak táncokat, dalokat, fűszerezve egy-egy dramatikus szokással, archaikus szövegrészlettel és népi rítussal, lehetőséget adva a néptánc és népzene kedvelőinek megismerni olyan települések hagyományait, szokásait és táncait is, amelyek többé vagy kevésbé ismertek - Marosmagyaró, Korond, Pálpataka, Szásznagyvesszős, Magyarszentbenedek, Magyarózd és Kalotaszeg.

Forrás: Maros Művészegyüttes honlapja
 

Frigyesy Ágnes

FÚSZ