Tizenhat kötet egyedüli szerzője, harmat társszerzőként mondhat magáénak, es van közöttük olyan is, amely mar több kiadást is megért. Tényfeltáró-oknyomozó köziróként szerepe volt abban, hogy a magyar értelmiség es a közélet egy része ma mar másként latja a világot.Számomra természetesen az a Drábik János a legérdekesebb, aki helyettesem a legnagyobb magyar alternatív magazin, a Leleplező szerkesztésében. Ahogy számomra, úgy az ő szamara is a legizgalmasabb az elhallgatott, eltitkolt témákat – persze gondos, alapos tényfeltárás után – leleplezni. Megismerkedésünket is ez motiválta. Hallottam róla, hogy München mellett itt is el, de csendben, munkába merülve. Kerestem őt, mert olyan anyagokat kaptam az Egyesült Államokból, amelyek teljesen szétromboltak addigi hitemet es történelmi tanulmányaimat. Olyan elkepesztő állításokat ismertem meg tiltott amerikai történészek munkaiból, amelyek kíváncsiságot, tudásszomjat es információgyűjtést kivántak.Egy forradalmár vitt el hozza, es amikor elmondtam, milyen témák érdekelnek, levette a polcáról ugyanazokat a kiadványokat fénymásolva, s azonnal megtálaltuk a koszos nyelvet. A rengeteg kötet, fizet es másolat, es több említett téma is arról győzött meg, hogy nemcsak egy-két izgalmas, titkokra fényt derítő újságcikket kell írnunk, hanem erre a témakörre egy vastag es bizonyítékokkal teli, könyv-méretű magazint kell alapítanunk.
Janost több neves politikus is felkereste, hogy ellenem agitáljon, lebeszélje arról, hogy velem szövetkezzen, de a harcos gondolat, a sajátos, eltitkolt es elrejtett ismeretek folyamatos nyilvánosságra hozatalának lehetősége erősebbnek bizonyult. Janos mellem állt, es en, aki a Reformmal elősegítettem a rendszerváltást, a Blikk kitalálásával egy új napilapfajtát tudtam berobbantani a piacra, képes voltam a Leleplezőnek keresztelt új kiadvánnyal is meglepni a sajtot kedvelő olvasóközösséget. Egy olyan magazinnal jelentkeztünk, amelyet könyvújságnak neveztünk el, s amely nevéhez híven 1999-től napjainkig hol kevesebbet, hol többet, de leleplez, új gondolkodásmódot honosít meg, s több vonatkozásban is megkérdőjelezi a kommunista korszaknak, valamint rendszerváltóinak a tudását, ismereteit.

A másfél évtizedes közös munka eredményes lett, a Leleplező meg ma is megjelenik es keresett. Ez döntő részben Janosnak, alapos kutatásokra támaszkodó ismeretanyagának es politikai érzékének is köszönhető. Különleges érzés volt olyan kollegához fordulni, aki kapásból fel tudott sorolni szinte minden lényegeset a számomra akkor meg vadidegen, fontos személyiségekről: vagyoni helyzetüket, családjuk történetét, a szabadkőművességhez kötődésüket, es a világra vonatkozó terveiket. Választhatnám azt a témát is, amit úgy tudnék megfogalmazni, hogy harcát önzetlenül, pénzben megnyilvánuló előnyök nélkül, mindent a magyar nemzet fennmaradásáért címszó alatt folytatta.
Tudtam, hogy Janos a mához képest immáron negyedszázada, meg Münchenben feltárta a háttérhatalom szervezeteit. A világuralmat gyakorló rejtőzködő magánhatalom vezetőinek nevei konkrétan csak kivételesen ismertek.
(A hozza nem értők úgy is jellemzik: a háttérhatalom nem más, mint az, hogy Rothschild isten tudatja veletek, hogy mit kivan.) A Drábikhoz hasonló tudással rendelkező, titkokat ismerő ,,szakma” azonban pontosan be tudja határolni, milyen fontosabb szervezetek alkotják: a CFR, a brit Királyi Külügyi Intézet, a Trilaterális Bizottság, a Bilderberg Csoport. Ez utóbbit Magyarországon elsőként leleplezte le Janos mar több mint húsz éve. (Ebben járt élen a hasonlóképpen gondolkodó Csath Magdolna is.) Mivel a háttérhatalmat meg ma is túl sok titok övezi, s a nyilvánosság előtt csak egyik fontos szervezet, a Bilderbergtanácskozások szerepeltek, így Drábik Janossal kapcsolatosan a Bilderberg-témát választottam.
A Bilderbergek Magyarországról is egyeztetnek a szervezett magánhatalom legbefolyásosabb zárt klubjának tartott Bilderberg Csoport csütörtökön kezdődő soros ülésen – tudta meg a Magyar Nemzet. A konferenciára Jose Manuel Barroso es Viviane Reding is meghívót kapott.
Június 6-9. között rendezik meg az angliai Hertfordshireben a befolyásos politikusokból, tudósokból, médiaszemélyiségekből és üzletemberekből álló Bilderberg-társaság soros ülését – természetesen a legmagasabb biztonsági előkészületek mellett.
Mielőtt rátérnék az idei ülésre némi kitérőt kell tennem, hogy a tisztelt Olvasó többet megtudhasson erről a rejtélyes világszervezetről. Nem akarom most hosszan felidézni es elemezni a Bilderbergek "nagy dobásait”, de emlékeztetnek a saltsjobadeni találkozójukra, ahol az altaluk kitalált Új Világrend is szerepelt, de a konkrét nagy csapás a világra az 1973-as olajválság elindítása volt. Aztán a következő Margaret Thatcher közreműködésével történt: a kamatokat egyoldalúan az addiginak a háromszorosára emeltek. Azóta mindenben ott van a kezük a háttérben.
Ugye képtelenség, hogy meg abba is beleszólnak, hogy egyik vagy másik országot, nemzetközi szervezetet ki vezesse? Rompuy sorsa is ott dőlt el. A mai európai helyzet az ő köreikben már két évvel korábban téma volt. Ezért is idézek egy ilyen Drábik-cikkből:

A 2011. június 9. es 11. között a svájci St. Moritzban megtartott Bilderberg-tanácskozáson az egyik – talán a legfontosabb – téma az volt, hogy a Bilderberg Csoport tagjai miként tarthatják egyben a pénzügyi világválság által recsegő-ropogó eurozónát. St. Moritzban heves vita folyt a görög helyzetről, amely a tanácskozás idején az egyik legégetőbb probléma volt. Mar világos volt, hogy újabb adósság-átütemezésre és adósság-elengedésre, valamint egyéb mentőcsomagokra van szükség. Számolni kell továbbá a társadalmi feszültség kiéleződésével, utcai lázadásokkal, a görög gazdaság összeomlásával, es azzal a lehetőséggel is, hogy az athéni kormánynak ki kell lepnie az euro zónából.
A görög problémához csatlakozott az ír válság es az egész globális pénzügyi rendszer megingása is téma volt. Ezeken a Bilderberg-vitákon aktívan vett reszt az Európai Tanács első elnöke, Herman van Rompuy is. Társaságában voltak az Európai Unió olyan kúlcsfontosságu tisztségviselői is, mint Joaquin Almunia, az Európa Bizottság alelnöke, továbbá Rompuy hivatali stábjának vezetője, Frans van Daele, es Neelie Kroes, az Europai Bizottság másik alelnöke. Jelen volt meg az Európai Központi Bank azóta mar távozott elnöke, Jean- Claude Trichet is. 
Érdemes azokról is szólni, akik ugyan reszt vettek ennek a nagyhatalmú, ambar senki által meg nem választott testületnek a tanácskozásán, de nevüket elhallgattak.

Közéjük tartozott Anders Rasmussen, a NATO főtitkára, Jose Luis Zapatero spanyol kormányfő, Angela Merkel nemet kancellár, Bill Gates, a Bill es Melinda Gates Alapítvány elnöke, a Microsoft korábbi irányítója, valamint a vele névrokonságban álló Robert Gates, az Egyesült Államok távozóban levő védelmi minisztere. Ezeknek a „nem hivatalos” vendégeknek a részvételéről a kerítéseknél leselkedő oknyomozó es tényfeltáró újságírók kitartó erőfeszítései nyomán szerezhetünk csak tudomást.

A Bilderberg Csoport senki által meg nem választott es politikai felelősséggel nem tartozó tagjai behatóan megvitattak azt a kérdést, hogy az Europai Uniónak miért van szukaege hatáskörének es hatalmának a nagyarányú növekedésére, amit angolul „massive power grab”- nek (a hatalom erőteljes megragadásának) neveztek. Erre azért van szükség, mert Európának es ténylegesen az egész világnak mely gazdasági válsággal kell szembenéznie. A hatalom további nagyarányú növelése nélkül az eurozona es valójában az egész Európai Unio összeomolhat. Ezt a Bilderbergek St. Moritzban a leghatározottabban elleneztek, mivel a Bilderberg-tanácskozások 57 eves története során céljuk egy nemzetek feletti birodalmi állam létrehozása volt. Ennek lényege az, hogy az Europai Unió mint központosított  szövetségi állam egyedül kormányozhassa magát es az unióhoz tartozó országokat. A Bilderbergek mindig is arra törekedtek, hogy a brüsszeli bürokráciának lehetősege legyen megbuntetni azokat a tagallamokat, amelyek nem kovetik engedelmesen az altaluk előirt szabalyokat.
St. Moritzban az egyik bilderberger ezt igy fogalmazta meg: „Következetesen megvalósítunk egy tényleges gazdasági kormányzást.”

Ugy latszik, most Magyarorszag a buntetesre kijelolt allam. Honapok ota tamadas eri minden iranybol. A hatterben fellelhető a Central for American Progress (CAP), amelyik Soros Gyorgy altal szazmilliokkal penzelte es jutalmazta azokat a szervezeteket, amelyek Brusszelben, Strasbourgban es masutt a vila-gon, ahol csak tehettek, lejarattak Orban Viktort, a kormanyat es Magyarorszagot. Ennek a baloldali zsoldosaramlatnak allt az elere Viviane Reding alelnok, alapjogokert felelős unios biztos, aki az idei hertfordshire-i (Nagy-Britannia) Bilderberg-talalkozon 15 percig beszelt hazankrol, es allitolag beigerte a kozossegnek, hogy Orban Viktor jovő tavaszi valasztasokon varhato, s majdnem biztos győzelmet megtorpedozzak, hiteltelenne teszik azaltal, hogy a legujabb technikakat felhasznalva, mintha a kormany ugynokei csinaltak volna, videora veszik a valasztokat a szavazofulkeben es kiteregetik, ki kire voksolt. Ezt a keptelenseget meg megerősitette azzal, hogy tobb, Amerikabol penzelt szervezet es Bajnai Gordon segit majd ebben a szeleskorű lejarato akcioban.

Az idei tanacskozason a konferencia – minimalis informaciokat tartalmazo – honlapja szerint 21 europai es eszakamerikai orszag 140 resztvevője lesz jelen. Koztuk van – a mar emlitett Reding es Barroso mellett – Henry Kissinger volt amerikai kulugyminiszter, Oscar Bronner, a Der Standard mediacsoport kiadoja, a neokonzervativ Nick Eberstadt (American Enterprise Institute), Robert D. Caplan (Stratfor geopolitikai főelemző), Emanuele Ottolenghi (A Demokracia Vedelmeert Alapitvany) es az Iran elleni haborut erőltető Richard N. Perle. (utobbi uriember az izraeli fegyvergyarto cegnel, a Soltamnel dolgozott – a szerk.)

A globalis penzugyi hatalmat a Goldman Sachs kepviseli, a sajtot a brit The Economist es a Financial Times szerkesztői. A resztvevők teljes listaja a honlap bizonyos helyere kattintva megtekinthető. Magyarorszagit nem talalunk koztuk. (Korabban Martonyi Janos kulugyminiszter, Suranyi Gyorgy volt jegybankelnok es Bokros Lajos volt penzugyminiszter kapott meghivot.)

A Magyar Nemzet informacioi szerint Magyarorszagrol mintegy 15 percben fognak tanacskozni a konferencian, bar ez nem szerepel a hivatalos napirendi temak kozott. A sajto szamara kozzetett nyilatkozatok szűkszavuak es altalanosak, nehezen hihető, hogy a vilag legbefolyasosabb szemelyisegei olyan temak megvitatasara aldoznanak negy napot az eletukből, mint „Europa es az Egyesult Allamok gyorsabb novekedese es munkahelyteremtese”, „nacionalizmus es populizmus”, a „gyogyszerkutatasok fő trendjei”, vagy „Afrika kihivasai”.

A Bilderberg-csoport a nevet egy holland szallodarol kapta, ahol előszor tartottak gyűlest 1954-ben. A tarsasag azota minden esztendőben tanacskozik (ez csupan 1976-ban maradt el) szigoruan zart ajtok es maximalis vedelem mellett. A csoport talalkozojat minden evben majus vegen, valamivel a G8-ak osszejovetele előtt tartjak. A konferencian nem szavaznak, es az eszmecsereről nem adnak ki kozlemenyt.

E hosszu bevezető ugy erzem, a teljesseg igenye nelkul eleg sokat bemutattam Drabik Janos baratombol, es itt az ideje, hogy feltegyem neki a vele tervezett interju első kerdeset:

1. Mit tudtal meg az idei Bilderberg-tanacskozason tortentekről, s kiderult-e, milyen iranyban kivanja tovabb kormanyozni a vilagot a hatterhatalom?

– Ujabb lepesekben egyeztek meg az egy-kozpontbol iranyitott Uj Vilagrend mielőbbi letrehozasa erdekeben. Konkretumokat onnan tudhatunk meg, ha nyomon kiserjuk, milyen dontesek szuletnek a nagy vilagszintű targyalasokon.

2. Miert hagytad ott Amerikat, ahol sajat hazad is volt, s tertel haza?

– A magyar nemzet megmaradasaert Magyarorszagon, a Karpat-medenceben tehetunk a legtobbet. Visszatertunk felesegemmel Budapestre, amely a szulővarosom.

3. Mivel jelenleg is amerikai allampolgar vagy, sokan feltetelezik, hogy dolgozol a CIA-nak. Ez vagy mas oka volt annak, hogy a roman titkosszolgalat annyira megfigyelt?

– Erről a kerdesről az jut az eszembe, hogy Parizsban 1991 januarjaban a szalloda fogadoportasa – egy orvostanhallgato ifju holgy, aki eppen anatomia tankonyvet olvasott – amikor keső este hazatertem, a szokasos angol helyett franciaul kerdezte, feltehet-e egy kerdest.
Termeszetesen – valaszoltam. „Ki on tulajdonkeppen es miert van Parizsban?” Meglepődtem es visszakerdeztem: „Hat ott van leadva onoknel az amerikai utlevelem, termeszetesen amerikai vagyok. Mire gondol, hogy mi mas lennek?” Szinte suttogva kerdezte: „Ugye, a CIA munkatarsa, es az iraki feszultseg miatt van Parizsban?” Erre a kerdesre nem vartam. Pillanatnyi gondolkodas utan, ahogyan ő, en  is kozel hajoltam hozza, de mar angolul ezt suttogtam a fulebe:
„Ha mar igy kitalalta, nagyon kerem, akkor ez maradjon bizalmasan kettőnk kozott es tartsa szigoruan titokban!”
Ezutan felmentem a szobamba. Tudtam, hogy Franciaorszagban akkor negymillio arab elt. A első obolhaboru előtti fagyos legkorben erthető, hogy gyanussa valt egy amerikai, akik kulonboző nyelveken beszelő emberekkel talalkozik meg a szalloda halljaban is. Mindossze ennyi kozom volt a CIA-hoz...
...A roman Securitate meg Munchenben kezdett zaklatni, amikor Szabad Europa Radioban lement az a negy reszes műsorom, amelyben azt javasoltam, hogy az Erdelyben elő magyar anyanyelvű lakossag akkori szamaranyanak megfelelően a 44 romaniai egyetemből legalabb negy – teljes spektrumu – magyar nyelvű allami egyetemnek kellene lennie. Ez a javaslatom megnyerte az amerikai vezetes tetszeset, ezert angolra fordittattak es a tobbi szerkesztősegnek is megkuldtek. Ezt kovetően honapokig zaklattak ejjel telefonon, ferfiak, nők, eltorzitott magyar hangon, kozolve hogyan fognak kinyirni. A SZER biztonsagi szolgalatahoz fordultam, akik aztan kideritettek: nem a magyarok, hanem a Securitate zaklatott.Ez a zaklatas sajnos Magyarorszagon is folytatodott egy darabig.

4. Tobb internetes blog es elvetelt hordoszonok azt allitja, hogy zsido vagy. Mi az igazsag?

– Ebből annyi igaz, hogy sok zsido baratom van, akiket tisztelek es becsulok, akiknek a baratsaga nagy ertek szamomra. Ezt a jo viszonyt tovabbra is meg akarom őrizni. A zsido kerdest ideo-megoldasat is ennek az ideologianak a megvaltoztatasaban latom. Erről szol az a sorozat, amelynek harmadik resze eppen most jelenik meg.

5. Milyen Magyarorszagon szeretnel elni?

– Ahol a magyar nemzet az orszag tulajdonosa, ahol ismet ervenyesul az univerzalis erkolcs, ahol a magyar vegre onmagat is szeretheti, es nem alkalmaznak kettős mercet vele szemben. A vilag urai Trianonban miert csak a magyar nemzettel szemben nem alkalmaztak egyetlen jogelvet sem?
Miert tőlunk tagadtak meg a tortenelmi, az etnikai es az onrendelkezesi elv ervenyesiteset?
Olyan Magyarorszagon szeretnek elni, ahol ezt a gyalazatott a vilaghatalmi elit jovateszi.ű 

Az interju masodik reszeben Juhak Tamas, az ujsagiro iskola akkor még hallgatója tett fel néhány kérdést Dr.Drábik Jámnosnak, a Füóggetlen Újságírók Szövetsége tiszteletbeli elnökének   

1. Hogyan kezdte palyafutasat fiatalon?

- 1938. junius 9-en szulettem Budapesten, kilencen voltunk testverek, en voltam az otodik gyermek, heten nőttunk fel. Edesapam tobb szakmaval is rendelkezett, de tobbek kozott okleveles viragkertesz is volt. Anyai nagyapam, aki jogot vegzett, Abaujszanton volt jegyző. Anyai nagyanyam pedig egy tekintelyes ottani gazdalkodo egyik gyermeke. Edesanyam felig arvan nőtt fel, megis rendkivuli műveltseggel rendelkezett. Tizenhet evesen mar eredeti nemet nyelven olvasta Schopenhauert es Nietzschet. Amikor ferjhez ment, elsősorban az egyre nagyobb csalad iranyitasat vegezte es gyermekeit nevelte.
Edesapam, Drabik Jozsef mondta el, hogy apai felmenőm az a Drabik Miklos volt – a lehotkai profeta –, akit Zrinyi Peterrel, Nadasdy Ferenccel es Frangepan Ferenccel egyutt vegeztek ki 1671-ben Pozsonyban. Drabik Miklosnak latomasai voltak, amelyekben isteni kinyilatkoztatast kapott arra, hogy I. Rakoczi Gyorgyot szentelje fel Magyarorszag nemzeti kiralyanak. Ezt a Habsburg-uralkodohaz rosszneven vette, mert a Habsburgok magukat tekintettek Isten kegyelmeből a magyarok apostoli kiralyainak.
Drabik Miklos a latomasait Lux in Tenebris (Feny a sotetsegben) cimű konyveben irta meg Comenius segitsegevel. Lipot csaszar birai ezert iteltek halalra felsegarulas vadjaval. XIV. Lajos francia uralkodo, a Napkiraly, aki harcban allt a Habsburgokkal, diszes kotesben kinyomatta Drabik Miklos konyvet, es becses ajandekkent adta at hiveinek es rokonainak.
Edesapank elmondotta, hogy Drabik Miklos nagyon tisztelte es szerette egyhazi feletteset, Comeniust, aki Szeges Janos neven szuletett es magyar szarmazasu volt. Drabik Miklos maga is tanitott Comenius mellett Sarospatakon a Reformatus Kollegiumban. Szuleim eletuk vegeig nagyon vallasosak voltak, es en is mely vallasos nevelest kaptam. Elemi iskolaba Budapesten a X. keruleti Tomcsanyi uti es Szent Laszlo teri altalanos iskolaba jartam.

1945-ben az ostrom miatt veszitettem egy evet, de ezt behoztam, mert negyedikből egyenesen hatodikba mentem. Mivel itt is a legjobb tanulok koze tartoztam, ezert 1950-ben megkaptam az orszagos jo-tanulasi erdemrendet. 1950-ben kezdtem el hegedulni tanulni, majd amikor megalakult a X. kerulet ifjusagi zenekara, akkor attertem a csellora, mert a zenekarnak nem volt csellistaja. Tanaraim – elsősorban Somlo Klara – tehetsegesnek talaltak, ezert ajanlasukra felveteliztem 1952-ben a Budapesti Erkel Ferenc Zeneműveszeti Szakiskolaba es Zenei Gimnaziumba, ahova fel is vettek. 1953-tol Banda Ede egyik novendeke lettem. Banda Ede ekkor mar az orszag elsőszamu gordonkaműveszenek szamitott es a Zeneakademia tanszekvezető tanara volt. Ezert nagy kituntetesnek szamitott a novendekei soraba tartozni. 1956 nyaran eltort a kezem es ezert palyavaltoztatas mellett dontott a csalad. Felvetelt nyertem az ELTE Jogtudomanyi Karara, ahol 1960-ban fejeztem be tanulmanyaimat. Ket even at az V. keruleti Tanacs elnokenek a jogasza voltam, majd 1962-től 1963-ig a Fővarosi Tanacs Titkarsagan dolgoztam hasonlo beosztasban. 1963-ban a Kossuth Radio hirszerkesztősegebe kerultem, de helyileg főleg az MTI-ben dolgoztam a Radio szamara. Munkaltatom arra is kotelezett, hogy vegezzem el a MUOSZ haromeves Ujsagiroi Iskolajat, amit meg is tettem. 1965-ben Grosz Karoly (a kesőbbi miniszterelnok) a Radio parttitkara volt. Az ő utasitasnak szamito „javaslatara” kerultem at zenei referensnek a KISZ KB Kulturalis Osztalyara.
Elleneztem a hagyomanyos tomegdalok erőlteteset, es ehelyett a fiatalokhoz kozelebb allo temakrol szolo dalok kesziteset, valamint az akkor mar elterjedt beat-zenekarok tamogatasat szorgalmaztam. Csak nehany kutato tudja, hogy a kozeleti beat dalok kezdemenyezője en voltam, es a polbeat kifejezest is en kezdtem hasznalni. Amikor azt mertem mondani, hogy az ugynevezett tomegdal csak azert nevezhető annak, mert valoban „egy nagy tomeg dal, amit a fiatalok tomege (tobbsege) a hata kozepebe se kivan”, osszeutkozesbe kerultem feletteseimmel, akik jogellenesen eltavolitottak munkahelyemről. Ezt az onkenyes lepesuket megkonnyitette az, hogy nem voltam parttag es igy vedett szemely.
Kirugasomat kovetően – 1967 majusatol 1968 szeptembereig – munkanelkuli voltam, es nem talaltam forumot munkajogi vitam kivizsgalasara. Az ekkor szerzett tapasztalataim fontos szerepet jatszottak abban, hogy amikor erre mod nyilott, tavoztam Magyarorszagrol.

Ezutan a VII. keruleti Tanacs szabalysertesic  főelőadoja lettem. Korabban Konrad Gyorgy is ugyanezen a munkahelyen dolgozott mint gyamugyi főelőado. Ekkor szerzett tapasztalatait is feldolgozta sikeres konyveiben, elsősorban „A latogato”- ban. 1970-ben az egyik kereskedelmi vallalat jogaszakent az ugyvedi jogtanacsosi vizsgat is letettem. 1971-ben a Gyar- es Gepszerelő Vallalat, a GYGV vezető jogtanacsosa lettem, majd pedig 1977-től 1979-ig az Erőmű Beruhazasi Vallalat, az ERBE jogi osztalyat iranyitottam. Elsősorban azert lettem en a jogi osztaly vezetője, mert ehhez a beosztashoz nyelvvizsgakra volt szukseg, mivel az ERBE kulkereskedelmi joggal is felruhazott vallalat volt. A politikailag megbizhatobb palyazok nem rendelkeztek nyelvvizsgakkal. 1970-ben megnősultem, felesegem gyermekorvos volt. A sors fintora, hogy klinikai munkahelyen olyan betegseget szerzett, amely miatt nem lehetett gyermeke.

2.Milyen eletutat jart be kulfoldon?

- 1979. november 9-en utaztam az Egyesult Allamokba, ahova egy volt osztalytarsam – aki tanszekvezető egyetemi tanar lett a kansasi Allami Egyetemen (State University of Kansas) – hivott meg. Az Egyetemen szivelyesen fogadtak. Korabban ott volt vendegtanar dr. Samu Mihaly professzor is, aki ebben az időben az ELTE Allam- es Jogtudomanyi Karan az Allam- es Jogelmeleti Tanszek vezetője volt, es akivel szakmai es barati kapcsolatban voltam. Ekkoriban meg elsősorban az allamelmelet erdekelt. A kansasi egyetemen Janus Piekalkiewicz professzor volt az, aki rabeszelt, hogy maradjak az Egyesult Allamokban es kepezzem ott tovabb magamat.
Mivel mar 41 eves voltam, nem sikerult osztondijhoz jutnom. Ezert visszatertem Lawrenceből New Yorkba es egyszerre ket munkahelyen is dolgoztam. Igy tobbek kozott kaptam egy kisebb allast a Security Pacific Clearing and Services nevű bankban, amely pont a Wall Street-i tőzsdevel szemben műkodott. Ot ora utan atmentem a John Street 30-ba, ahol a szervizliftet kezeltem ejjel fel 1-ig, vagyis fizikai munkat vegeztem.
Eletemnek ebben a szakaban napi 3-4 orat aludtam es 25 kilot fogytam. Szo sincs arrol, hogy a kommunista rezsim osztondijaval kerultem Amerikaba. Es arrol sincs szo, hogy valamifele, Soros Gyorgyhoz hasonlo penzember vett volna a szarnyai ala. Egyetlen szponzorom volt, akire szamithattam, az en magam voltam.
A ket munkahelyről sikerult megkeresnem heti 500 dollart. Ebből kellett eltartani magam es osszegyűjteni a penzt egy ‘postgraduate degree’-hez, amelyhez 24 kreditet kellett szerezni. Egy kredit ebben az időszakban 400 dollar volt. Amikor Amerikaban maradtam, magyarorszagi vagyonomtol jogerősen megfosztottak, vagyis egyaltalan nem voltam a kommunista rendszer kegyeltje, ahogyan azt az interneten tobben is allitjak, mikozben joforman semmit sem tudnak eletem valodi tenyeiről.
1981-ben mar a New York-i Legfelsőbb Birosagon bejegyzett jogtanacsos lettem. Ez a statuszom ma is ervenyben van. New Yorkban tobbek kozott megismerkedtem Kovacs Imre nepi iroval, a ‘Nema forradalom’ szerzőjevel, a neves parasztparti politikussal.

Tobbszor hosszan beszelgetett velem, meg a lakasara is meghivott. Miutan meggyőződott arrol, hogy szamos temarol tudnek ini, ezert ő volt az, aki javasolta, hogy menjek a ‘Voice of America’-hoz, vagy a Szabad Europa Radiohoz dolgozni. Kesőbb tudtam meg, hogy ő ajanlotta is az illetekeseknek a felvetelemet. Időkozben beiratkoztam a New York University Law School-jaba (New York Egyetem Jogi Kara) es dr. Varga Laszlo, aki ekkor sikeres ugyved volt New Yorkban, megigerte, hogy atadja nekem a jogi irodajat, mivel idős kora miatt mar nyugdijba akart vonulni.

Dr. Varga Laszlo a rendszervaltas utan hazatert es a KDNP egyik fontos szemelyisege, valamint parlamenti kepviselője lett. Kovacs Imre 1980 oktobereben meghalt, en pedig nem jelentkeztem egyik radiohoz sem munkatarsnak. Egyszerre dolgoztam es tanultam.
Ejjeli munkat vallaltam, mint ‘concierge’, egy nagy manhattani felhőkarcoloban, hogy nappal foglalkozhassam a tanulmanyaimmal. Elvegeztem egy szemesztert a New School for Social Research nevű egyetemen, ahol klinikai pszichologiat hallgattam. Ezt kovetően mentem at a New York University Jogi Karara. 1983- ban azonban mindket radio megkeresett telefonon es felajanlotta, hogy alkalmaz. Ennek az volt az oka, hogy mindket radional mar sokan nyugdijba mentek, es nem volt megfelelő utanpotlas. Ha valaki igazan jol tudott angolul vagy nemetul, mar a magyarral voltak problemai. Ha pedig jol tudott magyarul, akkor az angollal es a nemettel.

Mivel a Szabad Europa Radio volt a gyorsabb, ezert 1983 szeptembereben Munchenbe koltoztem. Nyelvi problemaim nem voltak, mert mar Magyarorszagrol volt nemetből es angolbol is nyelvvizsgam. Budapesten a Rigo utcaban tanultam angolul es ez eleg volt ahhoz, hogy Amerikaban egyetemen tudjak előadast tartani. A nemettel ugyanez volt a helyzet Munchenben. Itt utalok vissza arra, hogy Budapesten a legvalsagosabb időszakban sem hagytam abba a tanulast, mert 1965-től 1968-ig az ELTE Bolcseszettudomanyi Karan esti tagozatos diakkent filozofiat tanultam.
A Szabad Europa Radional a szokasos modon előszor hirszerkesztő, majd szerkesztő, programszerkesztő, vegul vezető-programszerkesztő lettem. Itt Kezdi Pal neven szamos műsort irtam es szerkesztettem. Igy tobbek kozott irtam a sztalinizmusrol, a neokonzervativizmusrol, a Szovjetunio torteneteről. Ot even at szerkesztettem a Vilaggazdasagi Magazint es a demokratikus intezmenyek műkodeset elemző ‘Nyugati uton’ programot.
1985-ben visszatertem New York-oba es a Szabad Europa Radio New York-i tudositojakent is dolgoztam egy ideig.
1986-ban az amerikai Alkotmany 200. evfordulojanak a tiszteletere 32 reszes sorozatot irtam az amerikai Alkotmanyrol. Ezt az Alkotmanyt a vilag legjobb irott Alkotmanyanak tartom. Ezert a sorozatert ebben az evben megkaptam a SZER legrangosabb dijat, a ‘Superior Performance Award’-ot. 1989-ben felvettem az amerikai allampolgarsagot is es azota kettős-allampolgar vagyok.

1983-tol aktivan reszt vettem a Muncheni Szechenyi Kor tevekenysegeben, ahol tobb előadast is tartottam. 1993- tol 1998-ig a Szechenyi Kor titkarakent tevekenykedtem.

Rendszeresen irtam a Munchenben megjelenő Nemzetőr cimű lapban es egyre tobbszor publikaltam magyarorszagi napi es heti lapokban is, elsősorban a Magyar Nemzetben. 1993. oktober 31-en sugarzott műsort utoljara a SZER magyar adasa. Ezen a napon en voltam az ‘okezo-szerkesztő’, vagyis az a szemely, aki az aznapi műsor egeszeert felelt.
Amikor megvaltunk munkahelyunktől, nehanyan kozulunk koszonőlevelet kaptak az Egyesult Allamok akkori elnoketől, Bill Clintontol. En is azok koze tartoztam, akiknek az Elnok nehany kedves sorral megkoszonte a munkajat.

Munchenben 1995-ben az illetekes nemet hatosagok beiskolaztak egy olyan intenziv kulkereskedelmi kepzesbe, amely egy even at naponta reggel 8-tol delutan 5 oraig tartott. Az volt az elkepzeles, hogy mivel a SZER munkatarsai tobb nyelven is tudnak, ezert ha megszerzik hozza a szukseges kozgazdasagi ismereteket is, akkor a kulkereskedelem teruleten hasznos munkat tudnanak vegezni. A vizsgakat letettem, de allast nem talaltam.

1998-ban, 60 evesen nyugdijba mentem es azota irassal foglalkozom. Mivel csak a tenyek erdekelnek, ezert a tenyirodalom művelője – koziro – lett belőlem. 1992-ben ujra nősultem, kolozsvari szuletesű felesegem szerves-kemiabol doktoralt a Muncheni Műszaki Egyetemen summa cum laude fokozattal. Jelenleg Budapesten szabadalmi ugyvivő az egyik gyogyszervallalatnal. Az a kozos vagyunk, hogy gyerekunk lehessen, ezuttal sem sikerult.

1993 utan meg az Egyesult Allamokban akartunk letelepedni, es ehhez minden iratot be is szereztunk. Sem en, sem felesegem soha semmilyen partnak nem voltunk a tagjai, de kozel alltunk a bajor Kereszteny Szocialis Uniohoz, a CSU-hoz, Magyarorszagon pedig a KDNP-hez, illetve a Fidesz- KDNP-hez. A KDNP 1997 őszen felkert, hogy a part I. keruleti valasztokorzeteben vallaljam el a kepviselő-jeloltseget az 1998-as parlamenti valasztason.
A felkerest elfogadtam, de csak az orszagos atlagnak megfelelő eredmenyt sikerult elernem.
2001-ben Budapestre koltoztunk es vegleg lemondtunk arrol, hogy Floridaban eljuk tovabbi eletunket. A sarasotai egyetemen lett volna munkalehetőseg, de ekkor mar nem volt vitas, hogy Magyarorszagon a helyunk. Szemely szerint nekem Magyarorszag az edesanyam es Amerika a szeretett hazastars.

Maskepp kifejezve: a magyarsag a bőrom, az Amerikahoz valo kotődesem pedig egy gyonyorű ruha. Elsősorban tehat magyar vagyok es ezert itt a helyem szulővarosomban, Budapesten. Időkozben el is tavolodtam erzelmileg Amerikatol. Ennek az az oka, hogy a penzhatalmi vilagelit folyamatosan atirja, illetve atiratja kiszolgaloival ennek a nagyszerű orszagnak az altalam tovabbra is nagy becsben tartott Alkotmanyat, atalakitva demokratikus rendszeret penzuralmi diktaturava.

3.Miert vallalta fel a kozeleti kerdesek kutatasat?

- 1999 tavaszan Tőke Peter, a Reform cimű lap es a Blikk korabbi főszerkesztője felkeresett, es ajanlatot tett, hogy tarsadalomkritikai irasaimat szivesen megjelentetne egy szinvonalas alternativ folyoiratban, amit ő maga szerkesztene es a kiadasat is vallalna. Igy indult meg 1999 nyaran a Leleplező cimű konyvujsag, amely 220 oldalas es kezdetben 20 ezer peldanyban jelent meg, de most mar csak 8 ezer peldany fogy el belőle. Ebben a folyoiratban nincsenek hirdetesek es kizarolag az olvasok tartjak el.
Tőke Peter ajanlatat elfogadtam azzal a feltetellel, hogy en hatarozhassam meg, hogy miről irok es hozzajarulasom nelkul ne lehessen irasaimat megvaltoztatni.
Tőke Peter mint a lap tulajdonosa, kiadoja es főszerkesztője, ezeket a felteteleket elfogadta, es a mai napig betartotta. Ő is – es sokan masok vele egyutt – arrol faggattak, hogy a SZER egykori munkatarsabol hogyan valhatott valaki a fennallo penzuralmi vilagrendszer szigoru kritikusava. Ezek az ismetlődő es jogos kerdesek onvizsgalatra kesztettek. En is ereztem, hogy valaszolnom kell rajuk. Amikor előszor talalkoztam olyan tenyekkel, amelyekről sem tanulmanyaim soran, sem a hivatalos tomegtajekoztatasban nem hallottam, az igy szerzett ismereteket fenntartassal fogadtam, es az erről szolo tanulmanyokat, konyveket felretettem.

Nem tudtam elfogadni, hogy letezik egy elhallgatott tortenelem, es nehezen baratkoztam meg azzal, hogy van egy olyan szervezett maganhatalom, amely az internacionalista kommunizmussal es a kozmopolita globalizmussal egyarant a vilaghatalom megszerzesere torekszik. Ma mar vilagos a szamomra, hogy a marxista szocializmus es a penzuralmi diktatura ugyanannak az eremnek a ket oldala. Ezt akkor meg nem akartam elfogadni. De minel inkabb torekedtem ezek megcafolasara, annal inkabb be kellett latnom, hogy a tenyek előtt meg kell adni magamat. Igy lett belőlem oknyomozo-tenyfeltaro ujsagiro, kesőbb pedig koziro. A tenyek iranti elkotelezettsegem kenyszeritett arra, hogy ujbol tanulmanyozzam a tortenelmet, es a legujabb tarsadalomtudomanyi elmeleteket, elsősorban az allamelmeletet es a politologia valaszait kutattam. Nekialltam osszegyűjteni az erre vonatkozo konyveket. Amikor a kezembe akadt egy konyv, amelyben sok szerzőre es forrasra hivatkoztak, akkor nem nyugodtam addig, amig valamennyit ossze nem gyűjtottem. E celbol előszor a SZER konyvtarat vettem igenybe, majd a bajor Allami Konyvtarat, de szamos konyvet a washingtoni Congress Librarybol (az Egyesult Allamok torvenyhozasanak a konyvtarabol), illetve a New York-i Columbiai Egyetemről, valamint Washington, New York, Los Angeles, Toronto, Frankfurt, Stuttgart, Munchen es Budapest antikvariumaibol szereztem be. Azokat az alapműveket, amelyek nem voltak kaphatok, lemasoltam. Ily modon tobb mint ezer alapmű vesz korul masolt formaban a lakasomban.

Munchenben este elhoztam a Staatsbibliothekbol 4-5, ilyen nehezen beszerezhető konyvet, ejjel lemasoltam a Szabad Europa Radioban, es reggelre visszavittem ugy, hogy minden a helyen volt időben. Attanulmanyozva a legismertebb politologiai szerzők konyveit meg kellett allapitanom, hogy a demokracia azert siklott ki, mert egy penzuralmi diktaturanak volt kenytelen atadni a helyet. Ez azert tortent igy, mert egy zart erdekcsoportnak sikerult a kozpenzrendszert a sajat maganmonopoliumava atalakitani es ezt a penzrendszert a kamatmechanizmussal műkodtetni.
Ezt a maganmonopoliumot globalissa fejlesztette, es a kozponti bankok, valamint a tulajdonaban levő bankrendszer segitsegevel atvette az egyes nemzetallamok politikai rendszerenek iranyitasat is. Megertettem, hogy a kozpenzrendszer helyreallitasa es a kamat kiiktatasa nelkul demokratikus tarsadalom csak igen korlatozottan műkodhet.

Arra a kerdesre kerestem a valaszt, hogy mikent lehetne olyan penzugyi-gazdasagi es tarsadalmi rendszert műkodtetni, ahol az egyes emberek teljesitmenyet mas emberek sem rendőrallami erőszakkal (kommunista modra), sem eladositasi- penzuralmi technikakkal (uzsoras befektető modra) nem tudjak elvenni. Ehhez olyan uj tulajdonviszonyokra van szukseg, ahol mindenki csak a sajat teljesitmenyenek lehet a tulajdonosa es minden egyeb az emberiseg – vagyis minden ember – kozos oroksege. Fokozatosan tehat radikalis tarsadalomkritikus lett belőlem. Mivel a bajok gyokereit a penzrendszerben es a kamatmechanizmusban talaltam meg es elfogadtam azt, amit Silvio Gesell fejtett ki A termeszetes gazdasagi rend-ről, sokan ugy kepzeltek, hogy kozgazdasz vagyok. Teny, hogy igen sok kozgazdasagi művet olvastam el, es amikor kerestem a penzrendszer elfajulasanak okat, azt a penzrendszer magankisajatitasaban es a kamatmechanizmusban talaltam meg. Irasaim es konyveim mind erről a problematikarol szolnak, ezeket a kerdeseket kozelitik meg kulonboző szempontok szerint. 1999 ota rendszeresen tartottam előadasokat az emberkozpontu tarsadalom, a demokracia, a penzrendszer es az uj szemelyes teljesitmenyhez kotott tulajdonrendszer osszefuggeseiről. 2000 aprilisaban alakult meg az Osszefogas a Fennmaradasert Szovetseg, amelynek ertelmisegi tagjai uj penzrendszer letrehozasat, Kert-Magyarorszag felteteleinek megteremteset, Magyarorszag gazdasagi es penzugyi szuverenitasanak helyreallitasat tűztek ki maguk ele Silvio Gesell tanitasaira alapozva.
Demokracia vonatkozasaban a kozvetlen modszerek elterjeszteset, a nepszavazas hataskorenek a kiterjeszteset es a parlamenti kepviselők visszahivhatosagat szorgalmaztuk. A parlamenti kepviselőnek szerződest kell kotni a valasztoival, hogy valasztasi igereteit betartja.

Ha ezt nem teszi, akar azert mert megvaltoztatta a velemenyet, akar azert, mert nem kepes ra, akkor a valasztoknak joguk legyen ahhoz, hogy visszahivjak. 2002-ben jelent meg a Miert kellett meghalnia a harom Kennedynek? cimű konyvem, amelyben arra utalok, hogy negy erő fogott ossze Kennedy eltavolitasa erdekeben, megpedig a monetaris hatalmat feltő penzhatalmi vilagelit, a privilegiumait feltő CIA, a sajat nuklearis fegyvert akaro Izrael, es a korlatozasokat nem tűrő maffia. Az mar csak reszletkerdes, hogy ez a negy erő – egymassal osszefogva – milyen konkret modon hajtotta vegre a Kennedyre kiszabott halalos iteletet.

2003-ban jelent meg az Uzsoracivilizacio I. kotete, amit hamarosan kovetett a II. es a III. kotet is. Ezekből a konyvekből mar tobb kiadas is elfogyott.
2004-ben a Tudatmodosi-tas cimű konyvvel arra a veszelyre szerettem volna felhivni a figyelmet, amely azokbol a technikakbol adodik, amelyekkel az emberi agyat ugyanugy lehet programozni, mint egy komputert. Ily modon meg van a lehetőseg biorobotok tomeges előallitasara. Arra is lehetőseg van, hogy a celszemelyek tudta nelkul is ellenőrizzenek, befolyasoljanak es programozzanak embereket. Az egy-kozpontbol iranyitott vilagrendszer letrejottenek folyamatat kisereltem meg elemezni az Uj vilagrend? Vilagzsakutca cimű tanulmanygyűjtemenyben.

2005-ben az 1956 – A magyarok harmadik utja cimmel akartam akartam kifejezni tiszteletemet a magyar forradalom irant 50. evforduloja alkalmabol.

A konyv nem rolam szol, csak futolag teszek arrol emlitest, hogy: magam is nemzetőr voltam, es a Jogi Kar nemzetőrsegenek parancsnoka az elelmezesi teendők ellatasaval bizott meg. Naponta tobb szaz embernek kellett etkezest biztositani ugy, hogy a Jogi Karnak nem volt csak teakonyhaja.
Ezert azokat az eteleket, amelyeket meg kellett főzni, előszor gyalogosan atvittuk a Bolcsesz Karra megfőzni, majd visszahoztuk. Kesőbb kaptunk erre a celra egy furgont. A munkat vegző kis csapat negy bolcseszhallgatobol es belőlem allt.

1956. november 4-en a nemzetőrok tavoztak a Jogi Karrol. November 8-an megjelentek az orosz tankok es nyomukban a pufajkasok, szetlőttek az egyetem főbejaratat es a Szerb utcai kaput, tovabba az egyetemi templom tornyat is lőttek, mert nehany nemzetőr azon keresztul menekult el az utolso pillanatban. En nem mentem el, mert tobb mint 20 mazsa elelem volt az akkor magasfoldszinten levő Egyetemes Jogtorteneti Tanszeken. A pufajkasok letartoztattak es megbilincselve a Raday utca 43-45. szam alatti diakszalloba vittek, onnan pedig a Belugyminiszte-rium Zrinyi utcai epuletebe, ahol most a Duna Palota műkodik.

Kihallgatas utan elengedtek, mert akik letartoztattak azt jelentettek, hogy nem volt nalam fegyver. Termeszetesen volt harom fegyverem is, de ezeket meg időben felvittem a legfelső szintű előadoterembe, es ott elrejtettem a lehuzhato tabla moge.
A magyarok harmadik utja cimű konyvemben elsősorban azt akartam kifejezni, hogy mi 1956-ban nem kertunk a kommunizmusbol, de egesz biztos, hogy nem azt az alibidemokraciaba oltoztetett penzuralmi diktaturat akartuk, ami 1989 utan berendezkedett Magyarorszagon. Azt szerettuk volna, ha a penzhatalmi vilagelit megengedi a magyaroknak, hogy vegre sajat maguk donthessenek sorsukrol. Ezt kovetően irtam meg A penz diktaturaja cimű konyvemet, amely 2005-ben jelent meg es valojaban a kozpenzrendszer visszaallitasanak a szuksegesseget es lehetőseget surgeti. 2006-ban a Vilagdemokratura cimű konyvemben a globalissa valt penzdiktatura ternyereset, es ennek a hitelpenz-monopoliummal valo osszefuggeseit veszem kozelebbről szemugyre. A kovetkező evben jelent meg az Orwellia cimű konyvem, amely a XXI. szazad igazi szuperhatalmat, a penzimperiumot es annak uralkodo csoportjat, a penzhatalmi vilagelitet mutatja be. Az Emberkozpontu vilagrend cimű konyvemben, arrol irok, hogy az egesz emberiseg erdekeit szolgalo hasznos globalizmus, az emberkozpontu vilagrend, mikent valthatna fel a jelenlegi kartekony penzuralmi globalizmust. 2008-ban latott napvilagot az Orvenyles cimű munkam, amely az eletellenes vilagerők, elsősorban a korlatlan penzhatalom pusztito orvenyleseről szol. Az emberisegű valojaban elethalal kuzdelmet viv a tuleleseert. Ezutan kovetkezett a Korszakvaltas cimű munkam, amely egy ajanlas az emberiseghez. Arrol szol, mikeppen lehetne osszefogassal uj korszakot beinditani a harmonikus vilagrend megalapozasaval.

2010-ben nem vart sikert hozott A Sotet Ujkor cimen megjelent kotet. Ebben a vilagelitről es jogelődjeiről van szo, amelyek dontőszerepet jatszottak a sotet ujkor penzuralmi viszonyainak a kialakitasaban. A konyvben arrol is szo van, hogy mikent lehetne ebből a sotet ujkorbol kikerulni a harmonikus vilagrend letrehozasaval.

Sikeresnek bizonyult 2011-ben A kivalasztottak cimű kotet is, amely gyűjtemenyes formaban tartalmazza a mas kotetekben előzőleg mar megjelent irasokat. Ezeknek a kozos problematikaja az, hogy a szemitizmus lenyege az elkulonules es a kettősmerce, es ez is befolyasolta az emberiseg es a zsidosag kapcsolatanak alakulasat a tortenelem folyaman.

2012-ben sikerkonyvnek bizonyult es gyorsan elfogyott a Kie a magyar allam? cimű kotet is, amelynek alcime az, hogy A magyar nemzete vagy a szervezett maganhatalome?.

Ebben azt probaltam megvilagitani, hogy a rendszervaltast lebonyolito kozmopolita-komprador- kollaborans penzugyi technokrata reteg – a kommunista partallam nomenklaturajanak utoda – igen gyorsan lett internacionalista kommunistabol kozmopolita globalista. A politikai osztalynak ez a posztkommunista- balliberalis erdekcsoportja 2010-ben megbukott, de az a globalisan megszerveződott maganhatalom, amelynek ez a szervezett kozosseg a reszet alkotja, mar harom eve mindent elkovet azert, hogy visszahelyezze a hatalomba Magyarorszagon.

4. Mikent kerult kapcsolatba a Fuggetlen Ujsagirok Szovetseggel es mit jelent az on szamara a FUSZ-on belul  vegzett tevekenysege?

-  A Fuggetlen Ujsagirok Szovetsege a magyar nemzetnek elkotelezett ujsagirokat tomoriti. A FUSZ-nak a celjai es erkolcsi ertekrendje kezdettől fogva kozel alltak hozzam.

Amikor Gyongyosi Zsuzsa elnok felkert, hogy vegyek reszt a FUSZ oktatomunkajaban, azt orommel elvallaltam. Elsősorban az oknyomozo-tenyfeltaro ujsagiras temakoret dolgoztam fel, mivel magam is ezt a műfajt művelem. Az igaz tenyek megismeresehez nagyon sok erőfeszitest kell tenni, es a kozreadott igazsagert gyakran nem elismeresben, hanem elutasitasban, ragalmakban es jobb esetben is elhallgatasban van reszunk. Megis az igazsag kimondasat mindig kotelessegemnek ereztem, meg akkor is, ha ez gyakran barataim elvesztesevel jart.
Tisztelem es szeretem az embereket, kulonosen barataimat, de az igazsagot meg naluk is jobban kellett szeretnem. Engem tehat elsősorban az a igaz hazafisagot araszto szellemiseg kapcsol a FUSZ-hoz, amelyet ez a nyomorusagos anyagi feltetelekkel műkodő szervezet – az osszes nehezseg ellenere – kepvisel.
Kerestem azokat a lehetősegeket, amellyel ezt a nagyszerű munkat vegző szovetseget segiteni lehetne, hogy vallalt kuldeteset teljesiteni tudja. Időkozben az elnokseg tagja is lettem, es ily modon szorosabba valt a FUSZ es a koztem levő kapcsolat. Mindig nagyra ertekeltem az elnokseg es egyes kulonosen aktiv tagok munkassagat.
Meggyőződtem arrol, hogy Gyongyosi Zsuzsa szemelyeben egy rendkivul tehetseges es aldozatkesz szemely tartja eletben a FUSZ-t, amely nelkule nem lenne műkodőkepes. A mai napig sajnalom, hogy nem tudtam neki tobbet segiteni, de mindig mellette alltam a valsagos helyzetekben, amelyekből volt eleg.

5.Mit erzett, amikor a Nemzeti Ujsagirasert ARANY fokozat kituntetest megkapta?

-  Előszor arra gondoltam, hogy ilyen meresz lepesre is csak a FUSZ es annak elnoke szanhatta el magat. Amiota felvallaltam az elhallgatott tortenelmemnek es napjaink elhallgatott tenyeinek feltarasat es kozreadasat, azota persona non grata, azaz nem kivanatos szemely lettem a magyar tomegtajekoztatas szamara. Az allami tevek es radiok azota mellőznek, hogy kezdettől fogva elleneztem az Europai Unioba valo belepesunket azokkal a feltetelekkel, amelyekkel – megtevesztve a magyar tarsadalmat – a szervezett maganhatalom bele kenyszeritette Magyarorszagot.
Ma is az a meggyőződesem, hogy egeszen mas feltetelekkel lett volna szabad csak csatlakoznunk az EU-hoz. De az a nemzetkozileg megszervezett maganhatalom, amelynek az EU csak az egyik eszkoze a nemzetallamok es a nemzetallamokon belul a nemzeti erdekeket hordozo kozeposztaly felszamolasara, olyan feltetelekkel kebelezte be Hazankat, amelyeket nem lett volna szabad modositas nelkul elfogadni. Most csak arra emlekeztetek, hogy az EU, mint a Magyarorszag ellen Trianonban elkovetett nemzetkozi bűncselekmeny elkovetőinek a jogutodja, koteles lett volna valamilyen formaban elegtetelt nyujtani az aldozatul kiszemelt Magyarorszagnak.

Konkretan arrol beszelek, hogy az EU jelenlegi hatalmasainak jogelődjei egyedul a magyar neppel, a magyar nemzettel, a magyar allammal szemben hoztak olyan donteseket, amelyek egyetlen nemzetkozi jogelvet sem vettek figyelembe. Felre tettek a tortenelmi elvet, mellőztek az etnikai elvet, es azt sem vettek figyelembe, amit egyebkent maga Wilson elnok igert meg, az onrendelkezesi elvet. Nem veletlen, hogy az Egyesult Allamok torvenyhozasa nem is fogadta el az első vilaghaboru utani versailles-i bekeszerződest.

Mindig is kifogasoltam, hogy sem a belepest megelőzően, sem azt kovetően nem keszult felmeres arrol, hogy menynyibe kerul Magyarorszagnak tenylegesen az EU-tagsag. Mindig csak arrol beszelnek, hogy mennyi ugynevezett tamogatast kapunk Brusszeltől. De nem teszik melle, hogy mit veszitett Magyarorszag az EU-tagsaggal – pl. azt, hogy nincs tobbe vambevetele, hogy egy rendivul előnytelen munkamegosztasba kerult, ahol evente a cserearanyromlas kovetkezteben minden evben tobb mint ezer milliard forint vesztesege van. Ha keszulne egy mindenre kiterjedő becsles es felmeres, hogy mennyi a magyar tarsadalom vesztesege az EU-tagsag kovetkezteben, akkor kiderulne, hogy az amit ugynevezett tamogatas cimen visszakapunk, az csak egy toredeke annak a karnak es vesztesegnek, amennyit az EUtagsag – penzugyi es gazdasagi vonatkozasban is – okoz Magyarorszagnak.
Az EU-tagsagra tortenő felkeszules 8800 milliard forintjaba kerult Magyarorszagnak Pavics Lazar penzugyi szakertő es munkatarsai felmerese szerint. Eljott az ideje, hogy ezeket a szamitasokat legalabb 20 evre visszamenően elkeszitsek a szakemberek.
Adodott egy tortenelmi lehetőseg, hogy Magyarorszag csak ugy jaruljon hozza Szlovakia es Romania felvetelehez az EU-ba, hogy előtte Pozsony es Bukarest biztositson teruleti autonomiat az ott elő őshonos magyar ajku lakossag szamara, tovabba mindket allam kotelezze magat egy teljes spektrumu magyar nyelven oktato allami egyetem letrehozasara. A Magyarorszagot iranyito es a magyar nemzeti erdekekkel szemben kozombos vagy ellenseges erzuletű politikai osztaly ezt a tortenelmi lehetőseget elszalasztotta. Pedig ez volt az az egyetlen ok, amiert esetleg megiscsak celszerű lett volna belepni az Europai Unioba. De ez az egyetlen lehetőseg is kihasznalatlan maradt. Az europai nepek egyuttműkodesenek vagyok a hive, de ehhez eleg egy kozos piac is es felesleges egy ‘Szovjetunio-2’-nak nevezhető allamok feletti birodalmi struktúra letrehozasa. Előbbiben megmarad a demokratikus legitimacioval rendelkező nemzeti kormanyok dontesi joga, az utobbiban azonban ez a jog atkerul a demokratikus legitimacioval csak kozvetve es korlatozottan rendelkező burokratak kezebe, akik elsősorban az őket pozicioba helyező penzhatalmi vilagelitnek – a globalisan megszerveződott maganhatalomnak – tartoznak felelősséggel

Valaszolva konkretan a kitüntetésre, egyedül a FUSZ és annak elnoke, Gyöngyösi Zsuzsa volt az, aki merte vallalni, hogy egy ilyen maskent gondolkodo szemelyt – akitől a tobbi szerkesztők allasukat feltve rettegnek – a legmagasabb FUSZ-dijjal kituntessen. Termeszetesen az ilyen kituntetes erőt adott, ami abban is meglatszott, hogy utana meg talan tobb cikket, konyvet jelentettem meg es meg tobb előadast tartottam.

6.Milyen temaju konyveket tervez meg megirni kozeljovőben?

-  Irasaimban, igy konyveimben is lenyegeben egy atfogo temaval, a penzuralmi vilagrend kialakulasaval, a penzhatalmi vilagelit halozatanak műkodesevel es az emberisegnek a penzuralmi diktatura utani jovőjevel foglalkozom.
A Szabad Europa Radional sokat tanultam Buki Barnatol, aki Vadasz Janos neven irt igen magas szinvonalu gazdasagi elemzeseket, es aki felugyelte az altalam szerkesztett Vilaggazdasagi Magazint.
Magyarorszagon sokat tanultam Siklaky Istvantol, aki nemcsak kivalo kozgazdasz, de kulonlegesen tisztesseges, szilard jellemű ember is volt.
Ugyancsak sokat tanultam Varga Istvantol, Bogar Laszlotol, Csath Magdolnatol, Lorant Karolytol, Nagy Pongractol, Gazdag Laszlotol, Pavics Lazartol, Mandoki Andortol es Gidai Erzsebettől. A legtobbet azonban egy olyan mestertől tanultam, aki mar 1930-ban meghalt: Silvio Geselltől. Ő volt az, aki kidolgozta a kamatmentesen műkodtethető penzrendszer elmeletet.

Az emberiseg jovőjet a termeszetes vilagrend letrehozasaval kepzelte el, es eletműve lenyegeben erről szol. Most leginkabb az foglalkoztat, hogy mikent lehet a penzhatalmi vilagelit ellenőrzese alatt allo maganpenzrendszert kozpenzrendszerre, azaz a demokratikus allam altal nyujtott es felugyelt ingyenes kozszolgaltatassa viszszaalakitani. Ennek tobb modja is van. Egyik lehetseges megoldas a dualis penzrendszer letrehozasa Magyarorszagon, illetve az ez iranyu legjobb nemzetkozi tapasztalatok megismertetese es bevezetese. A dualis penzrendszer azt jelentene, hogy a meglevő hivatalos penz es mar műkodő penzrendszer mellett, parhuzamosan műkodne egy masik penz, pontosabban penzhelyettesitő, amit en ideiglenesen ‘feher penznek’ nevezek.
Ennek az a lenyege, hogy a kormany minden kozalkalmazottnak es nyugdijasnak a fizeteset valtozatlanul hagyja, de kiegesziti ot egymast kovető even at 20 szazalekkal novekvő mertekben egy specialis penzhelyettesitővel.

A ‘feher penzt’ mindenki koteles egy honap alatt elkolteni, mert ha ezt nem teszi, akkor az elvesziti az ervenyesseget. A ‘feher penzt’ azonban csak erre a celra letrehozott, kizarolag magyar arukat forgalmazo uzletekben lehetne elkolteni. Magyar arunak az szamit, amelyben 80% a magyar munka, illetve a magyar anyag.
Azok, akik szeretnenek egy nagyobb ertekű magyar gyartmanyu arucikket (pl egy kisgepet) ‘feher penzből’ megvasarolni, azok a magyar arukat forgalmazo uzlethalozat mellett műkodő elszamolasi csoporthoz mehetnek, es ott letetbe helyezhetik a ‘feher penzt’. Ez a kliring feladatot ellato elszamolasi csoport nehany szemelyből es szamitogepekből allna. Az elszamolasi csoport a nala osszegyűlt ‘feher penzt’ kamatmentesen kikolcsonozne olyan termelőknek es vallalkozoknak, akik ezzel a kamatmentes hitellel a magyar aruk uzlethalozata szamara allitananak elő termekeket, arucikkeket.

Ily modon lehetne ugy megis megtakaritani ‘feher penzt’, hogy az ne veszitse el meghatarozott ideig az erteket. Mar ebből is lathato, hogy a ‘feher penz’ kamatmentes es tovabbadasra kenyszeritett forgasbiztos penz. Ily modon fokozatosan fel lehetne epiteni nehany ev alatt egy olyan fizetőkepes belső magyar keresletet, amelyet magyar arukkal lehetne kielegiteni. Ez megnovelne elsősorban a zoldseg, a gyumolcs, a tojas, baromfi, tejtermek iranti keresletet, mert erre minden embernek ertelmiseginek es foldművesnek, jomodunak vagy szegenynek egyarant szuksege van. Ez fellenditene a mezőgazdasagot es a kezművesseget, s szamos magyar embernek biztositana megelhetest. Ily modon a magyar ember ismet a magyar ember szuksegleteire termelhetne.

Ma ugyanis az a helyzet, hogy a kozvagyon elherdalasa miatt a tulajdonosok tulnyomo tobbsege nem magyar. Ezert a magyar embereknek nincs tőkejovedelmuk, csak a munkaberukből elnek. De a munkaberuk is csak az egyharmada a nyugat-europai munkabernek, mikozben a magyar munkaerő termelekenysege eleri a nyugateuropai 70 szazalekat. Ezert erzem ugy, hogy amivel most foglalkozom az nagyon is fontos nemzeti es nemzetgazdasagi erdek, amely erősithetne a magyar nemzet – mint kozosseg – megerősodeset.

Itt emlitem meg, hogy ebből a celbol 2012-ben egy alapitvanyt hoztam letre, amely azt a celt tűzte ki, hogy ezt a dualis penzrendszert – alulrol jovő kezdemenyezessel – megvalositsa.
Ez a ‘feher penz’ tehat nem azonos azokkal a helyi penzekkel, amelyekből mar tobb is sikeresen műkodik Magyarorszagon (pl. Sopronban es kornyeken a Kekfrank, Veszprem-megyeben es kornyeken a Balatoni Korona).
A masik nagy kerdes, ami foglalkoztat, a magyar nemzettudat megerősitese. Ez azert nehez kerdes, mert a Magyarorszag felett a főhatalmat gyakorlo es magat letagado szervezett maganhatalom abban erdekelt, hogy a magyar nemzet mint kollektiv tudattal rendelkező kozosseg – amely hagyomany- es ertekkozosseget is alkot – szervezetlen maradjon es ne legyen kepes az onvedelemre.

A magyar nemzettől magukat elhatarolo szervezett kisebbsegek nem tűrik, hogy a magyar nemzet is ugyanolyan elvek szerint megszervezhesse magat, ahogyan ők is megszerveztek magukat. Ezert a magyar nemzet kereszteny hagyomanyokban gyokerező erkolcsi rendszeret felbomlasztottak, es egy olyan – a magyar nemzet gondolkodasmodjatol – idegen, kozmopolita es az univerzalis erkolcsot tagado rendszerre csereltek fel, amely alkalmas a magyar nemzet – mint szervezett kozosseg – felbomlasztasara.
Egy multikulturalis masszaban sokkal konnyebb a szervezett kisebbsegeknek atvenni az orszag politikai es tarsadalmi rendszerenek iranyitasat. Kulonosen igy van ez akkor, ha a globalisan megszerveződott maganhatalom tamogatasaval meghatarozo szerepuk van a gazdasagi es a penzugyi szektorban, biztositva van hegemoniajuk a kulturaban es a tomegtajekoztatasban.

E szervezett kisebbsegek valojaban nemcsak elhatarolodnak, de faji alapon ki is zarjak maguk kozul a tobbseget. Ők tudjak, ki nem tartozik kozejuk, de a tobbseg nem tarthatja szamon az elkulonulőket, akik nem akarnak a tobbseghez tartozni. Szemely szerint is kotelessegemnek tartom, hogy mindent megtegyek a kozos erdekek megtalalasa erdekeben. A szambeli kisebbseg Magyarorszagon erdekervenyesites szempontjabol a tobbseg. A szambeli tobbsegnek sokkal kisebb lehetősege van szuksegletei kielegitesere, valamint erdekei es ertekei megvedesre, mint a jol megszervezett, maganak privilegiumokat biztosito es nagy nemzetkozi tamogatast elvező kisebbsegeknek. A penzhatalmi vilagelit megkulonboztetett tamogatasban reszesiti a szervezett zsidosagot Magyarorszagon is. A hazankban elő zsido kozosseg azert, hogy megmaradhasson zsidonak, kenytelen a magyar nemzettől elhatarolodni. Ha ezt nem teszi, akkor beolvad a magyarsagba es megszűnik zsido identitasa.

Ha viszont ragaszkodik zsido onazonossagahoz es elkulonul a magyar nemzettől, az megneheziti annak az igenyenek az ervenyesiteset, hogy a gazdasagi-penzugyi-kulturalisinformacios hegemoniaja melle megszerezze Magyarorszag politikai rendszerenek iranyitasat is. Ezt a dilemmat ugy torekszik megoldani, hogy Magyarorszag legyen egy multikulturalis mozaik, amelyet kollektiv nemzettudattal mar nemrendelkező orszaglakosok nepesitenek be. A nemzettudat nelkuli lakossag gyurhato massza, amely mar nem kepes ellenallni a jol megszervezett kisebbseg nyomasanak.

Igy mar lehetőve valik, hogy egy erdekeiben, gondolkodasmodjaban es erzesvilagaban nem-magyar kisebbseg iranyithassa a magyar nepet, a magyar allamot. Ezert fel kell morzsolni a magyar nemzetet mint szervezett kozosseget, es helyette egy multikulturalis keverek lakossagot kell letrehozni. Ez az igazi oka a magyar tarsadalmon belul dulo kulturharcnak.
Ennek a kisebbsegnek nincs szuksege a szervezett kollektivat alkoto es onvedelemre kepes magyar nemzetre. A jelek arra utalnak, hogy elsősorban egy nemzet nelkuli kevert lakossagu orszagra van szukseguk. Ez az oka annak is, hogy mikozben maguknak biztositjak a szervezettseg minden valtozatat, ugyanezt attol a magyar nemzettől, amely a kisebbsegeket befogadta, megtagadjak.

17 evi tanulasra es kutatomunkara volt szukseg ahhoz, hogy eljussak ezekhez a felismeresekhez. Az ‘audiatur et altera past’, azaz ‘a masik felet es az ellenvelemenyt is meg kell hallgatni’ elveből kiindulva magam is elmelyultem a szemben allo oldalakat kepviselő tarsadalomtudosok es kozeleti szemelyisegek nezeteinek tanulmanyozasaban.
Kiindulo elvem az volt, hogy harmonikusan elhessen minden kozosseg Magyarorszagon. Alljanak az azonos feltetelek es lehetősegek mindenki szamara nyitva ahhoz, hogy teljes ertekű eletet elhessen.

Ehhez ahhoz is szukseg van, hogy ne legyenek privilegizalt kisebbsegek, elsoprő-erejű erdekervenyesitő erővel. Ne legyen lehetőseguk arra, hogy amit a maguk szamara kikovetelnek, azt mas embertarsuktol megtagadjak azon a cimen, hogy ő nem valamelyik kisebbseghez tartozik. A kisebbseg es a tobbseg ugyanis viszonyitas kerdese. Aki az egyik szempontbol tobbseg, a masik szempontbol kisebbseg, es forditva.

7.Mit uzenne, vagy milyen fontos tanacsot adna a mai ifjusagnak?

-  A legnagyobb magyar, Szechenyi Istvan, egyik ifjukori naplobejegyzese jut eszembe. Csak a gondolatmenetet idezem a sajat szavaimmal: nagyszerű latvany egy testi es szellemi ereje teljeben levő ifju. Ep testben ep lelek. Meg vonzobb, egy ilyen ‘ep testben ep lelek’ emberekből allo csalad. De meg ennel is szebb, az ilyen csaladokbol allo falu vagy varos. A legszebb pedig egy olyan orszag, amely boldog csaladok altal lakott falvakbol es varosokbol all. A legfontosabbnak azt tartom, hogy a magyar fiatalok alljanak ellent a kulturalis marxizmusnak, a politikai korrektseg kepmutatasanak, a Saul Alinsky-fele alforradalmisagnak es a szervezett maganhatalom szamtalan mas manipulaciojanak.
Mindez, mint a ‘jarvanyos betegseg’, kozvetlenul fenyegeti őket. Hasonloan fontos, hogy egyszerre kell vallalniuk az elethossziglan tarto tanulast, valamint az eletuk vegeig tarto csalad- es nemzetepitest. Ragaszkodjanak gyokereikhez es ne hagyjak elveszni a magyar őstortenet legujabb kutatasi eredmenyeit. Legyenek tudataban annak, hogy igenis a sumerok, szkitak, szarmatak, hunok, avarok es a turani magyar torzsek utodai, barmennyire is tiltakoznak ez ellen azok, akik a magyar nemzet felmorzsolasaban erdekeltek. A nemzet fajanak novekedesehez a tortenelmi gyokereket is apolni kell. Nincs hazafiasabb kotelesseg, mint az, hogy nemzetunk fizikai testenek a megmaradasa erdekeben, a magyar fiatalok minel gyorsabban es minel tobb utodot vallaljanak. Aki mar megjarta a kulfoldet, tapasztalatbol tudja, hogy a szűkebb csaladhoz a nagyobb csalad, a nemzet is hozzatartozik.
Ennek a nagyobb csaladnak, a nemzetnek, nem egy orszag az otthona, hanem valami mas, ami ennel sokkal tobb: a Haza. Ehhez a Hazahoz kell hűnek lenni, ahogy a Szozat szerzője orokbe hagyta rank. Mert ez a Haza az, amely felemel, s ha bajban vagyunk apol, s ha rtrávozunk,. eltakar.

 (Megjelent a Leleplező 2013. őszi számában)