Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Hollósi-Simon István

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila


 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

A túlzott deficit eljárás vége! – Mit nyertünk vele? – Így semmit!

Szerző: Elek Attila, Független SZABAD EURÓPA, www.szabadeuropa.com 2013.05.02.

Jó hírek közelednek mostanság arról, hogy Magyarország nemsokára kikerül az Európai Unió által folytatott úgy nevezett túlzott deficit eljárás alól. Mielőtt azonban elkezdünk túlságosan örömködni, nézzük meg pontosan mit is jelent ez. Először is tegyük tisztába a politikai oldalt. Tudni kell, hogy Magyarország ellen 1971 óta folyhatott volna ilyen eljárás, mindössze azért folyik csak 2004 óta, mert akkor léptünk be az EU-ba. Amikor tehát Orbán Viktor Európai Uniós szégyenpadról beszélt, mert ezzel kerülhetett hatalomba, akkor jó volt neki az Unió bürokráciája, most meg persze már nem. Hazánk 1971 óta folyamatosan nagyobb hiánnyal él, mint 3%. Azt állítani tehát, hogy ez az elmúlt 8 év bűne, egyszerű és pofátlan hazugság. 

Mit jelent a túlzott deficit eljárás? Mitől túlzott egy deficit? Az Európai Unió minden tagállama számára kötelezővé teszi, hogy belátható időn belül csatlakozzon az euro zónához, azaz vezesse be az eurót fizetőeszközként. Az euro bevezetésének egyik feltétele, hogy az államháztartási hiány (deficit) ne legyen több 3%-nál. Amennyiben ez ennél több, az eljárás automatikusan megindul. Azzal, hogy Orbán Viktor kormánya 3% alá csökkentette a hiányt, semmi más célt nem szolgált, minthogy közelebb kerültünk az euro bevezetéséhez. Ez mindössze csak azért furcsa, mert pont maga Orbán jelentette ki, hogy az euro bevezetése nem használna Magyarországnak (amivel egyébként mi is egyet értünk). Akkor hát, mi végre az örömködés a túlzott deficiteljárás megszűnése miatt? Mielőtt valaki azzal jönne, hogy ezáltal jelentős mértékben csökken az államadósság, azt sajnos ki kell ábrándítanom. A 3%-os deficit cél azért van meghatározva, mert ebben az esetben tudja egy ország a leghosszabb ideig a legtöbb uzsorakamatot fizetni adósságai után. Bármennyire is furcsa, az adósság szempontjából pont a 3%-os deficit (hiány) a legrosszabb. Ebben az esetben ugyanis az államadósság természetesen nő. Könnyű megérteni, hogy, ha 3%-kal többet költünk, mint amennyi bevételünk van, akkor az adósság nem csökkenhet, bár ezt a megértést a politikusok hazugságai nehezítik. Képzeljük magunk elé egy szerencsétlen Orbán hívő szavazót, akinek szeretett vezetője azt állítja, hogy az államadósság csökken, miközben itt egy újságíró meg azzal jön neki, hogy 3% hiány esetén az adósság nem csökkenhet. Ez a magyar szavazó annyit azért tud matematikából, hogy az újságírónak igaza van, de van egy nagyon nagy problémája, hogy azt is „tudja”, hogy Orbánnak hinnie kell, mert a vezér szava szent. Ilyenkor általában a hit győzedelmeskedik, mert könnyebb a matematikában csalódni, mint a szeretett lényt megkérdőjelezni. 

Mivel járt a deficit eljárás megszüntetése? Gyakorlatilag a teljes magyar gazdaságra, a vállalkozásokra, és ami a legfontosabb, a lakosságra kivetett megszorítások miatt a teljes reménytelenség állapota állt elő. Az előbb említett fanatikus szavazókon kívül, akik persze nincsenek kevesen, lehetnek vagy másfél millióan, plusz kiskorú családtagok, vagyis az ország negyede, mindenki más rosszabbul érzi magát. Emiatt nem működik a kormánynak azon szándéka, hogy bár szegényebbek vagyunk, de mentálisan egységesebb a nemzet. Ez nem így van! Az a két és félmillió ember az egységesebb, de mégsem mondhatjuk, hogy Magyarország abból a két és félmillió emberből áll, mert akkor már tiltsuk be a matematikát is. 

Mit tett gyakorlatilag a kormány az elmúlt három évben? Egy olyan megszorító politikát hajtott végre, mely a gazdaságból, magyarul az emberek zsebéből kivont több ezer milliárd forintot. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy családonként éves szinten több százezer, akár félmillió forint a veszteség átlagosan. Ráadásul mindez úgy történt meg, az átlag úgy súlyozódik, hogy a szegényebbektől elvettek, a gazdagabbaknak meg adtak. Olyan ez, mintha Robin Hood a sherwoodi erdőben megállította volna a szegényeket, kirabolta volna őket és az összeszedett javakat bevitte volna a notthinghami bírónak. Mivel a politikai elvakultság miatt a fentebb leírt szavazók ezt nem látják, illetve ha látják is, nem hiszik el, ezért lehet a Fidesz támogatottsága meglepően magas. Ezeknek az embereknek a megtévesztésére kitalált és hamis történéseket és meséket terjesztenek folyamatosan. Ilyen például, hogy az előző kormányok által felvett IMF hitelt a mostani kormány fizeti vissza. Ez tulajdonképpen igaz állítás, csak elhallgatja a valódi igazságot, amely így szól: az előző kormány által 4%-os kamaton felvett IMF hitelt a mostani kormány fizeti vissza, és ahhoz, hogy vissza tudja fizetni UGYANANNYI hitelt vesz fel, 6%-os kamatra. Természetesen az adósság egy szemernyit sem csökken, sőt növekszik a magasabb kamatok miatt. Így már ugye mindjárt más a leányzó fekvése? Visszafizettük a hitelt meg nem is. A kormány az sugallja, mintha úgy fizettük volna vissza, hogy megtermeltük annak az árát, és ezért kellettek a megszorítások. Ha így lenne, akkor nagyon jó lenne, de ez egy hazugság. 

Egy másik ilyen népszerű állítás, hogy Magyarország nem szorul rá másnak a pénzére, megáll a saját lábán. Nem tudom pontosan mit jelent a másnak a pénze, de amikor az Orbán hívek büszkén döngetik a mellüket, hogy elkapkodják a magyar államkötvényeket, az magyarul annyit jelent, hogy mások adnak nekünk kölcsön pénzt magas kamatra. Ezt hívják a mások pénzének, amire tehát mégiscsak szükségünk van. Orbán egy mondatában két egymásnak ellentmondó állítás van. Nos, az alapvető logika szerint legalább az egyik hazugság. Borzasztó állapot az olyanoknak, akik szerint Orbán nem hazudik.

Felvetődhet a kérdés, hogy mi végre akkor az elmúlt három év brutális megszorításai? Ami az Orbán által sokat szidott Bokros csomagnak a háromszorosa, a Gyurcsány féle 2006-os megszorításoknak a húszszorosát teszi ki. Hová tűnt ez a rengeteg pénz? - kérdezheti a Kedves Olvasó. Nos, elmondjuk. Semmi más nem történt, mint az előző kormányok 3-4%-os gazdasági növekedés mellett csináltak 5-7%-os hiányt. Ez körülbelül ugyanannyit ér, mint a mostani 0%-os növekedés mellett a 3%-os hiány, csak míg az előző változatban benne van az életszínvonal emelkedésének lehetősége, manapság ez csak a kormány által kiválasztott rétegek privilégiuma. Az eladósodottság persze óriási csapda, erről mi is több cikket írtunk már, de ha igaz lenne, hogy az államadósság mértéke az oka annak, hogy nem növekszik jobban a magyar gazdaság és ezáltal az életszínvonal, akkor már csak az a kérdés, hogy az alacsony államadósságú országokban miért nem növekszik jobban a gazdaság? A kettőnek ugyanis semmi köze nincs egymáshoz. Az Orbán kormány varázslói, Matolcsy és Varga urak is mit hoznak kifogásként? Miért nem növekszünk? Ön is jól tudja Kedves Olvasó, az aszály, az árvíz, de legfőképpen a német gazdaság gyengélkedése. Innen árulom el, hogy az aszálynak, az árvíznek és a német gazdaság működésének semmi, de semmi köze nincs a magyar államadósság mértékéhez. Magyarán, ha tavaly nem lett volna aszály és a német gazdaság jelentősen bővült volna, akkor a mi államadósságunktól függetlenül mi is bővültünk volna?

Ezért és csak ezért csökkenteni az államadósságot, miközben a nép nyomorog, semmi más, mint gazdasági dilettantizmus, és teljes hozzá nem értés a dolgokhoz. Ha szeretné tudni azt, hogy miért kell csökkenteni az államadósságot és milyen módon lehet csökkenteni az államadósságot, tartson velünk továbbra is!

 

Rovatok: 
Egyéb
X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1