A Magyarok Világszövetségének megemlékezései a Petőfi szobornál kezdődtek. Koszorúzott Patrubány Miklós elnök. Beszédet mondott dr. Pócs Alfréd, az MVSZ Elnökségének tagja és dr. Tamasi József, az Orvosok a Tisztánlátásért mozgalom nevében.
Narrátor Gyetvay György Gergely. A zászlóvivőket Horváth István, az MVSZ Kárpát-medencén Kívüli Térségének elnöke vezette. A Baranta mozgalmat Botos Zoltán és Füstöz Zoltán képviselte. A Ficsor László, az MVSZ Németország OT m.b. elnöke készítette videó itt tekinthető meg:

https://www.youtube.com/watch?v=qAaCMyfD9OI

Dr. Pócs Alfréd beszéde:

Kedves Magyar Testvérek!

1848 egy stabil pont a magyar történelemben. Fölálltunk, szabadságharcot vívtunk, majd elbuktunk, jött a terror, majd a Kiegyezés címszó alatt a gyarmatosítás, pénzügyi, politikai megszállás, de kitartottunk, mert a Szent Korona védelme alatt álltunk tudatosan – így még élünk, van országunk.
De most nagyobb a veszély, magyarságunk, ősiségünk, magyar életünk is elbukhat, QR-kódos, világkormány irányította rabszolgaság következhet, készpénz-bevonás, magántulajdon elvétel.
Ha ellen akarunk állni, nincs más út, vissza kell állítani a Szent Korona védelmét, létrehozni végre a Szent Korona Országát, a Regnum Marianumot! Kell a sorsfordító Nemzetgyűlés! Mondjuk együtt háromszor: „Nem engedünk a ’48-ból!” Mondjuk háromszor! …
Az akkori 12 Pontból szinte ma sem teljesült semmi!

De jó, hogy jött ez a járvány, igaz a Sátán szervezte, de végre egyre nyílik és nyílik az emberek szeme, ma, amikor a Hősökre emlékezünk, legyünk mi is hősök, itt a lehetőség Istenért, a hazáért és a családért ne féljünk áldozatot hozni.
’48-ban nem kellett 100 ezer ember a változáshoz, csak a szabad lélek, a lélekből való összefogás, az önfeláldozás a közös célért, a Magyarok Istene ott volt velük!

Hívunk most is Magyarok Istene! Jöjj velünk! Ugyan mondjuk, ember tervez, Isten végez! De Magyarok Istene! A Te gyermekeid vagyunk! Segíts, hogy maradjunk magyarnak!
Itt állunk létünk határán, de hittel tele! Nincs már veszteni valónk! Elvesznek mindenünket, hazánkat, házunkat!

Petőfi Sándor vezetted, lelkesítetted az akkori magyarságot, példamutatásoddal, verseiddel, cselekedetiddel, majd a harcokban Segesvárnál orosz fogságba kerültél, elvittek Szibériába, jobb térded kalácsa nélkül, többször szökni próbáltál, és végig magyarnak maradtál. Csontjaid még most is egy németországi kolostorban egy sportszatyorban vannak temetetlenül. Minden magyarnak mondott kormány eddig megtagadott Téged, otthagy temetetlenül, megaláz lelketlenül.

Magyar Testvérek meddig tűrjük még ezt?!

Közben hazudnak róla, ahogy a járványról is hazudnak nap mint nap, ahogy az ukrán háborúról is hazudnak. Hazugság mindenében élünk, de ne feledjük az Ő szavait: „…Habár fölül a gálya…azért a víz az úr!”
Az Úr legyen velünk mindenkor! Ha küzdünk, nem leszünk prédák, és megalkuvók. Felállunk a fotelból, mert: „Egy gondolat bánt engemet, ágyban párnák közt halni meg!”

És ahogy Jézus mondja:  „Lélek szerint éljetek, ha a Lélek vezet,  Nem vagytok a törvény alá rendelve, mert Isten vezet!”

MVSZ Sajtószolgálat
11026/220315