Az Apró villa titka

Az örökség, náciktól a kommunistákig -159 négyzetméteres "szociális bérlakás" -Ami a dokumentumokból kimaradt. A rózsadombi villa sorsa, ahol Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke él, történelmi tükör a diktatúrákról, a haszonélvez?k mentalitásáról. Az örökség, náciktól a kommunistákig -159 négyzetméteres "szociális bérlakás" -Ami a dokumentumokból kimaradt. A rózsadombi villa sorsa, ahol Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke él, történelmi tükör a diktatúrákról, a haszonélvez?k mentalitásáról. A Szeml?hegy utcai palota elkobzásra kijelölt zsidó vagyon volt, végül a kommunisták lakóhelyéül jelölte ki a pártállami hatalom. A többszörösen kitüntetett els? világháborús h?snek, Sebestyén Aladárnak, az ingatlan utolsó jogos tulajdonosának egykori otthonában végül az Apró klán rendezkedhetett be. S?t a rendszerváltoztatásnak titulált "fordulat" után bérl?b?l tulajdonossá léphetett el? az Apró család. A jelenlegi miniszterelnökné, Dobrev Klára, Apró Antal unokája például 23 éves korában, 1995-ben az 159 négyzetméteres "szociális bérlakást" egyedülállóként vásárolhatta meg az önkormányzattól kevesebb mint kilencmillió forintért. Máig talány, milyen sanyarú körülmények között keletkezett Dobrev Klárának jogosultsága egy budai villa 159 négyzetméteres szociális bérlakására... Rózsadomb a két világháború között épült ki és vált a fels? középosztály és a pénzarisztokrácia el?kel? lakónegyedévé. Az egykori elit helyét az 1950-es években a kommunista közép- és fels? vezetés foglalta el. Ahogy Gál Éva várostörténész tanulmányában rámutat: ett?l kezdve gúnyolták "káderd?l?nek". A XIX. század közepén még szántók, sz?l?k, legel?k, agyag- és kavicsbányák voltak csak errefelé. A Margit híd megépítése után, a századforduló táján már megjelentek az els? nyári lakok. A jelenlegi Szeml?hegy út akkoriban Rézmál d?l? néven volt ismert. A Budapesti Név- és Címjegyzékben el?ször 1899-ben szerepel a Szeml?hegy d?l? megnevezés. A 42. szám alatti ház tulajdonosa ekkor Kurtz Károlyné volt. Az 1912-ben készített lakásjegyzék szerint Ruskai - magyarosított nevén Magyari - János színész is ott lakott. A birtoklap szerint egy 1919-es hagyatéki végzés alapján, amit 1936-ban jegyeztek be, Magyari János Károly, Kurtz Sarolta, valamint Kubacska András f?gimnáziumi tanár és családja birtokába került egyharmad-egyharmad arányban. Az állami árvaként feln?tt Apró Antal ekkoriban még igen messze volt a Rózsadombtól. Miután túlesett szobafest?-mázoló tanoncévein (mestere mellett - akinek fel kellett olvasnia az újságokat - politikai jártasságra is szert tett), 1930-ban Szegedr?l Budapestre költözött és belépett a Magyar Épít?munkások Országos Szövetségébe. 1933-ban már ? az egyik szervez?je a nagy sztrájknak. Az illegális kommunista párt tagja lesz. A villa lakói 1936 tavaszán eladják részüket 25 ezer peng?ért Sebestyén Aladárnak és nejének, Grünwald Rózának. (A Matolcsy Mátyás közgazdász által 1938-ban készített statisztika szerint ekkoriban egy mez?gazdasági munkás éves jövedelme 183,4 peng? volt.) A Magyar Társadalom Lexikonja 1931-es kiadásában olvasható: "Sebestyén Aladár 1902-t?l a Klotild Vegyipari Rt. tisztvisel?je, kés?bb az Országos Vaskereskedelmi Rt. cégvezet?je, majd igazgatója. Az els? világháborúban bronz- és ezüstfokozatú Signum Laudisszal, a Károly csapatkereszttel és sebesülési éremmel tüntették ki. 1922-ben a Weiss Manfréd alapította Ferroglóbus Rt. igazgatójává nevezték ki. Emellett az Agrárglóbus és a Zománcelárusító Rt. felügyel?bizottságának tagja. Apró Antal abban az évben bukik le el?ször illegális kommunista tevékenysége miatt, amikor Sebestyénék megvásárolják majdani villáját. A villában a háború kitörése el?tt már ott él Sebestyén Aladár feleségének unokahúga is férjével, Flank Józseffel együtt. A birtoklap szerint Sebestyén Aladár és felesége házát 1944. április 28-án, a német bevonulás után a faji törvények alapján a nyilasok nyilvántartásba vették. Ismeretes, az els? világháborús h?sök bizonyos fokú mentességet élveztek a zsidóságot kollektívan sújtó intézkedések alól. Nem tudható, miként élték túl a háború poklát. Annyi bizonyos, az 1949-es és '50-es telefonkönyvben Sebestyén Aladár újra szerepel a Szeml?hegy utca 42. lakójaként. Apró Antal az 1944-es vészterhes id?kben Zimányi Márton néven, hamis papírokkal bujkált. 1944 szeptemberében tagja lett az újjászervezett illegális kommunista párt központi vezet?ségének. Életét többek között Tüd?s Klárának és férjének, Zsindely Ferenc miniszterelnökségi államtitkárnak, majd kereskedelmi és közlekedési államtitkárnak köszönheti: ?k bújtatták - saját villájukban. (Az emberment? Tüd?s Klárát a kommunisták kitelepítették, férjét meghurcolták, a f?városba csak férje halála után térhetett vissza. Villájukat elkobozták, 1961-ben egy panellakásban rendezhette be otthonát.) Rákosi hatalomra kerülése után egy 1948-ban kelt és 1949-ben bejegyzett f?városi önkormányzati határozat alapján a Szeml?hegy utca 42. számú ingatlant Flank Józsefnek utalták ki. Hogy miért került Flank József nevére a villa, nem tudható. Mindenesetre ez az állapot sem tartott sokáig. A villát 1952-ben államosították. A földhivatali, köznyilvános dokumentumok között nincs arra nézve adat, hogy pontosan mikor került az egykori Sebestyén-villa Apró Antal használatába. Annyi bizonyos, Apró Antal 1947-ben még egy Dózsa György úti laskásban élt. Azonban az államosítás ideje táján már miniszteri rangban volt, s bár politikai karrierjében akadt némi zavar, Nagy Imre kormánya idején ?t nevezték ki a Minisztertanács elnökhelyettesévé. Ekkor már minden bizonnyal helye volt az elzabrált villákban, a "káderd?l?n". Egyébként a villára vonatkozó dokumentáció megdöbbent?en hiányos: a budapesti tervtárban hiába kerestük a Szeml?hegy utca 42.-re vonatkozó építési terveket, s egyéb dokumentumokat. Sebestyén Aladár 1952-t?l, a villából való kiköltöztetését?l egy Szent István körúti lakásban élt. Az általa korábban igazgatott Ferroglóbusnál osztályvezet?ként dolgozhatott. A nyolcvanas évek második felében hunyt el. Ismereteink szerint egy fia volt. Egykori villáját az Apró család az '56-os ítéleteir?l elhíresült vérbíróval, Jahner-Bakos Mihállyal és családjával közösen lakta be. A hátsó telekszomszéd pedig maga Kádár János volt. A rendszerváltozás után az Apró család immár "demokratikusan", a piacgazdaság törvényeinek megfelel?en is magáévá tette a rablott ingatlant. A harmadik generációba tartozó Dobrev Klára, Apró Antal unokája a 159 négyzetméteres "szociális bérlakást" 23 éves korában, egyedülállóként vásárolta meg 1995-ben a kerületi önkormányzattól kevesebb mint 9 millió forintért. A vételár 10 százalékát kellett készpénzben fizetni, a fennmaradó összegre 25 éves részletfizetési kedvezményt kapott. A tulajdonjog megszerzése után még azon melegében 16 millió forintért eladta az ingatlan hasznosítás jogát a Gyurcsánnyal közös családi vállalkozásnak, a Fittelina Kft.-nek, majd megindult az uszodaberuházás. A 102 négyzetméteres Jahner-Bakos-féle házrészt Apró Piroska, Apró Antal lánya vette meg. Furcsa, hogy Jahner-Bakos Mihályné tulajdonjogát az önkormányzati bérlakásra 1995. július 18-án jegyezték be, Apró Piroska tulajdonjogi kérelme pedig már 20 nappal korábban, június 29-én beérkezett a hivatalba. Gyurcsány Ferenc 1996-ban költözött be a Szeml?hegy utcai rezidenciába: a nyilas, a kommunista, majd a vadkapitalista zabrálás örökségébe. Forrás: mno.hu - Magyar Nemzet - Szarka Ágota - Laczik Erika