A kategória azokat fedi le, akiknek jövedelme nem éri a medián ekvivalens jövedelem 60 százalékát, ami a szegénységi küszöb (tavaly havi 93 312 forint volt a szint). Mivel a lendületes béremelkedés felhúzza a mediánkeresetet, az abszolútértéken vett szegénységi küszöb is egyre feljebb kerül - fejti ki a portál, amely szerint itt érvényesül, hogy a nyugdíjak lassabban emelkednek, mint a fizetések. Mutatja ezt az is, hogy 2017-hez képest a szegénységi küszöb értéke 11,3 százalékkal került feljebb a bérek miatt, így a szerény nyugdíjemelkedés miatt többen esnek be a küszöb alá.
Emiatt van az, hogy tavaly 238 ezer nyugdíjas havi 93 312 forintnál kevesebb pénzből élt 2018-ban, ami 28 ezer fős növekedés 2017-hez képest. A helyzet várhatóan tovább romlik majd, miután a bérek tovább emelkednek, de a nyugdíjak csak az inflációt követik le.
A ténylegesen érintettek aránya azonban még ennél is magasabb lehet, hiszen a Magyar Államkincstár adatai szerint közel 532 ezren kapnak 50 és 100 ezer forint közötti nyugdíjat, közel 18 ezer esetben pedig 28 500 forintnál is kevesebb az ellátás mértéke. Hogy a statisztika alapján számolt létszám ennél jóval alacsonyabb, abban szerepet játszhat például a nyugdíj melletti munkavállalás is, mely nagymértékben javíthat az idősek életszínvonalán - foglalja össze az Mfor.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges