Bár 2018-ban nem nyílt tovább az olló, nem nőtt a jövedelmi különbség a nyugdíjasok és az aktívan dolgozók között, az elmúlt tíz év tendenciái alapján az idősek egyre inkább elszegényednek majd a jövőben. Ezt az állapotot csak súlyosbítja az elöregedő társadalom problémája, amely hosszú távon súlyos társadalmi feszültségekhez, kényszermegoldásokhoz vezethet. 

Az utóbbi tíz évben a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek egyre növekedtek Magyarországon. A KSH június végén közzétett adatai szerint viszont 2018-ban nem romlott tovább a jövedelmi egyenlőtlenség, sőt, kis mértékben még csökkent is. A 2009 és 2012 között a nettó jövedelmekben kialakult olló ugyan nem záródott be, de legalább nem is nyílt tovább - írja a G7. Ez arra utal, hogy a 2013-ban indult, munkaerőhiánnyal párosuló nagy reálbér-növekedést a társadalom széles rétegei is ki tudták használni, nem csak a jobban szituáltak, piacképesebb tudással rendelkezők vagy a kedvezőbb helyzetű régiókban élők.

A munkából származó jövedelmek egyre nagyobb részét tették ki a magyarok bevételeinek. Míg tíz éve még a legeslegszélesebb értelemben vett középosztálybanaz összes bevétel 50-60 százaléka származott munkából, addig 2018-ra már 60-70 százalékra emelkedett ez az arány. Gazdasági növekedés és a munkaerő-tartalékok kimerülése idején más országokban is megszokott tapasztalat, hogy a jövedelmi rétegek közötti egyenlőtlenség növekedése megáll vagy akár a visszájára fordul, hiszen a munkából élők relatív pozíciója javul.

Az utóbbi években látott lendületes bérnövekedéssel szemben a nyugdíjak egyáltalán nem tartották a lépést: a reálértéken stagnáló nyugdíjak által folyamatosan nőni fog a távolság reál értelemben növekvő bérektől. A medián nyugdíj 117 ezer forint körül volt tavaly, ami még a minimálbérnél is alacsonyabb, a becsült medián bérnek pedig a fele.

Az öregségi nyugdíjminimum 2008 eleje óta változatlanul 28 500 forint, pedig azóta (2019-ig) összesen 57,4 százalék volt az infláció. Ez azt jelenti, hogy abból, ami 2008-ban még 28,5 ezer forintot ért, ma már csak 18,1 ezernyi árut, szolgáltatást lehet vásárolni. Vagy a másik oldalról ahhoz, hogy legalább a 2008-as 28,5 ezer forintot érje ez az összeg ma, 44,9 ezerre kellene emelni. A tavalyi adatok szerint 18 ezren kapták ezt a nagyon alacsony juttatást, továbbá

A 2018-as év volt az első, amikor a nyugdíjak relatív értékvesztése már a jövedelmi adatokban is megmutatkozott, a nyugdíjas háztartások ugyanis hátrébb csúsztak a jövedelemeloszlásban. 2010-ben még az összes magyar háztartás bruttó bevételének negyede jött nyugdíjból, ez folyamatos csökkenés után nyolc évvel később éppen az ötödére csökkent.

Ez a tendencia nem túl valószínű, hogy akár hosszú távon is megfordulna, hiszen az ország demográfiai és bevándorlási kilátásai kifejezetten rosszak. A nyugdíjak fenntartható emeléséhez a munkában állók számának az emelésére is szükség lenne. Ezért fel kell készülni arra, hogy a nyugdíjasok többiekhez viszonyított jövedelmi arányának csökkenése - a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítésének ellenére is - egy hosszú és kellemetlen, ráadásul csak nagyon nehezen megoldható társadalmi feszültséghez fog vezetni.

www.pénzcentrum.hu