Ismét Csurka-bemutató lesz az Újszínházban: február 8-án kerül színre az író Döglött aknák című színműve.

Egy tétova lázongó 
Kiáltott fel az égre, 
Uram, halld meg fohászom, 
S adj reményt a létre! 

Dicsőséges nagyurak, hát
Hogy vagytok?
Viszket-e ugy egy kicsit a
Nyakatok?
Uj divatu nyakravaló
Készül most
Számotokra... nem cifra, de
Jó szoros.

A szkíták azt beszélik, hogy az ő népük a legfiatalabb, és ez így történt: Az első embert, aki ezen a puszta vidéken élt, Targitaosznak hívták. Azt beszélik azután, de én nem hiszem el, hogy ennek a Targitaosznak az apja Zeusz, anyja pedig Borysthenés folyamistennek a leánya volt. Targitaosz tehát valahogy így származott, mindenesetre három fia született: Lipoxaisz, Arpoxaisz, és a legifjabb: Kolaxaisz.

1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. E napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük.

Nem hozok át semmit, mert feledni akarok,
ne hívjon újra markolni durranó gyilok.
De azt az utolsót mégis meghagytam,
segíts szomszéd, hogy segíthessek rajtad.

A hetvennégy turáni farkas összeállt,
egy fekete holló sötét felhőben királyt várt.
Éberen, okosan vigyázza a magyar a családfát,
legyőzi hipnotikus álmában allegór éjszakáját.

Sinusgörbén lüktet a hangulati láz,
secundum közeli ostoba bizalomvágy.
Magányba rúgó, tovafetrengő akarat,
elgyengülten, alázatban arat.

Vége annak, aki lekomázik
mutyi anémiájából párzik.
Kapd csak a vörös lébő kupádat,
vágod ered, de visszafordul átok.

Sinkovits Imre (Budapest, 1928. szeptember 21. – Budapest, 2001. január 18.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze. Öccse: Sinkó László Kossuth-díjas színművész, fia: Sinkovits-Vitay András színművész. Özvegye, Gombos Katalin szintén színművész volt.

Miért tilos erről beszélni is akadémikusi körökben? ” A Pantokrátor-képről, melyet Vörös Győző egyiptológus megtalált és bemutatott, az is kiderül, hogy megtalálási helye valószínűleg egy proto-keresztény templom, mely mintegy 1600 éves lehet, így a benne lévő feliratok és képek is ebből a korból valók.

Újszínházi beszélgetések 1.        2013. január 28. hétfő, 17 óra

NYIRŐ JÓZSEF

Ezt a Glozelben, Franciaországban kiállított leletet, tudomásunk szerint, mi olvastuk el először. Talán nem lepődnek meg, a 15000 évesre becsült lelet együttes többi tagjával együtt, ez is magyar nyelvű szöveget ír. A megfejtést olvasva, nagyítsák fel a képet, így a bizonyítékok jobban előtűnnek. Én fejtettem meg a leletet.

Bizonyára sokak kamaszkorának volt legmeghatározóbb olvasmányélménye valamely Gárdonyi-regény, de aki az Egri csillagokat, mint kötelező olvasmányt, húzódozva vette kézbe, kedvenc könyvévé vált, mire a végére ért. 2005-ben e mű nyerte el Magyarország legkedveltebb regényének címét, az idei évben szerzője születésének 150. évfordulóját színes programokkal ünneplik országszerte.

Mesés tündérodvat rejt szár sudár alakja,
Bakonyi betyár dúlt földvárának ajtaja.
Befogad kútfejü, sárkányőrző, mély lakba,
Hol üldözött bújik védtelenül falakba.

Csodavölgyben szépségkoszorú rendülve kövez meg.
Áradjon megannyi izzó és elalvó jégüveg,
lavina kúszik, mert jöttödet csuklásban érzi meg.

Otthonát kereső vadmadár őserdők tüzébe repül,
hazahívó ösztönében honvágy hegedül.
Farkasanya alakja sötétlik a Hold kerek tányérja előtt,
virrasztó énekével dúdolja gyászát mely az éjszakába nőtt-
hol nyugszik magányában, s lelkeket temet egymagában
Ő, a zokogó világ otthona.

Csókszentély oltárat bont bogas fővel az Úr tenyerére,
lebegő, lágy liánjával csápol hulló mannák csendjébe.
Atyjához kacsol vérző fájdalommal levált teremtménye,
ághúrján leveles karizmáját siratja szél zenéje.