Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit
Graholy Zoé

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Kultúra

Titkok a Pilisben

A Pilist egész évben kirándulók, túrázók, síelők százai, amatőr és hivatásos kutatók keresik fel, és valamilyen rejtélyes módon az ideérkezők közül azokat is hamarosan megszállja egyfajta különös nyugalom, akik semmit se hallottak a hely szelleméről. Amit a dalai lámához hasonlóan világszerte sokan tudnak, az a hazai látogatók többsége előtt máig ismeretlen: a Pilis a Kárpát-medence energetikai szempontból kitüntetett helye, őseink szerint az a pont, ahol “az Ég és a Föld összeér”.

Fekete István: Január

Más ilyenkor a hajnal, a nappal, az est és az éjszaka. Nehezen jön fel a nap. Álmosan. Hunyorog az éghatáron – talán ásít is –, és megkezdi útját bágyadtan, álmosan, közönyösen, mintha robotba járna. Talán ha rábíznák: felénk se nézne, mert – és ebben igaza van – mit nézzen rajtunk? Mi van itt látnivaló?

Ha vízkereszt, akkor a karácsonyi időszak befejeződött – Kezdődik a farsang

A vízkereszt vagy epifánia, a görög epiphameia “megnyilvánulás” szóból származik. A 4. század vége óta ünnepelik meg a vízkeresztet. Január 6-án a keleti egyház Jézus megkeresztelésére emlékezik, nyugaton pedig a napkeleti bölcseket ünneplik, akik egy vezérlő csillagot követve érkeztek Betlehembe, hogy hódolhassanak a zsidók királya, a gyermek Jézus előtt.

Adjon Isten minden jót!

Adjon Isten minden jót
Ez új esztendőben:
Jobb üdőt, mint tavaly volt,
Ez új esztendőben;
 

Boldog új esztendőt!

Újra elszállt egy esztendő,
Mint az álom, sebesen…
Milyen lesz majd a jövendő?
Nem tudhatja senki sem.

Csurog tejútján, káprázat lótuszán mandula bárka,
Isten koráll pártájában tündöklik egyszülött lánya.
Kilép túlvilági köntöséből, leolvad ruhája,
Főnix vitorláján fényburokból pattan valóságba.

Oscar Wilde: A Boldog herceg

Egy oszlop tetején, magasan a város tetején állt a boldog herceg szobra. Tetőtől talpig arany borította vékony finom levelekben, két ragyogó zafír volt a szeme, s hatalmas rubint piroslott a kardja markolatán. Nem hiába csodálta mindenki.

Madárember

Orgona prizmán skálázó színdráma, zeng szóvirág kaloda,
dimenziók szárnyas vándora, mint egy madrigált szajkózza.
Nomádok fennsíkján kutatva trimbolna rabigát csapkodva,
szférák üzenetét kárálja rikoltva, dalimát csacsogva.

Becsukott szemmel menni

Kontinensek rengő nászán taszít löszös hamuba
az utolsó idők golgotája.
Alázatban szakadó lélegzet ecetfelhőt iszik,
cseppek lábnyomában.

Ismét megtartotta hagyományos karácsonyi koncertjét a Pesterzsébeti Városi Vegyeskar

Az elmúlt évektől eltérően  nem a baptista imaházban,  hanem - a közelebb lakók nagy örömére - az Ady Endre utcai imaházban adott telt házas koncertet  a nívós erzsébeti kórus. 

Fekete István: Gyeplő nélkül

Karácsony járt a kertek alatt, és alkonyattal vágyakat szórt a gyermekek útjába, gondokat a szülők szívébe és keresgélő szomorúságot azoknak, akik adni nem tudtak, kapni pedig nem reméltek. És elindultak a fenyők az erdőről, hogy azon az estén csillogjanak és balzsamos illatukkal megnyissák a konok erszényeket és boltajtókat.

Az utolsó gyertya

„S a gyertyák elindultak erre-arra, örömre, sírásra, bánatra, vígságra. Világítottak élőknek és holtaknak, utaknak és emlékeknek, szegénynek, gazdagnak, tivornyának és áhítatnak…”

Nyirő József: Gergő legyen a te neved

Háromszor jött a kóbor farkas azon az éccakán a kalyibához, ráfújt a tenyérnyi ablakra, hátsó lábaival hányta a havat s kísértetiesen vonított. Ingben-gatyában, mezítláb kiment Gergő a fészivel s elriasztotta, de harmadikszor is azt mondta az asszonynak:
- Belé kell nyugunni!... Méges meghal kicsi Gergő! A farkas megjelentette!
- Jaj, csak meg vóna keresztelve! – sikoltott a menyecske.

Fekete István: Karácsony éjjel

A konyhából behallatszott a tűz pattogása, de aztán betették az ajtót s a kocsmában csend lett. A bádog lámpaernyő karimája némán hajlongott a repedezett gerendán és amint a láng megbillent, mintha valaki sóhajtott volna.

Wass Albert: Angyalka

Feketén készülődött a karácsony. Reggel óta szünet nélkül csorgott az eső, s a kisváros csatakos utcáin hideg köd tapadt a házfalakhoz. Az emberek föltűrt gallérral, morcosan siettek, s ázott, ócska ruháikban még soványabbaknak és éhesebbeknek látszottak, mint máskor.

Sámán

Nedves csókjaival kísért ő bájhullámok hátán,
azúr és smaragd vizek gőzeit bámuló sámán.
Borgőzös tervével táncol tajtéktort uszályán,
szívlagúnád zugaiba áraszt gejzírt az ármány.

Advent a Sorsban

Amikor Isten lerázta a Mennyből
amit most írok, az aranyport-
bilincs nyílt idelenn:
de nem az elbocsátásé, hanem a szabadulásé.

A Bozsik-minta

A 19-20. század fordulóján élt és alkotott Kunszentmártonban Bozsik Kálmán fazekasmester, akinek jellegzetes díszedényei méltán váltak világhírűvé. Bozsik sajátságos formavilágát elevenítette fel a közelmúltban egy kunszentmártoni fazekasmester, sőt a kerámiák díszítése a helyi népművészeti egyesületnek köszönhetően kézimunkákon is megjelent.

Fekete István: Gyeplő nélkül

Karácsony járt a kertek alatt, és alkonyattal vágyakat szórt a gyermekek útjába, gondokat a szülők szívébe és keresgélő szomorúságot azoknak, akik adni nem tudtak, kapni pedig nem reméltek.  És elindultak a fenyők az erdőről, hogy azon az estén csillogjanak és balzsamos illatukkal megnyissák a konok erszényeket és boltajtókat.

Julia szép léány (székely ballada)

Julia szép léány egykoron kimöne
Búzavirág szödni a búzamezöbe
Búzavirág szödni koszorúba kötni
Koszorúba kötni magát úgy mulatni

Oldalak

X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1