Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit
Graholy Zoé

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Kultúra

Dankó Pista élete

Szegeden született a muzsikus cigánycsaládból származó magyar dal- és nótaszerző. Az anyakönyvbe Dankó Istvánként jegyezték be, de mindenki csak Pistának szólította. Születésének pontos időpontja nem tisztázott. Hogy valóban a keresztlevelén szereplő 1858. június 14-dike lenne a születési dátuma, ma nehezen eldönthető. Ugyanis az akkori viszonyok között nem siettek a purdék megkeresztelésével.

Magyar fohász

Fölséges Istenünk, tisztelettel kérünk,
Oltalmazd sokáig, jó szittya-hun népünk.
Ez a nép a múltját őrzi, óvja, védi,
Származása szerint rendkívüli s régi.

Szegények karácsonya

Karácsony. A legendák szent ünnepe, amely a legszebb, a legdicsőbb valamennyi közt. Karácsony... e szónál millió szív dobban össze, s millió ajkról hangzik fel a hála, a zsolozsma a nagy mindenség Urához, aki beváltá az ígéretet, s Megváltót adott a bűnös emberiségnek. Ünnepet ül az egész keresztyén világ. Ünnepel a szegény és gazdag egyaránt. Igen, a szegény ember...

Advent második vasárnapja

Zihál a szél s megfagy a sóhaj,
a felhő fenn hajó raj.

Könyörtelen, vad téli éjjel,
az út a messzeségbe vész el.

Sajó Sándor: Hit

Hiszek a két-egy legfőbb jóban:
Az Istenben s az igazságban,
És belekulcsolom e hitbe
Honszerelmemnek szent hitét;

Nostradamus Pannóniáról

Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy magyar főembertől, hogy írjon próféciákat Magyarországról. Ez a "nagyhírű és vitéz" nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett Nostradamusnak ezért a munkáért, s a megrendelő személyében gróf Zrínyi Miklósra ismerünk, a szigetvári hősre, aki valóban három hónappal élte túl a jóslatok szerzőjét, s 1566. Szept. 8.-án halt hősi halált. 

Együtt...

Kísértem terhével rőzsét hordani a vént,
Féltettem didergő, nedves szívű erényt,
Toltam büszke sorsvállaló rozsdás szekerét,
Szememmel követtem hantokon átugró kivándorló merészt,
Hajlékomban leltem honvágyó halni hazatérő lelkét.

Dr. Ferenczi Zsuzsanna: Ontológia-Magyarország

Sion, szirteden vadakkal kergetőzöm, s utam körös körül vezet.
Származó ajándékom:villámból szikrád,
hamis próféták bélyegzett hazugságait hirdeted.
Fertőzés ez már?-…hogy ember létemre veletek megyek.

Lengyel János: Immár az ország

Immár az ország féltérden,
Alig látszik a térképen.

„A költő visszatér”

A magyar nemzet hős poétájának, Petőfi Sándornak születési évfordulója alkalmából, a „Cinkotáért” és a „Déli Harangszó Baráti Kör” Közhasznú Egyesületek már tíz alkalommal rendeztek Petőfi estet a Cinkotai Kultúrház Mátyás termében. Idén december 30-án, vasárnap ismét együtt szeretnénk ünnepelni valahol a kerületben, amely alkalomra szereplőként is szeretettel várjuk a versmondásban jeleskedő, Petőfit szerető diákokat, kisasszonyokat és fiatalurakat, de az érettebb hölgyeket és urakat is.

Márai darab az Újszínházban

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek két részben bemutatott drámáját láthattuk az Újszínház Nagyszínpadán  a következő szereposztásban: Henrik, tábornok - Helyey László, Konrád, százados - Szabó Sípos Barnabás, Nini - Tordai Teri, Krisztina - Balázs Anett, Vadász - Tóth Tamás, látványtervező : Vankó Dániel, jelmez - Vesztergombi Anikó. A darabot rendezte: Pozsgai Zsolt.

Nyirő József Jézusfaragója az Újszínházban

Október 19-én, pénteken este hét órai kezdettel mutatja be az Újszínház Nyirő József Jézusfaragó ember című művét. Budapesten hetven esztendő óta a darabnak ez az első, hivatásos kőszínházi bemutatója.

Interjú Dr. Kodó Krisztinával a kanadai multikulturalizmusról

Dr. Kodó Krisztina a Kodolányi János Főiskola Angol tanszékének főiskolai tanára. Több mint húsz éve foglalkozik kanadisztikával, amelyet hosszú ideig tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és jelenleg a Kodolányi János Főiskolán is. Számos cikke jelent meg ebben a témában, jelenleg a habilitációját írja a kanadai identitás és a századforduló kanadai festészetének kibontakozásáról.

A bujdosó éneke...

Égő szemmel, befelé sírok,
nem áztatják arcom könnyek,
csak a torkomat marják végig,
a csendes, néma zokogásom,
elhal bennem, nem ér el az égig.

Itt van az ősz, itt van újra...

Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.

Tőzsér Péter: 240 éve született Kisfaludy Sándor

Mára már a középiskolai könyvekből is kiszorult az egykor híres költő, Kisfaludy Sándor. Nem divatos, nem tanítják, nem olvassák. A Petőfi Irodalmi Múzeum által összeállított évfordulókat tartalmazó listán sem szerepel. Vajon mi lehet az oka? Vannak időszakok, amikor olvassák és most bizonyára abban az időintervallumban vagyunk, amikor elfelejtették a Himfy szerelmei költőjét.

A madarak dícsérete

Az olasz irodalom egyik legnagyobb költője, gondolkodója Giacomo Leopardi 1798-ban született Recanatiban. Az irodalomtörténészek a pesszimizmus költőjének nevezik.

Wass Albert: Erdők könyve (részlet)

"A kis zöld ruhás tündérke abban a szempillantásban beleszökött a forrás vizébe, tapsolt, kacagott és szökdelt lefele a kövek között, csodálkozó réteken és álmodozó tisztásokon át. Kacagott és mesélt, mesélt, mesélt. A köveknek a fákról, a fáknak a kövekről, a madaraknak a virágokról, és a virágoknak a madarakról. Surrant, csilingelt, fecsegett, dalolt, szökdelt és tréfált, és közben csodálatosan szép és titokzatos meséket mesélt az erdőről. A fák mosolyogni kezdtek, a kövek kacagtak, a virágok vidáman bólogattak, és a kelyhek szirmaira kiültek a virágtündérek, hallgatni a mesét.

Kálidásza: Ez az ősz

„A szanszkrit irodalom legnagyobb egyéniségének, Kálidászának az életéről szinte semmit sem tudunk.  A IV-V. században élt, valószínűleg Uddzsajiníban. A legenda szerint Kálidásza tudatlan bivalypásztor volt, és Káli istennő kegyéből lett halhatatlan költő, és ezért felvette a „Káli rabszolgája” nevet. Haláláról az a legenda járta, hogy egy kurtizán nyereségvágyból megölte. A király ugyanis pénzjutalmat ígért annak, aki kiegészíti a bordélyház falára írt verset.

Tompa Mihály: Szőlőhegyen

Rövid életét az ember
Csak bánattal élje?
Hajts ki, hajts ki örömemre
Szőlő venyigéje!
 

Oldalak

X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1