Eldöntött ténynek tűnik, hogy Washington fegyverszállításokat indít Ukrajnába. Párizs és Berlin véleménye már nem számít, hiszen az új felállásban Európa megosztása a cél. Amerikai akadémikusok és konzervatív értelmiségiek is keményen támadják a Pentagon lépését.

 Putyin és Netanjahu ma megtárgyalják Irán szerepét Szíria jövőjében. A múlt héten a törökök és az irániak egyeztettek a kurd kérdésről. Teheránban erősödnek a félelmek, hogy a kurdok Szaúd-Arábia támogatásával felforgató tevékenységbe kezdtek Irán területén.

A frissen megválasztott, de mára már közutálatnak örvendő elnök megakaszthatja a nagyívű európai terveket. Macron nárcisztikus és nagyképű, de rögtön oroszlánná változik, ha a Total olajóriás érdekeiért kell harcolnia Iránban és Líbiában. De miért tajtékzik ettől Róma?

2017. augusztus 22. Az állam helyett magánvállalkozók zsebében közel akkora összeg landolhat a szövetkezeti formában foglalkoztatott nyugdíjasok után, mint amennyi a fizetendő járulékok összege lenne – derül ki a mostanra már jól látszó feltételekből, illetve az alkalmazott gyakorlatból. Nem csoda, hogy a cégek lefelé nyomják a nyugdíjasoknak kínált béreket.

Lehet, hogy valaki kiokoskodta, hogyan lehet sűrűn bejutni a számsorsolásra, vagy másképp jut be mindig.

Bécs és Szófia katonákat küld a határaira, amely újra reflektorfénybe helyezi az Európai Bizottság két éve húzódó impotenciáját ezen stratégiai kérdés kezelésében. Rómának is pár hete elege lett a brüsszeli kutyakomédiából és Líbiával összefogva most már keményen lépnek fel. S láss csodát: míg júliusban napi 370 migráns és menekült érte el az olasz partokat, addig augusztusban eddig csupán 65.

Ha nem történik valami, tényleg gond lesz.

Szomorú leleplezés: az ötvenhatos hős Király Béla fizetett ügynöke volt a Rákosi-diktatúrának, s a főszereplője a tiszttársa halálával végződő koncepciós ügynek

Két hónappal az előrehozott választások után Koszovó teljes politikai bénultságba dermedt. A koszovói politikai válság és a tavaszi Nagy-Albániára vonatkozó tiranai nyilatkozatok fényében kell értékelnünk, hogy az elmúlt két hétben mind a szerb elnök, mind a külügyminiszter Koszovó felosztására tett javaslatot. Belgrád szerint a nagyalbán eszmék fellobbanása mögött a törökök állnak.

Sokban hasonlít a jelenlegi ázsiai geopolitikai dinamika az egy évszázaddal ezelőtti európaihoz. Ne legyenek kétségeink, egy háború a Koreai-félszigeten pillanatok alatt átterjedhet Kínára, ahogyan az egyébként már 1950 októberében bekövetkezett. Trump mai lépése megnyitja az utat a kínai árukra kivetett vámok előtt, magyarul a kereskedelmi háború előtt.

Trump és Schröder kapcsán górcső alé vesszük Orbán több, mint különleges kapcsolatát Moszkvával. Egyszemélyes paktumát a Paks II-ről, a Dunamenti Erőmű megvásárlását Garancsi által és a hazai Külügyminisztérium szétdúlását. Kell-e Budapesten is „oroszügyi fővizsgáló”?

Az újabb amerikai szankciókra adott válaszként Moszkva teljesen kiszorítja a dollárt. Az oroszok és a kínaiak már 2014 óta koordinálják lépéseiket a dollár ellenében. De a kisebb államok könnyen vékony jégre tévedhetnek, ha olajüzleteikben megkérdőjelezik a dollár egyeduralmát.

A befektetők most ébrednek rá arra, hogy az 1962-es kubai válság óta a világ most áll legközelebb egy nukleáris konfliktushoz. De míg akkor Kennedy elnök a válság csillapítására törekedett, addig ez alkalommal Trump elnök folyamatosan önti az olajat a tűzre. Pekinghez hasonlóan Moszkva is stratégiailag érdekelt egy puffer-állam fönntartásában az amerikai szövetséges Dél-Korea északi szomszéds

Az Eximbankot az állami háztartási körön belülre kellene sorolni, ez a lépés pedig jelentősen befolyásolhatja az államháztartás legfontosabb számait.

Nagy felháborodást keltene, ha a csökkentenék a nyugdíjakat, de nem zárható ki egy ilyen kamikaze jellegű lépés az ország vezetésétől, ha nem marad más lehetőség a nyugdíjkassza fenntartására. Más kérdés, milyen trükkös módszerrel valósítanák meg ezt.

 Moszkva az S-400-ok összeszerelésével most bejárást szerez egy neo-oszmán külpolitikai álmokat kergető NATO-tagállam hadiiparához. Az üzlet jelzi Törökország további távolodását a nyugati világtól, miközben Oroszország egyre stabilabban veti meg a lábát a Közel-Keleten. Lehetséges, hogy ezzel elérkeztünk a török NATO-tagság dicstelen végéhez.

A világ legnagyobb szárazföldi haderejével bíró Kína az utóbbi években alvó konfliktusokat élesztett föl több szomszédjával. Hszi elnök erőskezű vezetőnek próbál látszani azon tábornokai előtt, akik szerint Washington hanyatlik és az évszázad közepére Peking lesz a Csendes-óceáni térség domináns hatalma. Pedig Peking jobban tenné, ha mérsékelné a szárnyakat kapott politikai és katonai ambícióit, mert pénzügyileg nagyon vékony jégen jár.