A régi csok már nem él, az újnak viszont nincsenek meg az igénylési feltételei a bankoknál. A legrosszabbul az jár, akinek most mindenképpen be kell adnia a papírjait.

Magyarországon az átlagszülő szinte teljes fizetését elviheti a gyereke egyetemi taníttatása, a világon sehol nem ilyen drága a felsőoktatás a fizetésekhez képest. Amerikában, ahol a legjobb egyetemek vannak, az átlagszülő a fizetése feléből kitaníttathatja a gyerekét. 

Különösen akkor, amikor a katasztrofális demográfiai folyamatok már nemcsak a nyugdíjrendszer, de az egész államháztartás összeroppanásával fenyegetik Magyarországot – mondta a Jobbik alelnöke pénteken Győrben, mielőtt köszöntötte volna a 2016-os év első újszülöttjét és édesanyját

(nem vélemény, ellenőrizhető, bizonyítható tények)
Köszönjük Kozma József!

"Röpirat a deviza(követelés)a-hatalomról"

Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról? A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.)

VIII.

Románia elszigetelése volt a cél?

2015. 12. 11. Alfahír

Tömeges átverés, háttéralkuk, éveken át tartó néphülyítés, kollaboráció a politikum részéről...stb.

Kovács Mónika a Beregszászi 4. számú Kossuth Lajos Középiskolában érettségizett. Sok éven át volt diák vezető, majd részt vett a helyi magyar közösségért folyó munkában. Ma Budapesten él, két gyereket nevel. Vele beszélgettem.

    Karácsony este volt, a házaspár szíve tele izgalommal. Különleges karácsonyi ajándékot vártak, december 24-én legkisebb gyermekük megszületését. Akkor még nem tudták, milyen tragikus dolgok történnek majd az elkövetkező néhány órában.

A Blikk információi szerint egy Városligethez közel eső iskola udvarán akartak merényletet elkövetni Orbán Viktor ellen.

Dányi László

Miért mondott le az Antall-kormány és az Országgyűlés a történelmi Kárpátaljáról?
A magyar-ukrán alapszerződés aláírása (Kijev, 1991. december 6.) és ratifikálása (Budapest, 1993. május 11.)

VII.

Nehéz szívvel közöljük ezt a kétségbeesett beszámolót. Egy olyan pedagógus írta, aki kiteszi a lelkét a gyerekekért, felkészült és lelkiismeretes szakember. Szavai nem csak azért fontosak, mert kiderül belőlük, hogy a jó tanár valójában pontosan ugyanazon az oldalon áll, mint mondjuk egy pszichológus vagy a két, iskolás gyereket nevelő szülő; a gyerek oldalán. Hanem azért is, mert vérfagyasztó egy ilyen nyílt és köntörfalazás nélküli beszámolót olvasni arról, milyen is a mai magyar állami oktatási rendszer belülről. Az egészben az a legszomorúbb, hogy vendégszerzőnk azt kérte, álnéven tegyük közzé írását. Mert ha vállalná a nevét és az arcát, akkor félő, hogy elveszítené az állását… (Nem) Bodó Vilma írása – olvassátok végig!

Név szerinti szavazás következett 1993. május 11-én: 223 igen, 39 nem, 17 tartózkodás. A számok azt mutatják, hogy 107-en nem szavaztak. Köztük sok kormánypárti képviselő, sőt néhány miniszter és államtitkár. A nem szavazatok és tartózkodások is inkább a kormánypártokból és az azokból kivált függetlenektől érkeztek, míg a jelenlévő ellenzéki, a kárpátaljai magyar kisebbség jogi és kulturális helyzetének javulását az alapszerződéstől váró szabad demokraták, szocialisták és fideszesek mind igennel szavaztak.