Az ölelés miért olyan hihetetlenül hatásos terápiás eszköz? Régebben azt hittem, hogy a világos érvelés, az értelem és az elemzés a megfelelő módszer, de ezek mit sem érnek az öleléshez képest.

A tél hava. Rendszerint ilyenkor szigorodik az időjárás, beköszöntenek a kemény hidegek. Most van szükség igazán a melegítő kölesre, zabkására. Az idegrendszer számára valóságos felüdülést jelent az alma, körte, a mazsola, a füge vagy a jól tartósított szőlő.

„Erősen és egészségesen eszedbe sem jut a betegség, de oly hirtelen erővel jelenik meg, akár a villámcsapás.” (Milarepa)

Batthyány-Strattmann László elsősorban gyakorló orvos volt, a gyakorlat szabta meg orvosi tevékenységét, ennek rendelte alá életét. Általános orvosi érdeklődése az orvostudomány egészére kiterjedt, ezen belül különösen a népbetegségek iránt érdeklődött.

Gyógyíts Asszony! Szíved Tiszta!
Szív-Szeretet Lelked nyitja!
Élet-Erő lakik benned,
Szíved súgja, mit kell Tenned!

A ma emberének legnagyobb tévedése, hogy függetlennek képzeli magát Teremtőjétől; általánossá vált, hogy élete egyetlen napját sem köszönte meg, és úgy hagyja el a Föld nevű játszóteret, hogy fel sem tette a kérdést, mit is keresett itt. Képtelen a visszhang vételére, ami a belső hang vagy az első megérzés észrevétele és ennek magabiztos követése. 

A hagyományos népi embergyógyítás szemléletének megértéséhez az szükséges, hogy áttekintsük a gyógyításmódok főbb típusait. A szakirodalomban két megközelítési mód ismeretes. Az egyik szerint a tapasztaláson alapuló ismeretek egy meghatározott történeti pillanatban rituális megerősítést kapnak, a másik nézet szerint a népi gyógyításban használatos növényeknek csak mintegy negyede bírt valóságos gyógyerővel, az igazi hatást a gyógyítás folyamata, maga a rítus, a lelki ráhatás ereje fejtette ki.

A magyarság elvesztette az önmagába vetett hitét, az önértékelését, és ezért önpusztítóan él. A magyar ember napjainkban nem vigyáz az egészségére, tudat alatt nem tartja fontosnak magát.

Gyuri bácsi, aki a Mozaik Érdekvédelmi Egyesület meghívására érkezett Veszprémbe, a magyar népi gyógyítás hordozója. A Kárpát-medencében ketten birtokolják e címet – rajta kívül Macalik Ernő csíkkarcfalvi botanikus – melyről oklevelük is van, mondja büszkén.

Volt a nagyszüleidnek ételallergiája? Az én nagyszüleimnek biztosan nem. Az ételallergia terjedő járványának rideg összehasonlítása minden generációval egyre rosszabb képet mutat. Akkor miért nem volt a nagyszüleinknek ételallergiája? Ez elég egyszerű...

Nemzeti mivoltunk meghatározója népi kultúránk, népi örökségünk. Ennek fontos része az életadás, egészségmegőrzés, gyógyászat, bábaság, mely a Kárpát-medencében és Moldvában egységes.

Egész életemet végigkísérte az érzések halmaza, amelynek soha nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, mert biztos voltam abban, hogy egyszer mindent meg fogok érteni...

A ráolvasás azon az ősi tudáson alapszik, hogy minden kimondott szónak teremtő ereje van. 
„.. S kezdetben vala az ige."

Habár a Bibliából már jól ismerhetjük, a szentkenethez használt mirha az emberek nagy része számára még ma is gyakran rejtély.

A palócok lakta északi országrészben az év végi ünnepkörben kihagyhatatlan édesség a ferentő, de a finomság az év bármely részében is elkészíthető.   

Nem lehetetlen, hogy a Vérteskethely szélén található pálinkafőzde a legrégebbi megyénkben, de az biztos, hogy Kisbér környékén ez épült legkorábban, még az 1800-as évek végén. A jelenlegi tulajdonos, Szarvas Tibor parlagfüves pálinkája igazi ritkaságnak számít.

A kandírozott finomságokat karácsony környékén szoktuk készíteni, talán azért, mert ekkor fogyasztunk nagy mennyiségben citrusféléket, főleg narancsot, amelyek héjából ínycsiklandozó kandírozott finomságot készíthetünk.