Az egyre erősödő Irán-barát Hezbollah már régóta csípi a szemét mind Rijádnak, mind Tel-Avivnak, mind Washingtonnak. A Jerusalem Post szerint a libanoni kormányfő lemondása Izraelnek nagyobb jogosultságot adott arra, hogy teljeskörű katonai kampányt indítson Irán és Libanon ellen. A szaúdi kormányzat szerint, ha folytatódnak az iráni gyártmányú rakétatámadások Jemenből, azt egy ponton Irán részéről hadüzenetnek fogják fel.

A szász belügyminiszter kiszivágott belső jelentése elképesztő állapotokról számol be a menekültszállásokon. Az adatok csupán a jéghegy csúcsát jelentik, mivel a bosszútól való félelem miatt sok eset egyszerűen titokban marad. A német belügyminisztérium szerint az erőszak egy részét meg lehet akadályozni azzal, hogy a migránsokat és menekülteket megfelő szabadidős tevékenységgel kötik le.

 A Balfour-nyilatkozat a világ legtartósabb geopolitikai válságát indította el 100 éve ezen a napon. Az akkori brit külügyminiszter már örökké hős lesz a cionisták számára és egy gazember az arabok számára. London nem kér bocsánatot, mert az feltépné a birodalmi múlt olyan fekélyes geopolitikai sebeit, mint Ciprus és Kasmír.

Moszkva erősíti a szeparatizmust az EU-ban. Putyin bizalmasa irodát nyitott Barcelonában, miközben a spanyol szociális médiában az orosz-párti profilok az elmúlt hetekben aktivitásukat 2000 százalékkal növelték. Putyin azzal vádolja Európát, hogy korábban meggondolatlanul támogatta Koszovó kiválását, ezzel hasonló folyamatokat generálva más régiókban.

Az ukrán kormány olyan gyenge, hogy még az egységes állam építéséhez szükséges intézkedéseket sem tudja meghozni.

Egy brutális politikai gyilkosság mutatott rá arra, hogy az EU déli és keleti peremvidékein hova süllyedt a jogállamiság. A szovjet állambiztonságból kinőtt azeri uralkodó klán csápjai mára mélyen benyúlnak mind Málta, mind hazánk legmagasabb politikai köreibe.

Putyin elé a közelmúltban egy komoly jelentést tehettek le az új generációs biztonságpolitikai kihívásokról, mert nyíltan hangoztatta az ezekkel kapcsolatos dilemmáit.

Amerika egy év alatt megnyerte a háborút Párizsnak és Londonnak és ezzel új pályára állította Európa újkori történelmét. A XIX. században elcsatolt mexikói terület az USA lágy alteste maradt. 

Merkel korábbi szándéka, hogy majd a Zöldekkel karöltve tovább folytatja ’Willkommenskulturját’ a törvényesség ellenében, a választásokon halálos sebet kapott. 

A kongresszus feszült külpolitikai és belgazdasági légkörben ül össze. Hszi elnök új katonai pozícióival azt a világos üzenetet küldi politikai ellenfelei számára, hogy a hadsereg mögötte áll. 1976 óta a kínai vezetők az ország jólétének folyamatos növeléséhez kötötték a kommunista párt legitimitását, ez a korszak azonban belátható időre véget ért.

Valós veszéllyé vált, hogy Washington két legfontosabb szövetségese az Iszlám Állam elleni harcban egymás torkának ugrik. Figyelemre méltó Teherán prominens részvétele a kialakult folyamatokban. Nem látni, hogy mit kíván tenni a kormány a Kurdisztánban szolgáló magyar katonák maximális biztonsága érdekében, holott ezeken a hasábokon mi már szeptember 27-én figyelmeztettünk a harcok kitörésére.

 A négy éve EU taggá lett Horvátország mára a Nyugat-Balkán egyik leginstabilabb állama lett. Sorozatosan hívja ki maga ellen a sorsot a szomszédainál, miközben titkos logisztikai támogatást nyújt a szír fegyverszállításokhoz. A legnagyobb magántulajdonú vállalat felszámolása beláthatatlan következményekkel jár a horvát gazdaságra.

Az amerikai stratégáknak talán most kezdett el derengeni, hogy a Közel-Keleten már a Moszkva-Teherán-Ankara trió fújja a passzátszelet és első indulatukban a törökökön próbálják elverni a port. 

Napjainkra a nyugati világban a legsúlyosabb politikai válság a globalizáció két vezető hatalmánál, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban alakult ki. 

A berlini stratégák most jöttek rá arra, hogy még a saját országukat sem ismerik. Márpedig Berlin számára nemcsak belföldön értek be a pofonok, a vesszőfutás a külpolitikai fronton még csak most kezdődik. Bécs és Prága két héten belül beviszi ütéseit.

A Strache vezette eurószkeptikus FPÖ szinte bizonyosan bekerül a kormányba az október 15-i osztrák előrehozott választások után. De éppen akkor, amikor Európa és különösképpen Szerbia a katalán szeparatizmus lázában ég, Strache Bosznia-Hercegovina feloszlatása mellett szállt síkra. Pedig Strache és pártja jobban tenné, ha tanulmányoznák a történelmet, mielőtt fáklyával bemennek a balkáni lőporraktárba – ahogyan azt Bécs már 100 éve megtette.

Washington politikája a Közel-Keleten Rijádot arra késztette, hogy végrehajtsa a maga keleti nyitását. A szaúdiak most abban reménykednek, hogy Moszkva nyomást gyakorolhat Teheránra. A Kreml a maga részéről szaúdi befektetések fellendülésében reménykedik, de az alacsony olajárak, Rijád elszálló költségvetési hiánya és a jemeni katonai hadjárat a szaúdi királyság pénzügyi mozgásterét jelentősen leszűkítette.