2012, augusztus 8 - 23:38 — elnok
A szabir-magyarok őstörténete című könyvemben részletesen foglalkoztam azzal, hogy a földművelést a subar (szabir) őseink alakították ki, jó termőföldek után kutatva – főleg a folyók völgyében – eljutottak az Indus folyó partjára is. Az itt kialakult felettéb híres Mohenjo Daro és Harappa kultúrákban fedezhetők fel a szabirok nyomai. De mielőtt még e kultúrák bemutatására térnék, lássuk röviden India ős-múltját.
|
2012, augusztus 7 - 23:24 — elnok
A Z ÓK O R I O N O G U R O K
|
2012, augusztus 5 - 21:09 — elnok
A magyar nemzet őstörténelmének újraértékelése már régóta időszerű, szükséges. Az elmúlt két évszázad történetírói téves alapokra helyezték a világ történelmét és a magyarság őstörténelmét is. Az új régészeti leletek hatalmas tömege és az új tudományos értékelő módszerek bizonyítják, hogy az emberiség őstörténelmét, és a magyar nép őstörténelmét is át kell értékelni, újra kell írni, és ennek megfelelően tanítani. Kutatásaim e célt szolgálják.
|
2012, július 24 - 09:12 — anonymus
Színes domborműveket, páratlan jelentőségű istenábrázolásokat és hatalmas, másfél méteres festett maszkokat találtak amerikai kutatók egy 1600 éves maja piramisban. Az eredetileg pirosra festett épület a maják napkultuszáról nyújt új ismereteket. Amerikai és guatemalai kutatók 2006 óta dolgoznak a guatemalai Petén tartománybeli dzsungelben, a környéken elterjedt denevérekről El Zotznak nevezett régészeti lelőhelyen (a maja mitológiában Zotz a denevérek istene).
|
2012, június 29 - 21:03 — anonymus
Harmincnyolc Árpád-kori sírra bukkantak Orosháza határában földmunka közben szombaton, a sírok feltárása hétfőn fejeződik be - tájékoztatott Rózsa Zoltán, az orosházi Szántó Kovács János Múzeum igazgatója. A leletek alapján a régészek arra a következtetésre jutottak, hogy iráni eredetű káliz népesség élhetett a középkorban Orosházán.
|
2012, június 25 - 22:36 — anonymus
Szulejmán szultán ismerte az ősmagyar fénytemplomok titkát! Szenzációs fényjelenségre figyeltek fel az idén a szigetvári dzsámiban. Az év elején, január 25-én délután 15.15-kor napkitörést lehetett észlelni, és a fényfelvillanás úgy jutott be a dzsámiba, hogy a fénylabda a keleti falon egy könyvtartó vakablak kupolaívét milliméter pontosan kitöltötte. Szulejmán török szultán ismerte az ősmagyar fénytemplomok titkát. Mi több, Jézus keresztre feszítésének időpontját rögzíttette a speciális építészeti megoldáshoz kapcsolódó fényjelenséggel. Azóta Király Lajos, a vár és a dzsámi idegenvezetője és önkéntes kutatója magyarázatot keres a történtekre.
|
2012, június 25 - 07:41 — anonymus
Tízévnyi munka után véget ért az öt brit egyetem (Sheffield, Manchester, Southampton, Bournemouth, és a londoni University College) által közösen létrehozott Stonhenge Riverside Project a legnagyobb szabású kutatás a rejtélyes Stonehenge-i kőépítménnyel kapcsolatban.
|
2012, június 21 - 13:57 — anonymus
Ama királyok közül Árpád volt a leggazdagabb és
|
2012, június 12 - 15:15 — anonymus
Vannak, akik azzal igyekeznek Sztálint bűnei legalább egy része alól felmenteni, hogy nagyrészt ő nyerte meg a Hitler elleni háborút a szövetségeseknek. Tény, hogy amikor 1941 telén a Wehrmacht Moszkva határában állt, Sztálin állhatatossága volt az egyik oka annak, hogy a szovjet katonák az utolsó erejükig harcolva ellentámadásba tudtak lendülni, ezzel elsőként megálljt parancsolva a német hadigépezetnek.
|
2012, június 8 - 13:16 — anonymus
Pap Gábor írása.
Az 1970-es évek második felétől rendszeresen jártam le a Szamoshátra, Gyügyére, a fény járását tanulmányozni az ottani református templomban. Akkortájt Gyügye Cégénydányádhoz tartozott.
|
2012, június 8 - 08:17 — anonymus
Buda alatt a ráckevei régi temetőben járva egy különös útjelző táblán akad meg a tekintet: JÁNOS vitéz sírja felé mutat a nyíl. A nyíl irányába haladva egy félbetört oszlopú síremlék áll. Rajta a felirat: Itt nyugszik Horváth Nepomuki János /rangjai és kitüntetései felsorolva/ aki nem más, mint Petőfi Sándor megálmodott mesehőse: János vitéz. Minden legendának van valóság magva, amit nem szabad hagyni feledésbe merülni.
|
2012, június 7 - 08:25 — anonymus
Miért omlott össze az ókor egyik legnagyobb, de legkevésbé ismert civilizációja? Rekonstruálták a négyezer évvel ezelőtti tájat az Indus völgyében, és megtalálták a Harappa-civilizáció elveszett ütőerét.Az Indus-völgyi kultúra - más néven Harappa-civilizáció - mintegy négyezer évvel ezelőtt virágzott.
|