Nem volt kegyelem a rokkant özvegyek számára sem!  Egyedül maradni, özvegyként élni, egészséges embernek is nagy lelki terhet jelent, nem hogy egy súlyos betegnek, aki rokkant.   A 2012. január 1.-től átalakított rokkantsági ellátórendszer utolérte az aktív életkorú rokkant özvegyeket is. Közöttük voltak szép számmal, akiket a rossz egészségi állapotuk ellenére a „Dr. Kidobó” felülvizsgálatokon jogtalanul visszaminősítettek. 

    Felkavarta a rokkantak körüli „állóvizet” az elmúlt napokban beharangozott Alkotmánybírósági döntés, mely után még további kérdőjelek maradtak. A nyomorban élő betegek – akik kegyetlenül megszenvedték az elmúlt hét szűk esztendőt -  alapvető emberi jogaiért a megtépázott, készakarva ellehetetlenített civil szervezeteknek és a jelentős kisebbségben lévő ellenzéki pártoknak lehetősége sem volt  hatékonyan érdekeket érvényesíteni.
   Magyarországon 2012. január 1-től drasztikus átalakításon ment keresztül a rokkantak ellátórendszere. A rokkantsági nyugdíj fogalma törlődött a szótárból. A súlyos betegek jogtalan visszaminősítésével és ellátatlanságával legalább százezreket taszítottak még nagyobb betegségbe, embertelen nyomorba, és halálba.

98 éve, 1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely napot az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az erről szóló, 2010. évi XLV. törvénnyel. A rendelkezés kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.

  Megváltoztatta márciusi nemzetpolitikai előadásának témáját Patrubány Miklós. A Magyarok Világszövetségének elnöke eredetileg a Szent Korona Országának a 21. század kihívásaira adott válaszairól tartotta volna előadását. Ám az MVSZ Petőfi Sándor Bizottságának egy külföldi irattárból olyan dokumentum került a minap a birtokába, amely tervbe vett előadásának elhalasztására késztette.