Rólad álmodtam, 
ki mindőnk anyja voltál, 
akit dícsér ma minden zsoltár, 
kinek szobrot állít minden oltár, 

Mikor több mint negyven évvel ezelőtt először kezdtem gyűjteni ezt az anyagot és felfedeztem mérhetetlen, majdnem kimeríthetetlen gazdagságát, boldogság és lelkesedés ragadott magával. E lázas munka közepette elhatároztam, hogy e bő kincset meg kell osztanom a magyar fiatalsággal és a világgal.

Találkozhatnánk százévente, 
mondhatnánk: még mindig ugyanaz, 
újjáépült a rossz, erősödött a gyenge,
s újabb hazugságokba szökött az igaz.

A kormányos nem valami jó kedvvel indult ennek az útnak, mert úgy vélte, hogy igen hideg már az idő, és nemsokára ereszkedni kezdenek elfelé a marosi jegek. Ezek rendszerint az első híradók a folyó alvásáról. Legelsőbb jönnek le a Marosból, és a Tiszából úsznak lassan.

Olyan jó élni Isten műhelyében,
ott formáltatni hűséges kezében
kemény vésővel, döngő kalapáccsal,
szerető, szelíd, szent simogatással.

A glozeli kövek becsült kora 15000 év! Amivel nem tud mit kezdeni a világ tudományos köre, mert azt nem szeretnék elismerni, hogy a Magyaroké az első írástudás, viszont abban az időben még nem létezett írás…

Kör közepén láttalak,
mező szélén nyúl szaladt,
pitypang ringott szerteszét,
illatozó, tarka rét.

Köszönöm, hogy ép-egészen 
Megértem e szép napot, 
Köszönöm, hogy szenvedésem 
Reménységben meghagyott.

Isten hozott, Fénykirályom!
Mondd csak! Merre jártál?
Foglalj helyet, s hadd köszönjem
meg, hogy ránk találtál!

Köszönöm, Uram ezt a halk zenét, 
az éjszakai friss levegőt, a csendet, 
köszönöm, bárhogyan is – az életemet. 
Tanú lehettem a végtelen egyetlen röpke pillanatában: 
kipillanthattam a gyorsvonat ablakain.

Fölszálltak a csókák,
elszálltak a varjak,
az öreg toronyról
hét határba tartnak.

Ismét Csurka-bemutató lesz az Újszínházban: február 8-án kerül színre az író Döglött aknák című színműve.

Dicsőséges nagyurak, hát
Hogy vagytok?
Viszket-e ugy egy kicsit a
Nyakatok?
Uj divatu nyakravaló
Készül most
Számotokra... nem cifra, de
Jó szoros.

A szkíták azt beszélik, hogy az ő népük a legfiatalabb, és ez így történt: Az első embert, aki ezen a puszta vidéken élt, Targitaosznak hívták. Azt beszélik azután, de én nem hiszem el, hogy ennek a Targitaosznak az apja Zeusz, anyja pedig Borysthenés folyamistennek a leánya volt. Targitaosz tehát valahogy így származott, mindenesetre három fia született: Lipoxaisz, Arpoxaisz, és a legifjabb: Kolaxaisz.

1823. január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc Hymnus, a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. E napot 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük.

Nem hozok át semmit, mert feledni akarok,
ne hívjon újra markolni durranó gyilok.
De azt az utolsót mégis meghagytam,
segíts szomszéd, hogy segíthessek rajtad.

A hetvennégy turáni farkas összeállt,
egy fekete holló sötét felhőben királyt várt.
Éberen, okosan vigyázza a magyar a családfát,
legyőzi hipnotikus álmában allegór éjszakáját.

Sinusgörbén lüktet a hangulati láz,
secundum közeli ostoba bizalomvágy.
Magányba rúgó, tovafetrengő akarat,
elgyengülten, alázatban arat.