A szír feszültség növekedésével párhuzamosan hétfőn titkos és rendkívüli látogatásra érkezett Izraelbe az amerikai Központi Parancsnokság parancsnoka. Moszkva feladta reményét, hogy valaha is csatlakozhat a nyugati politikai rendhez, ezért újrafogalmazta stratégiai érdekeit és történelmében először a Közel-Keletre irányul a központi figyelme.
A világ biztonságpolitikai szakértői és politikai vezetői megvitatták napjaink eszkalálódó feszültségeit. A kulcsfontosságú fórumon hazánk egyetlen emberrel sem képviseltette magát. A Kreml képviselője keményen kritizálta a NATO-t és az EU-t, amelyek szerint nem befogadó, hanem kirekesztő intézmények, hiszen Moszkvát Európán kívülre akarják tolni.
Ez minden eddiginél több, óriási lepedők jöhetnek április 8-án. A 40 pártlista száma még csökkenhet, ha az ellenőrzéskor nem lesz meg a minimális egyénijelölt-szám.
A legfinomabb jelző a külföldi sajtóban a hódmezővásárhelyi polgármester-választással kapcsolatban az, hogy Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke csípős vereséget szenvedett. Ezenkívül a kínos és a sokkoló szavak olvashatók az angol nyelvű médiában.
Az eddigi adatok szerint a függetlenként indult Márki-Zay Péter nyerte a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választást, megelőzve a Fidesz-KDNP jelöltjét.
A koalíciós megállapodás örömteli hír az európai perifériára nézve, Macron pedig egyenesen pezsgőt bonthat. Nagyon sokat elmond, hogy a német polgárok közönyösen fogadták a hírt a régi-új nagykoalícióról. A centrista pártok kiöregedett és egyre népszerűtlenebb vezetői még kísérletet sem tesznek arra, hogy a negyedik ipari forradalomra felkészítsék Európa vezető hatalmát.
A brit Brexit-ügyi minisztérium jelenlegi állapota jól tükrözi London teljes fejetlenségét az EU-s kiválással kapcsolatban. Washington támogatásáról biztosította Londont egy nagyszabású kétoldalú kereskedelmi szerződés megkötéséhez a brit kiválás után. Ennek viszont az az ára, hogy London nem sodródik közel Pekinghez.
A római katolikus egyház feje és a török elnök megegyezett abban, hogy a Jeruzsálemről szóló egyoldalú amerikai döntés nem léphet életbe. Törökország „teljes jogú tagságot akar Európában” és nem zár ki egy közös olasz-török fellépést Líbiában.
A franciák hadihajókkal szállnak be a világ egyik legveszélyesebb geopolitikai konfliktusába a Dél-kínai tengeren. Párizs szerint a kínai haditengerészeti terjeszkedés az Indiai-óceánon át Kelet-Afrikáig kihatással van Franciaország biztonságára.
A katalán sokk után a spanyol központi kormányzat a Balkánon folytatná harcát a szeparatizmus ellen Európában. Márpedig Koszovót továbbra is a szegénység, a maffiakormányok és a kilátástalanság sújtja és igenis európai védernyőre v
Újra feltépődnek a sebek a német-orosz különalkuval építendő gázvezetékkel kapcsolatban. Befolyásos amerikai stratégák az utóbbi években azért lobbiztak, hogy Washington élessze újjá a TSI projektet, amely egyszerre tartja sakkban Berlint és Moszkvát. Az amerikai és a lengyel külügyminiszter Varsóban arról is megegyezett, hogy növelik az amerikai katonai jelenlétet lengyel területen.
Másfél hónap múlva jönnek az olasz általános választások és a 81 éves Berlusconit már egyenesen az olasz populizmus elleni garanciaként ajnározzák az EU vezetői.
A török hadművelet súlyos csapást mér a Trump hatalomra kerülésével már amúgy is meggyengült NATO integritására. A török inváziót a jelek szerint Berlin is támogatja, amely egyben mutatja a NATO nagy tagállamai közötti egyre növekvő feszültségeket. Noha Ankara most a Washington által támogatott erőket támadja, Berlin felgyorsítja az engedélyezést a török Leopard tankok modernizációjára.
A tervezet tökéletesen megfelel a kamu-megállapodás minden kritériumának és ennek megfelelően a német média általánosan „ambíciótlannak” titulálja. Bár a dokumentum kihangsúlyozza az EU közös védelmi politika jelentőségét, egyetlen egyszer sem utal a NATO-ra. Az SPD elnöksége egyre élesebb kritikákkal szembesül a tagság részéről, a levegő óráról-órára fogy Schulz körül.
A washingtoni nemzetbiztonsági és politikai kampány fényében komoly figyelmet kapott egy jelentés, miszerint bár Moszkva évtizedek óta avatkozik be külföldi választásokba, ezek csak elenyésző arányban nevezhetők eredményesnek.