„Ha így haladunk a korral, akkor műemlék lesz az ima is...” (Péliföldszentkereszt, 1975.V.3. Búcsú. G.F-né) Erdélyi Zsuzsa gyűjteménye.

Batthyány-Strattmann László elsősorban gyakorló orvos volt, a gyakorlat szabta meg orvosi tevékenységét, ennek rendelte alá életét. Általános orvosi érdeklődése az orvostudomány egészére kiterjedt, ezen belül különösen a népbetegségek iránt érdeklődött.

Gyógyíts Asszony! Szíved Tiszta!
Szív-Szeretet Lelked nyitja!
Élet-Erő lakik benned,
Szíved súgja, mit kell Tenned!

A ma emberének legnagyobb tévedése, hogy függetlennek képzeli magát Teremtőjétől; általánossá vált, hogy élete egyetlen napját sem köszönte meg, és úgy hagyja el a Föld nevű játszóteret, hogy fel sem tette a kérdést, mit is keresett itt. Képtelen a visszhang vételére, ami a belső hang vagy az első megérzés észrevétele és ennek magabiztos követése. 

A gyimesi sebes magyaros a lassú magyarossal alkotott táncpárt, és a mulatságok, táncciklusok kezdőtáncaként járták. A lassú magyaroshoz képest emelt tempójú páros tánc kísérődallamai javarészt kanásztánc nóták voltak. 

Tündér volt rég az ember is, 
Átváltoztatta magát is. 
Látott a harmadik szemével, 
Világnak bölcsességével. 

A hagyományos népi embergyógyítás szemléletének megértéséhez az szükséges, hogy áttekintsük a gyógyításmódok főbb típusait. A szakirodalomban két megközelítési mód ismeretes. Az egyik szerint a tapasztaláson alapuló ismeretek egy meghatározott történeti pillanatban rituális megerősítést kapnak, a másik nézet szerint a népi gyógyításban használatos növényeknek csak mintegy negyede bírt valóságos gyógyerővel, az igazi hatást a gyógyítás folyamata, maga a rítus, a lelki ráhatás ereje fejtette ki.

1. Leányzó, ha felcseperedtél és nyiladozik szíved, csinoskodjál, csöngetyűzködjél, szépen nézz a legényre.

A magyar történelem sajátosan sok szomorú fejezetében a legtöbb történelemírónk csak néhány sort szentel annak az eseménysorozatnak, melynek következményeként a mádéfalvi veszedelem címen ismert székelymészárlás történt.

A magyarság elvesztette az önmagába vetett hitét, az önértékelését, és ezért önpusztítóan él. A magyar ember napjainkban nem vigyáz az egészségére, tudat alatt nem tartja fontosnak magát.

Mind az emigrációban, mind pedig Magyarországon nagyon sokan élnek olyanok, akiknek a lelki szükségletét nem elégíti judai- keresztény hitvilág.

Csillag-mécses világánál jöttem hozzád, Mária,
Fáradt fejem lehajtani, vígasztalás Asszonya.
Hó-magányban át az erdőn Hold-ív vándora kísért,
Szél a bükkösök sorával zsoltárhangokat cserélt.

A FEHÉR SZÍV ÚTJA egy zarándok út a nagyváros szívében, a bűnbánat és a megtisztulás zarándok útja, 15 állomásból áll – melyekhez Csaba testvér elmélkedéseket írt. Az út a Pálos atyák által vezetett Sziklatemplomból indul és a Gellérthegy oldalában az Erzsébet hídon keresztül, a pesti Ferences templomba vezet.

Az erőhelyek az úgynevezett szent tér kategóriájába tartoznak, hiszen ott magasabb rezgésű és erősebb energiák vannak jelen, mint máshol. Szentté azonban csak akkor válik, ha az ember ezt felismeri, és tudatosan arra használja, hogy ott kapcsolatba lépjen ezekkel a nagy energiákkal.

Gyuri bácsi, aki a Mozaik Érdekvédelmi Egyesület meghívására érkezett Veszprémbe, a magyar népi gyógyítás hordozója. A Kárpát-medencében ketten birtokolják e címet – rajta kívül Macalik Ernő csíkkarcfalvi botanikus – melyről oklevelük is van, mondja büszkén.

Volt a nagyszüleidnek ételallergiája? Az én nagyszüleimnek biztosan nem. Az ételallergia terjedő járványának rideg összehasonlítása minden generációval egyre rosszabb képet mutat. Akkor miért nem volt a nagyszüleinknek ételallergiája? Ez elég egyszerű...

Ti meggyújtottatok engem, és elgondolkozva, eltűnődve nézitek fényemet. Derűsen ültök körül, és úgy érzem, egy kis örömet nyújtok nektek fényemmel. Én mindenképpen örülök, hogy égek, és hogy így, ezáltal élek. Ha nem égnék, akkor a többi gyertyával együtt egy kartondobozban tárolnának, anyagként becsomagolva, tétlenül. Igazi gyertyává akkor válok, ha égek.

Nemzeti mivoltunk meghatározója népi kultúránk, népi örökségünk. Ennek fontos része az életadás, egészségmegőrzés, gyógyászat, bábaság, mely a Kárpát-medencében és Moldvában egységes.