Most viszont a csütörtöki ülésen kiderült: a belügyi tárca vásárolta meg. Más konkrétum viszont nem derült ki a program használatáról, az ülésen nem nevezték meg a megfigyelt személyeket. Kósa Lajos szerint a tanácskozáson felmerült kérdésként, hogy a bizottság tagjai betekinthetnek-e a program beszerzésekor keletkezett szerződéscsomagba, de végül erre nem került sor, ahogy a megfigyeltek személyiségi jogainak védelmében a keletkezett hírszerzési, elhárítási dokumentumokba sem lehetett betekinteni. 

Kósa arról is beszélt, hogy a beszámoló szerint a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait. Az adatok kiadásáról azt mondta, hogy csak akkor lennének kiadhatók, ha a nemzetbiztonsági bizottság felállítana egy vizsgálóbizottságot az ügyben, de ilyen kezdeményezés nem volt. A fideszes politikus szerint a zárt ülésen kiderült, hogy minden esetben törvényesen jártak el az érintett szolgálatok, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat.

A bizottság elnöke újságírói kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a szoftvert, de ő nem lát ebben kivetnivalót. A techóriások szélesebb körű megfigyelést végeznek az állampolgárokkal kapcsolatban, mint az állam – jegyezte meg.

A DK-s Vadai Ágnes betekintési engedélyt akar kérni a nemzetbiztonsági bizottságtól a Pegasus-szoftver szerződésébe, illetve a program beszerzéséhez kapcsolódó belügyminisztériumi aktákba. Vadai beszámolója szerint a tárcavezető „nagyjából abba az irányba ment el a válaszadásban”, hogy ma Magyarországon foglalkozástól függetlenül bárkit megfigyelhetnek, ha úgy gondolják, hogy gyanús, „akár szervezett bűnözés, akár terrorizmus, akár titkosszolgálati tevékenység kapcsán”.

A beszerzés részleteiről több információ nem derült ki, csak hogy a belügyi tárca volt a vásárló. A Napi.hu korábban arról írt a Magyar Közlönyben megjelent határozatok alapján, hogy két Izraellel folytatott találkozó után is voltak olyan magyar költségvetési átcsoportosítások, amelyek akár forrást biztosíthattak a Pegasus szoftver megvásárlására.

2018 márciusában a kormány engedélyezte a folyó évi költségvetésben szereplő terrorellenes intézkedések megvalósításához kapcsolódó kiadások alcím legfeljebb 1 884 179 607 forint összeggel történő túllépését. Valamint 2017. augusztus 29-én amegjelent "a terrorellenes intézkedések megvalósításához szükséges költségvetési többletforrások biztosításáról" szóló határozat. Ennek értelmében a terrorveszély megelőzéséhez és elhárításához kapcsolódó feladatok hatékony megvalósításához felhasználható keretet legfeljebb 86,76 milliárd forintra emelték.

Összességében Magyarországon bár vannak kockázatok, a kedvezőbb tényezők vannak túlsúlyban, ezért a Coface felminősítette a magyar gazdaságot. Az eddigi A4 helyett mostantól már A3-as kategóriában tartja nyilván a hitelbiztosító Magyarországot. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a Coface elfogadhatónak tartja a magyar üzleti szférában lévő kockázatokat, míg az A4-es kategória alapján csak méltányolható volt ez a rizikó. Magyarország a felminősítés utáni A3-as osztályzatával ugyanabban a kategóriában van, mint a régiós versenytársak: Szlovákia, Csehország és Lengyelország szintén ilyen besorolást kapott a hitelbiztosítótól.

A jobb kockázati besorolás segíti az üzletfelek egymás közötti szállítói hitelezéseit, jobb fedezeti arányokat biztosíthat a vállalatok belső és külső finanszírozási lehetőségeihez. A hitelbiztosító az országok minősítésénél a következő kategóriákat különbözteti meg: az A1-es osztályzat a legjobb, majd következnek a gyengébb osztályzatok, az A2-es, A3-as, A4-es. Majd jön a B, a C és a D kategória, utóbbi jelenti a leggyengébb eredményt egy-egy ország esetében. Fontos megjegyezni, hogy a Coface a nagy hitelminősítő cégeknél (S&P, Moody’s, Fitch) jóval szélesebb skálán mozgó osztályzatokat alkalmaz – áll az elemzésben.