Impresszum

ELNÖK, FŐSZERKESZTŐ:
Gyöngyösi Zsuzsanna
+ 36 30 525 6745
elnok@kame.hu

FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES:
Konzili Edit
Lengyel János

WEBOLDAL MŰKÖDÉS:
Polonkai Attila
polonkaiattila@kame.hu

 

Nemzeti Újságírásért Kitüntetés

Kiadványok

Jelenlegi hely

Történelem

5000 gyermek is áldozatául esett a történelem legnagyobb vízi katasztrófájának

Hetvenkét éve, 1945. január 30-án süllyesztette el egy szovjet tengeralattjáró a Balti-tengeren a többségében második világháborús menekülteket szállító Wilhelm Gustloff német hajót. A jeges hullámokban kilencezernél több ember lelte halálát, ez a történelem legtöbb áldozatot követelő hajókatasztrófája, amely mellett eltörpül még a Titanic balesete is.

Az ENSZ, 1956 és egy rejtélyes halál

Povl Bang-Jensen dán diplomata a magyar üggyel foglalkozó ENSZ-vizsgálóbizottság munkatársa volt, s 1959 novemberében holtan találták egy New York-i parkban. Halála körülményei máig tisztázatlanok. Csak az biztos, szembe ment az ENSZ és annak főtitkára, Hammarskjöld politikájával, amely elaltatta a magyar forradalom és az azt követő megtorlások vizsgálatát. Nagy András író, évtizedes történeti kutatásainak végén könyvet írt a Bang-Jensen-ügyről. A hvg.hu a szerzőt kérdezte.

1767. január 23. | Mária Terézia kihirdeti az úrbéri rendeletet

Szerző: Tarján M. Tamás

„Etetni kell a juhot, ha nyírni, fejni akarjuk!”
(Mária Terézia)

18 alkalommal mérkőzött meg a törökkel, és mindannyiszor győzött

Az ő keze alatt kezdte hadiapródként a pályafutását a kor méltán legnagyobb magyar hadvezére Hunyadi János

Európa muszlim meghódítását szorgalmazta Bethlen Gábor

Bethlen Gábor nagyívű terveket küldött a szultánnak, hogyan is kellene a törököknek tatár és magyar segítséggel elfoglalniuk a keresztény Nyugatot, lerabolni Lengyelországot és Közép-Európát.

Aczél Endre főhadnagy Vietnamban – 1971-ben szemelte ki a hírszerzés

Lengyelország, Vietnam, Peking, London – Aczél Endre a Magyar Távirati Iroda tudósítójaként bejárta a fél világot, és ennek a Kádár-rendszerben megvolt az ára. Az állambiztonsági iratok szerint már 1971-ben kikérte a III/I (hírszerzés) a fiatal újságíró anyagát, és bár az ügy folytatásának nincs nyoma a hiányos dossziéban, Aczél karrierje ezután végig felfelé ívelt – minden jel szerint a katonai hírszerzésnek dolgozott. Tulajdonképpen csak 1985-ben lett meleg a helyzet, de erről nagyon kevesen tudtak akkoriban: Aczél neve egy szigorúan titkos ügyben és ítéletben szerepelt. Belovai István kettős ügynök (1984-ben szervezte be a CIA) adta ki az amerikaiaknak Aczélt (is), aki a katonatiszt szerint a londoni HM-rezidentúra „megnyert embereként” „politikai és katonapolitikai információkat” szerzett Angliában. Aczél önéletrajzi műve szerint vietnami kiküldetése előtt lett a néphadsereg hadnagya, és a hírszerzés korábbi vezetője, Szűcs Ferenc mellett dolgozott. Ebben ő semmi különöset nem lát, néhány mozaikot összeillesztve azért másról árulkodik a kirajzolódó kép. Belovai versus Aczél: ki(k) az igazi hazaáruló(k)? (1. rész).

Hová tűnt Petőfi a segesvári csata után?

A segesvári ütközet egyike volt az erdélyi hadjárat azon összecsapásainak, amelyekben a magyar hadsereg megkísérelte feltartóztatni az országrészt elárasztó orosz intervenciós erők előnyomulását. Bem József tábornok, az erdélyi hadsereg parancsnoka szellemes haditervet dolgozott ki. Ennek értelmében a Dobay József vezette kőhalmi különítményének, Kemény Farkas kolozsvári csapatainak és a Bem által vezetett csapatoknak három oldalról kellett volna megtámadniuk Lüders orosz seregét Segesvárnál. Csakhogy Dobayt időközben megverték az oroszok, Kemény csak augusztus 1–2-re ígérte megérkezését. Bem így körülbelül 3100 emberrel támadta meg Lüders háromszoros, tüzérségét tekintve kétszeres túlerőben lévő csapatait.

A Harvard is beszállt a magyarok elődeinek kutatásába

Kelet-Európa kora középkori történetében ma a magyarok elődeinek kutatása az egyik legperspektivikusabb kutatási terület, a Harvard Medical School genetikai laboratóriuma is részt vesz a leletanyag vizsgálatában - nyilatkozta a Figyelőnek Türk Attila régész.

1804. december 8. | Damjanich János születése

„Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!” 
(Damjanich utolsó szavai)

1848. december 7. | Bem veszi át az erdélyi hadsereg irányítását

„Mi ne győznénk? hisz Bem a vezérünk,
A szabadság régi bajnoka!
Bosszuálló fénnyel jár előttünk
Osztrolenka véres csillaga.”
(Petőfi Sándor: Az erdélyi hadsereg)

Közzétették az ’56-os megtorlások karhatalmi vezetőinek életútját

A karhatalom vezetői, 1956-1957 címmel közzétette honlapján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) az 1956-os forradalom utáni megtorlásban közreműködő alakulatok vezetőinek karrierútjait – közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.
 

Embertelen körülmények, hideg és halál – ma van a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapja

A második világháború alatti és utáni Magyarország területéről mintegy 800 ezer embert hurcolhattak a Szovjetunióba, ahonnan csak átlagosan 28 hónapos kényszermunka után térhettek haza, ha túlélték az embertelen körülmények közötti megpróbáltatásokat. Az Országgyűlés 2012. május 21-én úgy határozott, hogy november 25. legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja, mert 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt térhetett haza a Szovjetunióból.

Bűnös városba vonult be Horthy

1629. november 15. | Bethlen Gábor halála

Szerző: Tarján M. Tamás 

„Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet.”
(Bethlen Gábor)

1871. november 14. | Id. Andrássy Gyula lesz a Monarchia külügyminisztere

Szerző: Tarján M. Tamás

„Andrássy Gyula gróf csúcsa volt a magyar úri nobilitásnak és a magyar szellemnek. Ha Deák Ferencz a magyar paraszt inkarnácziója, azoknak összes bölcsesége egy fejben, Andrássy a magyar úr finomsága, charme-ja és szeretetreméltósága desztilált alakban. Nagy úr tudott lenni, a nélkül, hogy gőgös legyen, mindenkit megnyert, sőt megigézett, a nélkül, hogy leereszkedőnek látszanék.”
(Mikszáth Kálmán jellemzése Andrássyról, Vasárnapi Újság 1906. december 9-i számában)

1690. augusztus 21. | Thököly Imre győzelmet arat a zernyesti csatában

Szerző: Tarján M. Tamás

„Hogy én rám senki ne panaszkodjék, hogy az ország generálisa lévén, elbúttam, ím ezt a fehér szakállamat ide kegyelmetek közibe hoztam, s kész vagyok itt is meghalni.”
(Teleki Mihály, Erdély főgenerálisa a zernyesti csata előtt)

1938. augusztus 21. | Horthy elutasítja Hitler „csehszlovákiai ajánlatát”

1938. augusztus 21-én, a Horthy Miklóssal folytatott tárgyalások során Adolf Hitler ajánlatot tett Magyarországnak Csehszlovákia felosztására. A kormányzó elutasította a német diktátor által felkínált lehetőséget, ezzel – egyelőre – megóvta az országot a háborútól, és keresztülhúzta Hitler közép-európai hódító terveit is.

1277. július 13. | IV. László szövetséget köt Habsburg Rudolffal

1277. július 13-án kötött szövetséget Bécsben IV. László magyar király (ur. 1272-1290) és I. Habsburg Rudolf német-római császár (ur. 1273-1291) II. Ottokár cseh uralkodó (ur. 1253-1278) ellenében. A két koronás fő szerződése, majd – ennek folytán – a szövetségben megvívott győztes második morvamezei csata alapozta meg a Habsburg-dinasztia felemelkedését, és későbbi világtörténelmi jelentőségét.

1795. július 12. | Sándor Lipót nádor halála

1795. július 12-én vesztette életét Habsburg-Lotharingiai Sándor Lipót, I. Ferenc magyar király (ur. 1792-1835) öccse, Magyarország nádora. A főherceg Laxenburgban, egy pirotechnikai baleset során szerzett súlyos égési sérüléseket, ezek okozták aztán a halálát.

1848. július 6. | Baross Gábor születése

Szerző: Tarján M. Tamás

„Nem kicsinyes pártpolitikai, vagy önző célokért való küzdésben látta ő a képviselői kötelességek teljesítését, hanem abban a törekvésben, mely mindenben a nemzetnek akar hasznára válni.”
(Petrasovics László jellemzése Baross Gáborról)

Oldalak

X
Drupal theme by pixeljets.com D7 ver.1.1