Nagyenyed legnagyobb pusztulása a magyar szabadságharc idején, 1849. január 8-án volt, amikor a város leégett. Több mint 800 ember halt meg, amikor román népfelkelők lerohanták a várost.

Gyötrelmes kín, eszméletsújtó, kedv s lélekölő átok nem tudni, kik vagyunk! Nem tudni, kik voltunk, hogyan éltünk, hol éltünk, kik voltak őseink! Nem tudni, miféle igazságok szabták meg életüket s miként állták meg helyüket régmúlt idők ádáz viharaiban? És mit hagytak ránk örökül? 

ATILLA VÁLOGATOTT GONDOLATAI

Ajánlás és tanács

F Ü G G E L É K

ATILLA, A BÖLCS KIRÁLY

Most, hogy a magyar történelemírásba kezd ismét visszahelyeződni a hun-magyar azonosság-rokonság ténye (Bakay, Kiszely professzorok stb.), illőnek találom, hogy magyar történelmünk legnagyobb uralkodójáról bemutassam a következőket:  

A MAGYARSÁG SZABIR-ONOGUR SZÁRMAZÁS-ELMÉLETÉNEK ÖSSZEGEZÉSE 

"Ha hűvös, őszi éjszakákon
a csillagokat kémlele
tizenhárom ragyogó csillag
felülről őrzi népedet. "

A világosi fegyverletétel. 1849. augusztus 13-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert. A tábornokok úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól, de csalódniuk kellett. Augusztus 22-én az oroszok elvették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak.

Sokszor gondolunk arra, hogy mi ez a szellemi, fizikai, mentális és gondolati sötétség, ami körbe vesz minket. Miért kell úgy élni az életünket, hogy ha körbe nézünk csak nagyon kevés pozitív dolgot, lélekemelő gondolatot, s jó érzést találunk?

A valódi – nem a finnugorisztika elméletét valló – magyar őstörténet-kutatók, történészek nem honfoglalásról, hanem honvisszafoglalásról szólnak, mert a 895-96-os hazaszerzés nem az első betelepedésünk a Kárpát-medencébe. Kutatásaim alapján i. e. 5500 tájáról már régészeti leletekkel, sőt írásjelekkel is igazolni tudjuk szabir-magyar őseink jelenlétét hazánkban. Erről tanúskodik a Körös-Kultúra műveltsége, az ekorabeli mezopotámiai írásjelekhez hasonló Tatárlaka-i korongocskák felíratai. 

A magyar őstörténet kutatásában az a cél vezérelt, hogy minél pontosabb és kimerítőbb leírást adjak a hajdan erős nagyhatalomnak számító magyar nép ősiségéről. Miután rájöttem, hogy a szabir népben kell keresnünk nemzetünk legmélyebbre nyúló gyökereit, kutatásaim főleg az ős-szabirok életének kifürkészésére irányult.

Xenophon görög történetíró és hadvezér (Kr. e. 434-355) nyolc köyvet hagyott hátra az utókor számára. Anabasis című könyvében, amely valójában egy hadi napló, érdekesen írt a Perzsia királya, Artaxerxes elleni háborúból (Kr. e. 401) visszatérő 10.000 főt számláló vert görög zsoldos hadsereg útját ellenséges országokon, főleg Kisázsián keresztül vezette. Írja, hogy a sereg Trapezung felé haladtában egy folyóhoz ért, mely a macarok és a szkiták tartományai között a határ volt. 

A szabírok ősiségével foglalkozó munkáimban bővebben bemutattam Padányi szabírokra vonatkozó megjegyzéseit.

Az Atilla halála utáni és Árpád honvisszafoglalása közötti időszak történelmi tényeinek feltárása rendkívül fontos a magyar őstörténelem szempontjából, mert a finnugorisztika ezt az időszakot szinte kizárja a magyar történelemből. A magyar honalapítást Szent István királyunkkal kezdi, mintha nem is létezett volna Árpád, Szent István király ükapja, Taksony fejedelem nagyapja, Géza fejedelem dédapja a honvisszafoglaló, az igazi honalapító.

Elhunyt dr. Kiszely István antropológus
(1932-2012)

Mindszenty József a magyar közjog értelmében egyfajta ideiglenes, rendkívüli államfõ volt, jogkörével azonban 1946 után ténylegesen nem élhetett, de korábban tett ilyen értelmû lépéseket, és hercegprímási jogairól soha nem mondott le - –mondta a Demokratának Pánczél Hegedûs János történész.

Azonnal az írás elején tisztáznom kell, hogy nem a házastársi, de még csak nem is a barátok közöttiről hűségről lesz szó. Úgy gondolom ennél több az, amit ez az egyetlen szó jelent. Abban az esetben, ha valamely társadalom szakrálisnak nevezi magát, nem árt, ha néhány dolgot tudomásul vesz. Ilyen, és egyben ez a legfontosabb, a hűség. Na, nem a hatalomhoz való feltétlen ragaszkodásra gondolok, hanem az Istenhez való ragaszkodásra. Ez a szakrális társadalom alapja. E nélkül nem beszélhetünk normális, ember-ember közötti viszonyról sem. Az olyan rendszerekben, ahol nem működik az Isten iránti hűség, ott csak az ember, ember-által művelt kizsákmányolása történhet meg.

 EURÓPAI  HUNOK  

A fehér-hunokkal (eftaliták) egy időben játszódik le a fekete hunok (a későbbi európai hunok) történelme. Atilla, a hunok királya a hatalmas hun birodalom és egyúttal a magyar történelem legkiemelkedőbb alakja.

Jelenleg is folyik a Budapesti Történeti Múzeumban azoknak a leleteknek a feldolgozása, amelyek idén télen és tavasszal kerültek elő Budapest-Tárnok vasútvonal felújításához kapcsolódó feltárások során. A Kelenföld – Tárnok vasútvonal átépítésével, korszerűsítésével járó tervezett földmunkálatok több régészeti lelőhelyet is érintettek a főváros XI. és XXII. kerületében.