Van egy iparág, ahol az ősz és a tél a meggazdagodás ideje. Ez a védőoltás ipar. Az előbb az egyik propagandarádióban nyilatkozott egy szakértő, aki biztosan tudja, hogy idén december elején (?) érkezik meg az influenza és ezért a frissen elkészült védőoltásokat már a héten elkezdik kiszállítani a háziorvosokhoz.

Egy újabb nagyon egyszerű recept a természet patikájának segítségével...

A hazánkban is őshonos fehér fagyöngyöt gyógynövényként tartják nyilván. Több népszokás, hiedelem is kapcsolódik hozzá.

A Schroth-kúra egy olyan terápia, amely minden egyes sejtre kiterjed, ebben rejlik gyógyító hatásának sokoldalúsága. A Schroth-testpakolások nedves melege és a mesterséges láz, száraz és ivónapok ritmikus váltakozása és a drasztikus étrendváltozás hatására a testben lévő méreganyagok kiválasztódnak.

Egyes kutatók szerint a rák egy ember élete során  néhány alkalommal felbukkan a szervezetben. Az ember soha nem gondolná, hogy a szervezetben mennyi rákos sejtmutáció történik, mert az immunrendszer hamar azonosítja a rosszindulatú daganatsejteket és elpusztítja azokat. Miért hal meg akkor sok ember rákban, míg mások 100 évig is elélnek ilyen probléma nélkül? Természetesen, a genetika jelentős szerepet játszik. A környezeti hatások, a stressz és a táplálkozás szintén tényezők.

Mikszáth irodalmi alkotásaiban számtalan étel szerepel - olykor konkrét recept formájában - de a palóclevesről egyszer sem tesz említést. Miért?

Ha felfrissülésre, netán az erdő illatára vágysz, házi készítésű kompozíciókkal otthonodba varázsolhatod a természetet – minden kemikália mellőzésével.

Mint a legtöbb gyümölcs, a füge is leszakítás után azonnal fogyasztva a legfinomabb. Így mutatja meg igazi valóját: zamatát és rostosságát. A belsejében rejtőzködő fura kis nyalábok ekkor még frissek, szinte roppanósak, húsa pedig szétolvad az ember szájában.

Az alábbiakban nagyanyáink recepttárából válogatva mutatunk be gyakori téli betegségek tüneteit enyhítő, lefolyását gyorsító praktikákat.

A tavaszi nedvkeringés megindulásakor a nyírfák (néha a cser, szil, juhar  vagy bükk) kérgét megcsapolták és felfogták a kicsurgó édeskés levet, ami sok értékes ásványi anyagot tartalmaz.

Az idei évet igen aszályos évnek tartják a mezőgazdászok, amit talán súlyosbít az, hogy nem csak Európában van aszály. Van, mert sajnos még mindig tart. Nem kell, gondolom, különösen ecsetelni, hogy ez nem csak a mezőgazdasági terültekre, de az erdőkre, rétekre is keményen hatott.

A gesztenyefa, és a gesztenye nem ismeretlen számunkra. Szerte az országban termelik. A gesztenye téli gyümölcs. Meg se gondoljuk, hogy a szelídgesztenye hányféle módon felhasználható és alternatív gyógyszerként alkalmazható.

A sóval való gyógyítás évezredes hagyományra tekint vissza. Azóta hol mindent gyógyítónak kiáltották ki, hol elátkozták, a só minden magasságát és mélységét átélte a történelmi, misztikus és tudományos alkalmazásoknak. Ami biztos, áldásos hatással bír. Érdemes kipróbálni.

A különböző méretű, formájú és színű növény már a szemet gyönyörködteti, ha elképzelünk egy festményt őszi csendélettel, a tápanyagban gazdag sütőtök elmaradhatatlan kelléke egy bőségszarunak. (Lásd pl. Schigolev Oleg képét a galériában.) Igénytelen termesztése miatt a szegények táplálékának számíthatott régen, később aztán különleges csemegének számított úri körökben is. Gondoljunk csak arra, hogy épp a sütőtök jelképezi a hidat, azaz a hintót Hamupipőke meséjében a szegény és a gazdag világ között!

Évtizedekkel ezelőtt e legkeresettebb vásárfiának számított a törökméz. A finomság otthon is elkészíthető, nézzük, hogyan alkothatjuk meg a konyhában.

Fáj a fejünk, fáj a fogunk, és mi a gyógyszerekhez nyúlunk, ahelyett, hogy a gyümölcsökhöz, vagy természetes anyagokból készült termékekhez nyúlnánk.

A körözött nélkülözhetetlen alapanyagát, a liptói túrót - ami tulajdonképpen nem is túró - eredetileg  Liptó vármegyében (később egész Felvidéken), a hegyi legelőkön legelő juhok tejéből készítették (ma Bryndza néven kapható). A juhtúró (különböző elnevezéssel) az egész Kárpátokban népszerű volt, hiszen  nagy melegben sem romlott meg a pásztorok tarisznyájában.

Gyakran éri  vád a hagyományos magyar konyhát, hogy  gyomorpróbáló ételei túl zsírosak,  fűszeresek, túlzottan sok húst tartalmaznak, ezért egészségtelen és elhízást okoz. Ennek az igen elterjedt nézetnek kevés köze van a valósághoz. Az ítészek egy nagyon lényeges dologról megfeledkeznek: az oly magyarosnak gondolt ételeket a magyar parasztság jelentős része nem ismerte, csak az Alföld gazdag mezővárosaiban, és ott is csak ünnepek, lakodalmak alkalmával főzték ezeket. A szegényparasztság ételei ezektől teljesen eltérőek voltak.